Petőfi Népe, 2010. szeptember (65. évfolyam, 203-228. szám)
2010-09-28 / 226. szám
PETŐFI NÉPE - 2010. SZEPTEMBER 28., KEDD 5 KULTÚRA Szerethető, profi produkció kritika A kecskeméti teátrum bemutatta a Nyomorultak című musicalt Design Hét a Nemzetközi Kerámia Stúdió galériájában Ismerve a korábbi évek többnyire tragikomikusnak mondható zenés próbálkozásait, némi szorongással ültünk be a Nyomorultak pénteki, kecskeméti premierjére. Felesleges volt. Koncertélményt adó színházi elő- adást láttunk kiváló hangokkal, időnként a gerinc mentén végigfutó borzongással. Rákász Judit Több mint egy éve adtunk hírt először az előadás előkészületeiről. A szereplőválogatásokról, melyekre több százan jelentkeztek, a feszült várakozással kísért londoni tervbemutatásról, és a hónapokkal ezelőtt megkezdett próbafolyamatról. A harmadik kecskeméti évadát kezdő Cseke Péter régóta készült erre a produkcióra. Igazgatóként ezzel az előadással tette le névjegyét, megteremtve minden körülményt ahhoz, hogy a Nyomorultak sikeres, profi produkció A kórus zeng, és beleborzong, aki hallgatja - jelenet az előadásból Fantine - Koós Réka - és egy „kuncsaft” - Szokolai Péter lehessen. Kentaur díszlettervein három színházi műhelyben dolgoztak hónapokon keresztül, Romány Nóra mintegy 150 jelmeze valószínűleg rekord a kecskeméti színházban, az előadásnak olyan hangtechnikája van, mint soha korábban, és - nem utolsósorban megjelentek végre a húzónevek. Egy előadásban játszik Miller Zoltán, Feke Pál, Koós Réka, Puskás Péter - hogy csak néhányat említsünk. Mindebből kerekedett egy minden tekintetben professzionális, koncertélményként is remek színházi előadás, amely - milyen jó ezt leírni! - a világ nagy színpadain is megállná a helyét. Olyan kecskeméti előadást láthatunk, amelyre semmilyen pejoratív viszonylatban nem süthető a „vidéki” jelző. Ennélfogva végre nincs szükség az általában jól nevelt kecskeméti közönség belátására, jótékony elnézésére. Feke Pál és Egyházi Géza nem vallott volna szégyent a Nyomorultak legendás ’95-ös londoni díszelőadásán, melyen tizenhét ország Jean Valjean-jai vettek részt, mindannyian egy- egy sort énekelve a Do you hear the people sing? című dalból. Ahogy Miller Zoltán is kiválóan énekel Javert szerepében, szúrós tekintetét egy pontra fókuszálva - ezúton gratulálunk annak a nézőnek, aki azt a tekintetet állta. Szinte mindenki remekül énekel, s ez alól nem számítanak kivételnek a gyerekszínészek sem. Nincs szükség külön mércére, hiszen valamennyien tehetségesek, színpadra termettek. A kórus úgy zeng, ahogy kell, megborzongatja a hallgatóságot. Korcsmáros György rendezése profi, biztos kezű szakmunka, nincsenek nagy meglepetések, ami a jogtulajdonosok elvárásainak tiszteletben tartásából is fakadhat. Aki látta a győri Nyomorultakat, vagy az arról készült (nem hivatalos) DVD-t, ne hagyja magát eltántorítani attól, hogy megnézze az előadást: a kecskeméti klasszisokkal jobb. Kentaur díszlete pedig olyannyira működik, hogy az önálló történetmesélés feladatát is képes magára vállalni. Nem utolsósorban köszönhetően annak a nyolc díszítőnek, akik csak egy pillanatra voltak láthatók, de az egész előadás alatt jelen voltak a színpadon. Ami nyolc ember folyamatos munkája a kulisszák mögött, az könnyed áttűnés a nézőtérről. A megnyomorítottak és kisemmizettek Victor Hugo regényében megjelenő világa könnyfakasztó érzelmi drámává változik a zenés színpadon, ahol a piros lámpás negyed varietét idéző látvánnyal jelenik meg, elszánt forradalmi dalt szárnyaló szerelmi himnusz vált, s mindebből kihangzik a remény, hogy a hibák helyrehozhatók, és végső soron győzedelmeskedik a jó.- Kétéves álom vált valóra - mondta Cseke Péter, amikor a bemutató után mikrofonnal a kezében színpadra lépett. A Nyomorultak magasra tette a mércét. Mostantól - azt reméljük - ez a szint. ■ A világ bármelyik nagy színpadán megállná a helyét a kecskeméti előadás. A Nemzetközi Kerámia Stúdió Museion No. 1 Galériája is bekapcsolódik a Design Hét programsorozatába. Október elsején nyílik az AMI Design Degree Show. A formatervezőket, tervezőgrafikusokat, építészeket képző sporoni Alkalmazott Művészeti Intézet hallgatói mutatják be diplomaterveiket a kiállításon. Másnap, október 2-án világító tárgyakból nyűik kiállítás a galériában. A különleges tárlaton Földi Kinga textiltervező (Baharat Szalon) és Simon Zsolt József porcelántervező (Tamon Design Studio) munkái lesznek láthatók, Aethra Siderea címmel. ■ Kecskeméti vendégjáték Horvátországban A Ciróka Bábszínház közelmúltbeli hazai fesztiválszerepléseit október közepén külföldi vendégjáték kíséri. Ezúttal a legkisebbeknek szóló Hinta-Palinta című babaelőadás kapott meghívást a horvátországi Cakovecbe. Itt tartj ák október 11 - ló.között a 4. EPIFEST nemzetközi fesztivált, amelyen először mutatkozhatnak be magyarországi bábszínházak. ■ Bohémok a Brooklyn-hídtól a Láncúidig Október 24-én ünnepli negyed- százados jubileumát a kecskeméti Bohém Ragtime Jazz Band a Művészetek Palotájában. Nem csupán jól megkomponált koncert lesz A Brooklyn-hídtól a Lánchídig címet viselő gálaest, igazi nagyszínpadi show-t és intim klubhangulatot ígérnek a Bohémek. A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem színpadát a zenészeken kívül táncosok népesítik be Janicsek Gábor swingtánc-világbajnok és Bálint Brigitta boogie-világbajnok vezetésével, és fellép a swingtánc- legenda, az esten énekesként is bemutatkozó fekete-amerikai Steven Mitchell Los Angelesből. ■ A kávéházi portrérajzolástól Zenta város Pro Ilibe díjáig bajmok / kecskémét Benes József rég nem látott festményét és sgraffitóját is felfedezhette Pro Űrbe díjjal tüntette ki Benes József Munkácsy-díjas festőművészt Zenta városa. A 22 éve Kecskeméten élő alkotót vajdasági kötődéséről kérdeztük.- Az észak-bácskai Bajmokon született. Hogyan vezetett az út Zentára?- Először Szabadkára kerültem, abban a gimnáziumban érettségiztem, amelynek egykor Kosztolányi Dezső édesapja volt az igazgatója. Az érettségi után azon kevesek egyike lehettem, aki felvételt nyert a Belgrádi Képzőművészeti Akadémiára. Ötödéves voltam, amikor a zentai gimnázium két munkatársa magyarul is beszélő hallgatót keresett az akadémián, hogy ösztöndíjat és állást ajánljanak neki. Egyetlen diák voltam, aki megfelelt ennek a kritériumnak. Nagy segítséget jelentett az ösztöndíj. Attól kezdve nem kellett portrékat rajzolnom kávéházakban, hanem gondtalanul alkothattam.- Milyenek voltak a diploma utáni évek Zentán? A város kulturális élete utóbb legendássá vált.- A szerződésem eredetileg egy évig kötött Zentához, de több lett belőle. A tanítás mellett bekapcsolódtam a művésztelep munkájába, és hamarosan felkértek arra, hogy irányítsam az új képtár munkáját. Idővel a ta- Nem tudok meglenni rajzolás nélkül. Ritkán telik el a nap anélkül, hogy ne ülnék le rajzolni - mondja Benes József, aki három munkájával vesz részt a pielseni rajzbiennálén, novemberben pedig Szabadkán lesz önálló tárlata, nítás háttérbe szorult, de a magyar osztályokat megtartottam. Igyekeztem hozzátenni a magam részét a város kulturális életéhez. A művésztelepen folyamatosan fogadtunk vajdasági, jugoszláv és magyarországi művészeket, a képtárban a kiállítások mellett irodalmi esteket, koncerteket rendeztünk, figyelve az arányok megtartására - Zenta lakosságának akkoriban 87 százaléka volt magyar. Képzőművészként is aktívan dolgoztam, hazai és nemzetközi kiállításokon szerepeltem, és szereztem nevet magamnak.- A díjátadáson tartott beszédében úgy fogalmazott, nem egészen önszántából hagyta el Zentát 32 évvel ezelőtt. A visz- szatérés milyen benyomásokat hagyott?- Távozásom politikai okokból történt, nem volt egyszerű döntés, ez egy külön beszélgetés témája lehetne. A visszatérés szeretetten volt. A díjat a város napján adták át, a zentai csata napján, amikor arra a dicsőséges győzelemre emlékezünk, amelyet Savoyai Jenő herceg aratott a. Tiszán átkelő török sereg fölött 1697-ben. A hazatérés örömét jelentette, hogy a Royal Szállodában felfedezhettem a csatáról fes- . tett nagyméretű, rég nem látott festményemet és Tiszavirág című sgraffitómat. ■ Rákász Judit
