Petőfi Népe, 2010. szeptember (65. évfolyam, 203-228. szám)
2010-09-25 / 224. szám
6 2010. SZEPTEMBER 25., SZOMBAT A BUX index 2010. szeptember 24-én 22 500 22400 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK Részvény PannErgy Utolsó ár (R} ' 974 Változás (%) Millió Ft 4,61 319 Danubius 3915 3,29 47 Egls 21755 2,81 725 OTP 5 040 2,39 6894 Émász 22 200 2,04 2 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Synergon Utolsó ár (Ft) 575 Változás ÜS-1,7 Millió Ft 21 Mól 20 740-1,23 2138 Econet 101-0,98 7 ANY 707-0,14 5 FHB 1200-0,08 41 A BUX index az elmúlt napokban ?nn 11 onn IS 219 inn 9117A-...\ ........................... 23 000 23 055 \ 22808 22852 22749 22 600_______________________ port/ 09.16 09.17 09.20 09.2109.22 09.23 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forinl/tonna, 09.24.) Új elszámolási ár EUROBÚZA 2010. december________58300 TAKARMÁNYBÚZA 2010. december 54000 TAKARMÁNYKUKORICA 2010. november 49 300 TAKARMÁNYÁRPA 2010. december 47 000 OLAJNAPRAFORGÓ 2010. október 106000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. szeptember 24-én 1 € IS 1CHF j— 4 4 279,79 Ft 209,14 Ft 212,95 Ft-0,72 Ft-1,15 Ft-0,17 Ft Forintbetéti1 kamatok (%) 2 hó 3 hó| Allianz Bank 4,15 4,25 Banco Popolare 3,20 3,25 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 2,50 2,50 FHB1 6,75* 6,00 MKB Bank 3,95 4,04 OTP Bank 1,00 1,00 OTP Bank1 3,00 5,00 Ralffelsen Bank1 4,50 4,50 1 ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA 2 FOKOZÓDÓ 3X2 HÓNAPOS FORINTBETÉT 3 FHB .AKTÍV BETÉT AKCIÓ • FHB AKTÍV BETÉT 6 HÓNAPOS AKCIÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 09.24.) Vételi Eladási Allianz Bank 272,89 286,89 Budapest Bank 271,70 288,50 CIBBank 268,68 291,06 Citibank 268,94 291,36 Erste Bank 272,26 287,94 K&H Bank 272,21 287,89 MKB Bank 273,15 287,15 OTP Bank 271,10 285,00 Ralffelsen Bank 273,67 285,99 GAZDASÁG Uj utat köveznek a munkába foglalkoztatás Az árvízkárok helyreállításában közmunkásokat is alkalmazhatnak Akár ezer ember foglalkoztatása is megoldható annak a kormányrendeletnek köszönhetően, amelynek értelmében az árvízkárok helyreállításában közmunkásokat is alkalmazhatnak az újjáépítésben részt vevő vállalkozások. Hampl Márta Zajlik a helyreállítás Felsőzsolcán, ahol több mint kétszáz ház vált lakhatatlanná. Ebből több mint hetvenet építenek újjá segítséggel Egy új rendelet azt tartalmazza, hogy az érintett térségekben az önkormányzatok döntése alapján át is irányíthatják a helyreállítási munkákra a közfoglalkoztatásban részt vevő személyeket. A Nemzetgazdasági Minisztériumnál lapunknak azt mondták: a helyreállítást végző szervezetek, vállalkozások munkaerőigénye határozza meg a létszámot, de a tárca kalkulációi szerint nincs akadálya akár az ezer főt elérő foglalkoztatásnak sem. A helyreállításban részt vevő vállalkozások közmunkások foglalkoztatása esetén 95 százalékos bér- és járuléktámogatást kapnak az államtól. A most hatályba lépett rendelet a gazdasági tárca szerint azt az ellentmondást hivatott orvosolni, hogy míg az önkormányzatok 95 százalékos támo- | gatást vehetnek fel egy közcélú 1 foglalkoztatott után, addig a vállalkozások „ösztönzésként” csupán 28 500 forintot kapnak egy- egy rászoruló munkába állítása esetén. A minisztérium szerint az is tarthatatlan, hogy az Út a munkához program keretében több mint 113 milliárd forintot fordítanak a költségvetésből olyan feladatok elvégzésére, amelyek többségében látszattevékenységek - arról azonban, hogy mi nem számítana annak, egyelőre nincsenek konkrét elképzelések. Ezek után nem meglepő, hogy a kormány jövőre módosítani kívánja a programot. Azonban lapunk kérdésére, hogy mik lennének a változtatások sarkalatos pontjai, és a programra fordított összeg miként módosulna, nem kaptunk konkrét választ. Az Út a munkához program 2009 áprilisában indult el, s az elmúlt csaknem másfél évben számos változáson ment keresztül. Fél évvel az indulása után (2009. november 15-től) lépett hatályba az a módosítás, amelynek értelmében egy családban csak egy személy részesülhet rendelkezésre állási támogatásban (rát), amelynek összege egységesen havi 28 500 forint. A módosítás ugyanakkor nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy egyazon háztartáson belül rátot és rendszeres szociális segélyt is kapjanak a rászorulók. 2010. január 1-jén lépett életbe az a módosítás, amely 60 236 forintban maximálta a rendszeres segély összegét. Az elmúlt másfél évben bővült a programban részt vevők köre már 204 ingatlant kell újjáépíteni Felsőzsolcán - tájékoztatott Németh Csaba, az önkormányzat szóvivője. Az előző adatok szerint 183 újjáépítésre szoruló házról volt szó a Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyei településen, a kormányzatnak is ezt az adatot adta meg az önis, az önkormányzatok mellett ugyanis többségi tulajdonú ön- kormányzati vagy állami gazdálkodó szervezetnél is lehet már közcélú munkavégzést szervezni. Sőt, 2010 januárjától már a vállalkozások is foglalkoztathatnak rátra jogosult személyt, teljes munkaidőben és munkaviszonyban, amiért cserébe az éppen hatályos rát összegének megfelelő támogatást kapnak havonta. A változtatások sorába tartozik az az intézkedés is, amelynek érkormányzat augusztus lórin. Ám az azóta eltelt időszak alatt további 21 házról állapították meg a statikusok, hogy lakhatatlan vagy gazdaságosán nem javítható, így bontásra ítélték. harmincöt romba dőlt ingatlan tulajdonosa döntött úgy, hogy nem veszi igénybe az állatelmében 2010-től az Út a munkához kapcsolódó közfoglalkoztatási tervet a kisebbségi önkormányzatokkal is egyeztetni kell. Tavaly 97 milliárd forint szerepelt a költségvetésben a program végrehajtására, 2010-re már 110 milliárdos hazai és 7,5 milliárd forint uniós forrást irányzott elő a kormány erre a célra. Varga Mihály, a Miniszterelnökség államtitkára szerint az Út a munkához program becsült többletkiadása 60 milliárd forint lesz az idén. mi támogatást, mivel a biztosítótól kapott kártérítés összege nagyobb annál, mint amit az állami újjáépítési programban kaptak volna. Új házat 71 károsult épít, ötvenen pedig a lakásvásárlás mellett döntöttek. Több esetben nem jogosultak támogatásra. Út a munkához - mérföldkövek start: 2009. április 2009. NOVEMBER 15-TŐL: egy családban csak egy személy részesülhet - havi 28 500 forintos - rendelkezésre állási támogatásban (rát) 2010. JANUÁR 1-JÉTŐL: • maximálták a rendszeres szociális segély összegét (60236 forintban) • már a vállalkozások is foglalkoztathatnak rátra jogosultszemélyt, teljes munkaidőben és munkaviszonyban • a programhoz kapcsolódó közfoglalkoztatási tervet a kisebbségi önkormányzatokkal is egyeztetni kell 2010. SZEPTEMBER: • cégek is foglalkoztathatnak közmunkásokat az árvízkárok helyreállításához Egyre több lakhatatlan ház Folytatnák a vasút liberalizálását S' felzárkózás Óránként 120-160 kilométer sebesség a reális régiós cél Gyenge az EU-ban a magyarok nyelvtudása „Európa kettészakadt voltára, a két régió eltérő fejlettségére, a keleti oldal korlátozottabb finanszírozási képességeire hívtuk fel lengyel kollégámmal az Európai Bizottság közlekedésért felelős tagjának figyelmét” - tájékoztatta lapunkat a Siim Kallasszal folytatott beszélgetésről Berényi János, a CER uniós vasúti szövetség igazgatósági tagja. Siim Kallas a CER igazgatósági ülésén elmondta, hogy térségünk problémájával tisztában van, de szerinte nem feltétlenül a legdrágább fejlesztéseken keresztül vezet az út a minőségi személyszállításhoz. Nem biztos például, hogy régiónknak nagy sebességű vasutat kell építenie, hiszen az csak nagy A németek költenek a 82 millió lakosú Németország évi 9,7 milliárd eu- rót költ közlekedési infrastruktúrára, ezen belül 3,9 milliárdot a vasútra. De még ennél is többre lenne szükség Peter Ramsauer né met közlekedési miniszter szerint távolságokon és nagy tömegek szállítása esetén gazdaságos, ekkora utazási igény viszont nem jellemző az új uniós tagországokban. Annál reálisabb cél az óránként 120-160 kilométeres átlagsebesség elérése. ■ Németország majdnem négymilliárd eurót költ évente vasútfejlesztésre Magyarországon a felnőttek 74,8 százaléka nem beszél idegen nyelvet, ennél az EU-országok és -tagjelöltek közül csak Romániában és Törökországban rosz- szabb a helyzet - áll egy friss felmérésben. Az EU-ban a 25-64 éves lakosság 38 százaléka nem beszél más nyelvet, míg 13,3 százalék legalább egyet nagyon jól ismer. Magyarországon ebben a korosztályban 5,8 százalék tud tökéletesen legalább egy nyelvet. Az uniós rekorderek közé tartozik Szlovénia, ahol a lakosság 45 százaléka nagyon jól tud valamilyen nyelvet, leginkább az angolt, valamint a balti államok, ahol az orosz a legelterjedtebb idegen nyelv. ■
