Petőfi Népe, 2010. szeptember (65. évfolyam, 203-228. szám)

2010-09-20 / 219. szám

2010. SZEPTEMBER 20., HÉTFŐ 7 KÖZÉLET&GAZDASÁG Kevés felnőtt ül be az iskolapadba, pedig versenyképes tudást szerezhetnek. A szakértők szerint nálunk a felnőttkori tanulás nem a kultúra része. Felnőttképzés gyerekcipőben tanulmányok Fokozódott hazánk lemaradása az EU-hoz képest Több tízezren tiltakoztak az atomerőművek ellen Berlinben A szervezők szerint százezren tüntettek Berlinben a német atomerőművek üzemidejének jelentős meghosszabbítása el­len, amelyről a kormány nem­rég megállapodott az energeti­kai konszernekkel. „Köszönjük, nem kell nukleáris energia, ele­günk van belőle” - írták plakát­jaikra a tüntetők, akik emberi lánccal vették körül a kancellári hivatalt és a parlamentet. A tün­tetést környezetvédők és az el­lenzéki pártok szervezték. A rendőrség 37 ezerre becsülte a felvonulók számát. Németor­szágban 17 működő atomerőmű van, és 2000-ben az a döntés született, hogy 2022-ig az összesét bezárják. Ezt a határ­időt igyekszik kitolni a kormány 2034-ig. Felmérések szerint a német la­kosság mintegy 60 százaléka el­lenzi a kormány tervét és megál­lapodását a konszernekkel. Az ellenzék „forró őszt” jósolt a Bundestag szavazása előtt. ■ A BP lezárta a felrobbant olajkutat A BP cementbefecskendezéssel tegnapra véglegesen elfojtotta a Mexikói-öbölben felrobbant olajplatform mélytengeri kút­ját. A, Deepwater Horizon olaj­fúró platform április végi bal­esetét, követően mintegy 780 millió liter kőolaj ömlött a ten­gerbe, amíg a szivárgást nem tudták egy ideiglenes módszer­rel elfojtani. Az Egyesült Álla­mok történetének legsúlyosabb természeti katasztrófája követ­keztében a BP mintegy hetven- milliárd dollárt veszített piaci értékéből. A BP most várhatóan sok milliárd dollárnyi bírság és büntetés kifizetésére kénysze­rül az amerikai kormány által ellene indított eljárásai követ­keztében. A hivatalos jelentések szerint a tengerbe ömlött kőolaj mint­egy háromnegyede már eloszlott vagy lebomlott. Környezetvédők viszont azt állítják, hogy a bal­esetnek hosszú távon is káros hatása lesz a Mexikói-öböl állat- és növényvilágára. ■ Hiába hangsúlyozzák az élethosszig tartó tanulás jelentőségét a szakembe­rek, ezen a téren leszaka­dóban vagyunk Európától. Benke Dávid A magyar 25 év felettiek mind­össze 2,7 százaléka vett részt va­lamilyen képzésben, ez alig több mint negyede az uniós átlagnak - derül ki az Eurostat 2009-es adataiból. A munkaerő képzett­sége pedig alapvető versenyké­pességi tényező, és a felnőttkép­zés az az eszköz, amellyel a tel1 jes életpálya alatt naprakészen tarthatják a munkavállalók a tu­dásukat. Ebben fontos a kulturá­lis tényezőkön túl az állam rész­vétele is. Az idézett felmérésből azon­ban az derül ki, nemhogy felzár­kózóban lennénk Európához ezen a téren, de 2003 óta még rontottunk is a helyzetünkön. Akkor még a megkérdezettek 4,5 százaléka mondta el magá­ról, hogy valamilyen oktatásban vagy képzésben vett részt a fel­mérést megelőző négy hét során. Ebbe beleszámítanak a céges tréningek csakúgy, mint a felső- oktatásban való részvétel. Két­ségtelen, hogy lehetnek a felvé­tel módjából adódóan is eltéré­sek, de az egyértelmű, hogy ná­lunk nem része a