Petőfi Népe, 2010. szeptember (65. évfolyam, 203-228. szám)

2010-09-08 / 209. szám

PETŐFI NÉPE - 2010. SZEPTEMBER 8., SZERDA KULTÚRA 5 Első Kecskeméti Fotószalon fotómúzeum 63 kép, 38 alkotó - a város jelenkori fotográfiai keresztmetszete Harmincnyolc alkotó mun­káiból látható tárlat a Ma­gyar Fotográfiai Múzeum­ban. A kiállítók között van­nak profik és amatőrök, fia­talok és idősek, Magyaror­szágon és külföldön élők. Egyetlen dolog köti össze őket: Kecskemét. Rákász Judit Első alkalommal, de nem előzmé­nyek nélkül jött létre a Kecske­méti Fotószalon kiállítása - olvas­ható a tárlat ismertetőjében. Kö­zel egy évtizede volt már próbál­kozás arra, hogy a városban élő, vagy ide kötődő fotósok együtt, egy térben állítsák ki képeiket, de ennek a bemutatkozásnak nem lett folytatása. A szeptember 19-éig látható kiállítás ötletgazdá­ja Király László György fotómű­vész, a fotómúzeum kuratóriumá­nak elnöke. Az alkotók megkere­sésében, illetve a képek kiválasz­tásában segítségére volt Újvári Sándor fotóriporter, a kiállítás másik kurátora és Baki Péter, a múzeum igazgatója.- Fél év alatt gyűlt össze a kiál­lítás anyaga - meséli Újvári Sán­dor. - Nem feltétlenül személye­ket kerestünk. Előfordult, hogy egy fotó után indultunk el, és ke­restük fel alkotóját. Van, akivel a mai napig nem találkoztunk sze­mélyesen, mert a távolság vagy a munkája - vagy mindkettő - mi­att a megnyitón sem lehetett ott. A kiállítótérben ismert és ke­vésbé ismert fotósok képei sora­koznak egymás mellett. Zana Krisztián Londonból küldte el Ways to Paradise című képét. A kecskeméti születésű fiatalem­ber egy ideig a fotómúzeumban is dolgozott, majd az iparművé­szeti egyetem hallgatójaként az Egyesült Államokban és Angliá­ban folytatta tanulmányait ösz­töndíjasként. Két éve kezdett magazinoknak fotózni, képei számos csoportos kiállításon vesznek részt. Jelenleg a What else című magazin kreatív igaz­gatója. A kiállításon látható Somodi Ferenc Mobil című képe is, amellyel a 35 éves fotós 2008- ban az Év természetfotósa pályá­zat kategóriadíját nyerte el. S akit tavaly a Magyar Sajtófotó Pályá­zaton a legjobb vidéken dolgozó fotóriporternek választottak. Színházi fotográfiával van je­len Walter Péter, a Petőfi Népe egykori kiváló fotóriportere. Ez­úttal az Egy őrült naplója című képét láthatjuk, a darabot Sirkó László főszereplésével mutatta be a kecskeméti színház. És még valaki a családból: ifj. Walter Pé­ter, aki operatőri munkája mel­lett fotózik. A tárlaton eredeti lá­tásmódjáról árulkodó What’s up című képével szerepel. Banczik Róbert, a Petőfi Népe fotóriportere ezúttal sportfotót mutat be, csak úgy, mint Bús Csa­ba, a Kecskeméti Lapok fotósa. Sokrétű kiállítási anyag gyűlt össze. Vannak harsány képek, amelyek szinte kiáltanak a láto­gató után, és néhány pillanat elég, hogy bejussanak az ember agyába, ahol napokig motoszkál­nak. Öveges László vagy Csömör László nevét említhetnénk példa­ként. És akadnak, amelyek szin­te belesimulnak a környezetbe, ám ha a látogató szán rájuk időt, akkor hihetetlen finomságokat A kiállítók Ácsai Miklós " Bahget Iskander " Banczik Ró­bert " Berta László " Bosnyák János " Burits Pál "Bús Csaba " Dr. Csömör László " Dakó And­rás " Dobák Zita " Farkas Antal Jama "Fehér Kálmán " Fehér Vera "GaálBéla " Juhász Or­solya " Király László György "Kiss András " Kissné Bállá Erzsébet" Kiss Zsolt" Kis Zoltán " Kovács László " Kovács Mihály " Kovács Tamás " Lakó Péter " Margelatu Iulian " Molnár Antal Dénes " Nagy Krisztián " Öveges László " Péteri Zsolt " Somodi Ferenc " Szabó Maya " Tóth Ba­lázs Zoltán " Tóth István " Újvári Sándor " Walter Péter "ifj. Walter Péter " Zana Krisztián " Zvaló László fedezhet fel bennük. Ezek közé tartozik Ácsai Miklós Critical Mass című képe, amelyet Pano­ráma fényképezőgéppel készí­tett, s miután a gép 6-8 felvételt egymásra exponált, olyan critical mass jött létre, amelyre valószí­nűleg nem gondolt a kép készí­tésekor. És említhetnék még Sza­bó Maya finom életjeleit, vagy Molnár Antal Dénes képeit, ame­lyekben több éves munka van, s amelyek mellett szintén nem ér­demes elmenni. A kiállítás anyagáról igényes, szép katalógus készült. A sorozat első darabja. A szervezők ugyan­is nem véletlenül adták a kiállí­tásnak az Első Kecskeméti Fotó­szalon nevet. 2-3 évente újra sze­retnék megkeresni azokat a fotó­sokat, akiknek munkája a kecs­keméti fotográfusok csoportos ki­állításába kívánkozik. Az első szalon magasra tette a mércét. A magyar sportember barátsága hozta hozzánk kecskemét-tokió Eredetiben olvasta Petőfi verseit és a kortárs szerzők műveit Különleges vendégek jártak a napokban a Kodály Inté­zetben. Nagata Dzsunko édesapja egy évvel ezelőtt bekövetkezett halála után döntött úgy, felkeresi azokat a magyarországi helyszíne­ket, amelyekről sokat Yamamoto Takaö mesélt ne­ki, szeretettel emlékezve magyar barátaira, a nálunk s töltött napokra. Az állomá- | sok közül Kecskemét sem g maradhatott ki. A történet kezdete égé- J szén a tokiói olimpiáig ve- 1 zet vissza. Yamamoto Takao, a Gunmai Judo Szö­vetség edzője, sportszerve­zője ott ismerkedett meg és A japán sportember halálának évfordulóján Arai Reijro nyugalmazott csel­gáncsedzőt, Nagata Dzsunkot, Takao lányát és Akamathu Rintaro zongoramű­vészt Ittzés Mihály fogadta a Kodály Intézetben, akiket Kovács István József, Kovács Margit és Kovács Sándor Pál kísért. kötött barátságot a magyar óriás­sal, Kozma Istvánnal. Kozma „Pi­cit” valósággal bálványozták a japánok roppant méretei és szép birkózása miatt. Takao Kozma iránti bűvöleté­ben megtanult magyarul, érdek­lődött hazánk történelme, zené­je, irodalma iránt. Kozma halála után összespórolt pénzén elláto­gatott Budapestre, hogy lerója végtiszteletét. Kozma István révén ismerke­dett meg a kecskeméti Kovács Sándor Pállal, Kozma egykori fő­iskolai évfolyamtársával, akivel 1972-től haláláig levelezett, s kö­tött majd’ 40 esztendőn át tartó barátságot. 1996-ban Kecske­métre is ellátogatott, a japán harcművészetek bemu­tatójára tolmácsként ér­kezett. A sport mellett a zene és az irodalom is erősítette azokat a szála­kat, amelyek Takaot Ma­gyarországhoz kötötték. Szerette Petőfi verseit, Kodály és Bartók zené­jét, sőt a kortárs magyar írók köteteit is eredeti­ben olvasta. Kovács Sán­dor Pál közvetítésével a Bács-Kiskun megyei költők és írók munkái is eljutottak hozzá, köztük Kovács István József ver­sei. A Tiszatáj ’56 című versét lefordította japán­ra. ■ Kozma István és Takao a tokiói olimpián Kiderült az angyalarcok titka KisKUNMAJSA Könyv készült a 200 éves templomról Egyházi, művészeti és helytör­téneti szempontból hiánypótló az a könyv, mely a kiskunmaj- sai római katolikus templom építésének 200. évfordulója al­kalmából látott napvilágot. A templomot és történetét bemu­tató kiadvány ünnepélyes be­mutatóját a Kisasszony-napi bú­csú és a Majsai napok része­ként tartották meg az elmúlt hétvégén. A 92 oldalas könyvet Szakái Aurél, a kiskunhalasi Thorma János Múzeum igazgatója szer­kesztette, előszavát Kosik Sán­dor esperes plébános írta. Ladányi Ágnes, a könyv szer­zője egyéves kutatómunkát fek­tetett a kiadvány megírásába. Feltárta a templom 200 éves A KIS KUN MAJSAI RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM A helyiek elbeszélései is segítették a templom történetének feldolgozását történetét, sőt sok helyi ember elbeszélésére is hagyatkozha­tott munkája során. így derült fény például arra a tényre, hogy a templom angyalokat ábrázoló, Malczyk Károly által festett freskóján egy majsai testvérpár, a Turcsányi nővérek arca látha­tó. A kép létrejöttének körülmé­nyeiről a modellek tájékoztat­ták a szerzőt: elmondásuk sze­rint éppen misén vettek részt, miközben a művész az angyal­freskót készítette és akkor vet­ték észre, hogy á festő őket fi­gyeli, róluk mintázza alakjait. A most bemutatott könyv kö­zel 140 fotóval illusztrálja a kiskunmajsai templom történe­tét. A képeket - több évtized alatt - Paskuj Iván és édesapja, Paskuj Mátyás fényképészmes­terek készítették. ■ zsd Katona Józsefről a Forrás szeptemberi számában Megjelent megyénk szépirodal­mi folyóiratának, a Forrásnak szeptemberi száma. A folyóirat­számból kiemelkedik Orosz László tanulmánya, amely címe szerint a Bánk bán költőjét mu­tatja be az apja szemé­vel. A tanulmányból ki­derül, hogy Katona Jó­zsef apja hírből hallotta, hogy fia „komédiás” lett Pesten, de ezt nagyon ellenezte és úgy nyilatkozott: „Lá­tom, hogy nem komédiás. Haza kell neki jönni.” Tudjuk, hogy Katona József haza is tért Kecske­métre. Apja 1844-ben 75 éves ko­rában halt meg anélkül - derül ki Orosz László tanulmányából -, hogy fiának drámaköltői elis­mertségét megérhette volna. A Forrás közli a most 75 éves világjáró magyar író, Ferdinandy György A madárhanggyűjtő ma­gánya című izgalmas elbeszélé­sét. A versanyagból kiemelked­nek, a mai líra élvonalá­ba tartoznak, Veress Miklós, Szepesi Attila és a székelyföldi Lövétei Lázár László versei. Lövétei Lázár László költészetéről Arany unalom címmel külön tanulmány is be­számol. 100 esztendeje született a megyénkhez és a Forráshoz sok szállal kötődő Faludy György költő. Faludy centenáriuma előtt külön összeállítással tiszteleg a folyóirat szeptemberi száma. ■ Szekér Endre 75, Mikulás 70, Leskowszky 60 Megjelent a Hírős Naptár érték­őrző ingyenes kecskeméti havilap, melyben ezúttal is több jubileumi évfordulóhoz kapcso­lódó cikk található. Többek kö­zött olvashatunk A család a leg­fontosabb, a többi mit sem ér címmel a tudós irodalomtörté­nészről, a 75 éves dr. Szekér Endréről; A Leó, a „zenebohóc” címmel a 60 éves Leskowsky Al­bert, a kecskeméti Leskowsky Hangszergyűjtemény alapítójá­ról; valamint á 30 éves Renaissance Corsort zenei együttesről; a 70 éves Mikulás Ferencről, a Kecskemétfilm ügyvezetőjéről; a 60 éves Gö- csei Ritáról, a Jézus Szíves Tár­saság általános elöljárójáról. ■ S. H. ■ ÍOO éve született Faludy György.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom