Petőfi Népe, 2010. október (65. évfolyam, 229-253. szám)
2010-10-16 / 242. szám
PETŐFI NÉPE - 2010. OKTÓBER 16., SZOMBAT 5 MEGYEI KÖRKÉP Kicsipkézik a XXI. századot is! kiskunhalas Nemzeti örökségünk lett a csipkevarrás élő hagyománya Kárbejelentés a jövő héten még szerdáig lehetséges Meg kell felelni a XXI. század kihívásainak - mondja Kiüti Zsuzsanna. A halasi Csipkeház igazgatója á közelmúltban vette át Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás minisztertől azt az oklevelet, mely azt igazolja, hogy a halasi csipkevarrás a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Listáján szerepel. Zsámbóki Dóra A városmarketing szempontjából rendkívül fontos Halasnak a csipke. Néhány éve 45 női nagykövet és diplomatafeleség kereste fel a Csipkeházat Mádl Dalma asszony meghívására, aki férje köztársasági elnöki megbízatása idején lett a halasi csipke „nagykövete”, és azóta is nagyon komolyan veszi e feladatot. A Külügyminisztérium kulturális főosztálya utazó kiállításokat szervez a halasi csipke legjobb darabjaiból: 22 nagy tabló jelenleg a washingtoni magyar nagy- követségen látható, de minisztériumok protokollosztályai személyre szabott ajándékokat szoktak rendelni a csipkeműhelytől. A halasi csipkevarrás élő hagyománya néhány napja a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Listáján is szerepel, mely újabb lehetőségeket nyit meg a külörilteges műgonddal létrehozott iparművészeti alkotások előtt.- A marketingmunka nagyon fontos - vallja az igazgatónő, aki elmondja: ő a csipkevarráshoz ugyan nem ért, de mindent megtesz azért, hogy a halasi csipkét a világ minden táján megismerjék.- Bárhová megyünk a világon, legalább egy halasi csipkevarrónő mindenütt megjelenik: élőben figyelhető meg, hogyan formálódik keze alatt a csipke. Erről szól a csipkevarrás élő hagyománya. Lettországtól Japánig nagyon sok helyre eljutottunk már, és a világ minden részéről érkeznek Kiskunhalasra látogatók, hogy a halasi csipkét megcsodálják - mondja Kiüti.- Mi itt mindannyian imádunk kézimunkázni, máshogy ez nem is menne - mondja egy asszony' abból a tizenegyből, akik nap mint nap a halasi csipkét varrják. Mesélik: mindannyian családanyák, háziasszonyok is, és otthon bizony csak gumikesztyűben nyúlnak a mosogatóvízbe. Óvni kell a kezeket, melyek világhírnevet hoznak a városnak. - Ülő munka, elméletileg nem nehéz, gyakorlatilag viszont megterhelő fizikailag is az az aprólékos kimunkálás, mely- lyel egy-egy terítő vagy bármi elkészül - meséli a csipkevarró.- Igyekszünk azon munkálkodni, hogy mindenki találjon magának megfelelő csipkét nálunk. A néhány ezer forintos ezüstmedálba varrt csipkétől a több millió forintos, több ezer munkaórával elkészült csipkéig nagyon sokféle terméket kínálunk. Egyre gyakrabban állítanak minket új kihívások elé a megrendelők. Az asszonyok varrtak már csipkemajmot, csipkekutyát, csipkeelefántot, de olyan is előfordult, hogy egy fémallergiás hölgy kezére csipke jegygyűrűt húzott a vőlegénye - meséli az igazgatónő. Dékáni Árpád és Markovits Mária, a halasi csipke „atyja és anyja” Kiüti szerint egyaránt büszkék lennének a mai halasi csipkére, még akkor is, ha azok olykor házi kedvenceket formáznak. - Nem akkora divat már a csipke, mint 100 éve volt, de nekünk most az a feladatunk, hogy megfeleljünk a kor kihívásainak- mondja Kiüti Zsuzsanna. - Mindent megteszünk, hogy a csipkét annyira nem ismerő, fiatalabb korosztályhoz is eljussunk, és próbáljuk divatossá tenni, mondjuk a modern lakás kiegészítőjeként szerepeltetni a csipkét. Ezeket mind a mai pénztárcákhoz kell igazítanunk. A Csipkeház fenntartását és a tizenegy csipkevarró asszony fizetésének kétharmadát az ön- kormányzat adja. A többi főként a csipke iránti keresleten múlik.- A csipkék értékét az elkészítésükhöz szükséges óraszám adja meg. Nyilván - ilyen szempontból - a csipkevarrók nem feltéüen örülnek a kisebb, kelendőbb csipkéknek, viszont én azt mondom, hogy igazodnunk kell és ezt a néhány évet ki kell így húznunk, hogy mindenkinek megmaradhasson a munkahelye - magyarázza az igazgatónő a hagyományos alkotásoktól való eltérés okát.- Következő nagy lépésként szeretnénk feljuttatni a csipkevarrás élő hagyományát az UNESCO által létrehozott világ- örökségi listára. Erre néhány évet még biztosan várni kell, de addig is sok külföldi meghívásnak teszünk eleget - most éppen Ausztriába készülünk - és tavasszal rendezzük a XII. Nemzetközi Csipkefesztivált, melyre mindig rengetegen érkeznek a városba a világ minden részéről- mondta Kiüti Zsuzsanna. A cérna és a technika teszi különlegessé a halasi csipkét 1902-ben a Magyar Iparművészeti Társulat karácsonyi kiállításán mutatta be Dékáni Árpád a halasi csipkék első darabjait. „Halasi magyar csipkék, cérna és selyemből... tervezte Dékáni Árpád rajztanár. Készítették Szaba- dy Eleonóra, Markovits Mariska, Lefkovits Rózsika és Schreier Rózsika Halason. Kiállítja: A Kis-Kun-Halasi Nőegylet” - írja a katalógus 21. tétele. A katalógus közli a csipkeműhely első céghirdető kártyáját is, mely „A szegény lányok által készített magyar mintájú halasi csipkéket a művészi szépért érdeklődő közönségnek pártfogásába ajánlja... ” az új magyar varrott csipke megszületése Dékáni Árpádnak köszönhető, az „eredeti új technika” azonban Markovits Mária érdeme. Az eredetileg fehérneművarró Markovits volt az egyetlen, aki képes volt tökéletesen megvarrni Dékáni terveit. Évszázadokon keresztül a. varrott csipkék motívumait sűrűn egymásba kapcsolt huroköl- téssel (gomblyuköltés) töltötték ki, a motívumok összekötői kezdetben pálcikák, később különféle csipkeöltések, hálók voltak. A halasi csipke motívumait erőteljes körvonal veszi körül. A kontúrfonalat eleinte cérnából hurkolták, később már ehhez kész fonalat használtak. A kontúrozott motívumok belsejét szövőöltéssel, köznapi nevén stoppolással töltik ki. A mai csipkevarrók is a Dékáni és Markovits által megteremtett hagyományok alapján dolgoznak. Október 20-áig kell jelenteniük a falugazdászokon keresztül a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivataloknak az elemi károkat azoknak a gazdáknak, cégeknek akik az agrárkár-enyhítési alap befizetői. Illetve azoknak az őstermelőknek, akik önkéntesen jelentkeztek be befizetőként az említett alapba. A megyében leginkább a belvíz okozott az idén gondokat a termelőknek, de nem kevés azok száma, akiket fagykár, vagy tavasszal és nyáron jégkár is ért - tájékoztatta a lapunkat Farkas Zoltán, a Bács- Kiskun Megyei MgSZH Földművelésügyi Igazgatóság igazgatója. A helyi falugazdászok tájékoztatást adnak arról, milyen mellékleteket kell a termelőknek kitölteniük. Az idei hozamértéket kell kiszámolni, s az előző olyan három - kármentes - év hozamértékeinek átlagával összevetni. Az igazgató elmondta, hogy a 2005-ös, a 2006-os és a 2008-as évek az esetek nagy részében elemi kármentesek voltak. A szakminiszter a 2007- es és a 2009-es évet aszályosnak minősítette, ezért ezeket nem szabad alapul venni. Amennyiben valakinek a 2005.-2006- 2008. évek közül valamelyikben elemi kára volt, akkor a 2003. évet követően a 3 kármentes év hozamértékének átlagával kell számolnia. ■ Barta Zsolt Betlehemi jászolpályázat Meghirdette idei Betlehemi jászol-pályázatát - az IPOSZ-szal karöltve - a Magyar Kézművességért Alapítvány. A betlehemi jelenet szereplőit ábrázoló, a bet- lehemezés hagyományát bemutató és a karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó alkotásokat várnak természetes alapanyagból hazai és határon túli magyar kézművesektől, népművészektől. A legszebb műveket díjazzák és kiállítják december 8-ától január 2- áig a budapesti Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. Pályázni november 17-éig lehet. Információ: a 06-1/354-3146-os telefonon s a www.amka.eoldal.hu honlapon. ■ A. T. S. Nincs kisajátítás Kecskeméten csalók A tulajdonosokat először írásban keresik meg ► Folytatás az 1. oldalról Az északi elkerülő tervezett nyomvonalán csalók bukkantak fel Kecskeméten. A NIF Zrt. kommunikációs osztálya elmondta, tegnap telefonált be hozzájuk egy férfi, adatok pontosítása miatt. Ekkor derült ki, hogy ismeretlenek járják Kecskemét északi részét és a NIF Zrt. embereinek kiadva magukat bebocsátást kérnek az ingatlanokba, mondván: a kisajátítás előkészítése miatt végeznek felmérést az ingatlanon. A jóhiszemű tulajdonos végigvezette az ismeretleneket a teljes ingatlanon. Valószínűsíthetően nem csak ő tette meg ezt. A NIF Zrt. kommunikációs osztálya leszögezte: a Kecskemétet északon elkerülő út projektje még előkészítés alatt van. Ha a tervek elkészülnek és a kisajátítás fázisába ér a projekt, az érintett tulajdonosokat először is írásban fogja megkeresni a NIF Zrt., ezután pedig kollegáik valóban személyesen fogják felkeresni a tulajdonosokat. Ezeknél a kollegáknál minden esetben lesz megbízólevél - hangsúlyozta a NIF Zrt. illetékese, aki hozzátette, még ekkor is javasolják az óvatosságot: amíg a kollegák a kapunál várnak, a tulajdonos hívja fel telefonon az ügyfélszolgálatukat (06-1/4368-466), hogy egyeztesse a megkeresést. A rendőrség lapunktól szerzett tudomást a csalókról. Nyíkos Tamás szóvivő elmondta, a kecskeméti kapitányságon várják azok jelentkezését, akiknél szintén jelentkeztek a csalók.- Ha nem károsultak az érintettek, akkor is várjuk a jelentkezéseket, mert a személyleíráshoz is segítséget nyújthatnak. Továbbá az is előfordulhat, hogy a látogatás után hetekkel történik betörés a környéken. Érdemes ellenőrizni, hogy a „felmérés” során nem tulajdonítottak-e el az ismeretlenek különböző, akár rejtett értékeket - mondta a szóvivő. ■ Gál Zita Tárlat Egy hirtelen ötlettől fogva Indult neki a világnak, pontosabban Marokkó kietlen vidékeinek Bene Zoltán, Szondi Tamás és Szondi András. Az ott készült fotókból csütörtök este nyílt kiállítás a kecskeméti Művész Kávézóban. A képek bemutatnak egy országot, ahol a lakosság 70 százaléka 30 év alatti, ahol karnyújtásnyi közelségből lehet mobillal fotózni majmokat, ahol vörös homok és kősivatagok tagolják a tájat, és ahol a piacon birka szemet és agyat áruló kofákra csodálkozhat rá az utazó. A kiállítást Tóth Sándor fotóművész, lapunk egykori munkatársa nyitotta meg. A csipkevarrás nehéz feladat, mely világhírt hoz a városnak Kiüti Zsuzsanna igazgató tizenkét éve vezeti a Csipkeházat