kultúrának a felnőttkori tanulás. Ezt yarga Krisztina, a Work- plus Kft. ügyvezető igazgatója la­punknak azzal magyarázta, hogy már a munkának sincs meg az a fajta becsülete, mint korábban. Míg Nyugaton értéket képvisel, ha valaki jó szakember a saját te­rületén, nálunk a mesterembere­ket nem becsülik meg eléggé - tette hozzá az emberierőforrás- szakértő. Sokan inkább elvégez­nek valamilyen kereskedelmi fő­iskolát, aztán pályakezdőként szembesülnek vele, hogy nincs kereslet a tudásukra, ha viszont jobb lenne az „imázsa” a szak­munkának, valószínűleg többen választanának ilyen pályát. Eb­ben látná az állam felelősségét a vezető, propagálni kellene szerin­te, hogy felnőttként is lehet érde­mes pályát változtatni. A TESK munkaügyi tanácsadó cégnél viszont úgy látják, hogy a felnőttképzések átláthatatlan rendszere okoz a cégeknek ne­hézséget. Sokszor ugyanis nem lehet tudni, hogy egy felnőttkép­zési program során a valóságban milyen tudásra tesz szert a részt­vevő. Ebből a szempontból a je­lenlegi nyelvvizsgarendszerhez hasonlították a tanácsadók a ha­zai viszonyokat. Munkájuk so­rán úgy érzékelik, hogy az idő­sebb álláskeresők rugalmatla­nok, nem elég dinamikusak, ez­zel függhet össze az alacsony részvételi hajlandóság is a fel­nőttképzésben. Az új kormány egyik célja, hogy bővítse a képzésben részt Képzésben, oktatásban részt vevők aránya* 2009 2003 ■ 1. Dánia 31,6 24,2 2. Svédország 22,2 n. a. 3. Finnország 22,1 22,4 4. Nagy-Britannia 20,1 27,2 5. Hollandia 17 16,4 6. Szlovénia 14,6 13,3 7. Ausztria 13,8 8,6 25. Magyarország 2,7 4,5 EU-átlag 9,3 8,5 * 25 ÉV FELETT, SZÁZALÉK FORRÁS: EUROSTAT vevők arányát, és emelje az elér­hető alapvető képességek és készségek szintjét. A gazdaság- stratégiát tartalmazó Új Széche- nyi-terv ugyanakkor ennél rész­letesebben nem foglalkozik ma­gával a felnőttképzéssel, jelen­leg hivatalosan csak az Orszá­gos Képzési jegyzékben szerep­lő szakmák oktatását támogatja az állam, és azt is csak iskola- rendszerben, vagyis a felnőtt- képzésben esti vagy levelező képzésen. A normatív támoga­tás mellett számos pályázati le­hetőség is a képző helyek rendel­kezésére áll, és egyébként is jó üzletnek számít az ilyen jellegű tanfolyamok indítása. Egy fel­nőttképzésben jártas szakértő szerint ugyanakkor sokszor fél­éves tanfolyammal próbálnak kiváltani az állami rendszerben két évig tartó képzést, ráadásul a résztvevők úgy érzik, hogy megfizették a végzettségüket, ezért nem fogadnak el szigorú vizsgafeltételeket. Pedig a tanfo­lyam költségeit megtérítheti a munkáltató, illetve a munkanél­küliek átképzését támogatja az állam a munkaügyi központo­kon keresztül. Női kvótával fenyeget az Európai Bizottság nemek harca Reding: Legyen harmincszázalékos a nők aránya a felügyelőbizottságokban Több nőt szeretne vezető gazda­sági pozíciókban látni az Euró­pai Bizottság. Viviane Reding alapjogokért felelős biztos 2011 végét adta meg határidőnek ah­hoz, hogy a cégek hozzáállása érdemben megváltozzon. Arra az esetre, ha ez nem történik meg, Reding kötelező női kvóták előírását helyezte kilátásba a vállalatok számára. Nagyságrendileg 30 százalé­kos női arányt szeretnék 2015-ig a cégek felügyelőbizottságaiban, ez aztán 2020-ig 40 százalékra emelkedhetne - közölte Reding egy lapinterjúban. A biztos azt is bejelentette, hogy 2011 elején Brüsszelbe invitálja a vezető európai nagyvállalatok képvise­lőit a kérés megvitatására. Szá­mítok a nagy cégek együttmű­ködésére abban, hogy javuljon a nők aránya a felügyelőbizottsá­gaikban - nyilatkozta a Die Weltnek. A vezető európai válla­latoknál csupán három százalé­kot tesz ki a nők hányada az igazgatósági testületekben. Egyáltalán nem vagyok a kvó­ták elkötelezett híve, de a nemek egyenjogúsításában elért ered­mények kiábrándítóak - szögez­te le a biztos. Reding szerint még mindig létezik egyfajta áttetsző, de át nem hatolható „üvegtető” a vállalati hierarchiában, amely megnehezíti a nők feljutását a J legmagasabb pozíciókba. Pedig I az Európában ténykedő cégek­iding a nagy cégek együttműködésére számít a nők előrelépésében nek nem lenne szabad megfeled­kezniük arról, hogy nemcsak gazdasági, de társadalmi felelős­ségük is van. A kvóta alkalmazásával kap­csolatban pozitív európai pél­daként említette Norvégiát a brüsszeli bizottság tagja. A skandináv országban a kötele­ző előírás bevezetése nyomán öt év alatt 25-ről 45 százalékra emelkedett a nők aránya a csúcsvezetői pozíciókban. Ez Reding szerint egyébként gazdasági szempontból is kívá­natos változás, mivel egyes ta­nulmányok kimutatták, hogy a nemi kiegyensúlyozottság javu­lása a cég eredményeinek is jót tesz. ■ Felelősségre vonja az ASZ az OCÖ-t RENDEZETLENNEK minősítet­te az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) pénzügyi és vagyoni hely­zetét. A törvényi mulasztá­sok, a szabályozatlanság és a szabálytalan gazdálkodás miatt az ÁSZ szerint az ön- kormányzat elnöke és a hi­vatal vezetője vonható fele­lősségre, akik ellen bünte­tőeljárás megindítását kez­deményezte. A magyarok negyede funkcionális analfabéta? a szakértői becslések sze­rint Magyarországon az analfabéták száma nem éri el a lakosság egy százalé­kát, a funkcionális analfa­béták aránya ugyanakkor 25-30 százalékra tehető a felnőtt népesség körében. Steklács János, a Magyar Olvasástársaság elnöke szerint a 2000-ben és 2006-ban végzett PISA- kutatások adatai alapján a magyar 15 évesek szöveg­értési képessége is jelentő­sen a nemzetközi átlag alatt marad. Alig kétezer milliárd maradt a forrásokból A 2013 IG RENDELKEZÉSRE álló uniós fejlesztési forrá­sokból az előző kormányzat már több mint 8 ezer milli­árd forintnak megfelelő összeget lekötött, további 1200 milliárdot pedig a már futó projektek finan­szírozására kell költeni, így 1800-1900 milliárd forint­nyi szabad fejlesztési forrás maradt - fogalmazott Szombathelyen Molnár Ág­nes, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztéspoli­tikai koordinációért felelős államtitkára. Molnár Ágnes: maradt pénz Még több ellenőrzés szükséges az utakon A szabálytalanságok szá­mának emelkedése miatt növelni kell a mobil vizs­gálóállomásokkal történő ellenőrzések számát - ösz- szegezte a Nemzeti Közle­kedési Hatóság a szeptem­ber 7-9. közötti országos közúti ellenőrzések tapasz­talatait. Továbbra is súlyos probléma a hazai jármű­vek alacsony karbantar- tottsága, és egyre több jog­sértést tapasztaltak a ve­szélyes árut szállító jármű­veknél is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom