Petőfi Népe, 2010. augusztus (65. évfolyam, 178-202. szám)

2010-08-02 / 178. szám

PETŐFI NÉPE - 2010. AUGUSZTUS 2., HÉTFŐ 5 MEGYEI KÖRKÉP Betyárok hírneve csalogatja a vendégeket •• kunadacs Megmenekült az enyészettől az Otömösi Geréby-kúria A nemesi Geréby család­nál nemigen volt szíves vendég Rózsa Sándor. Ma mégis betyáremlékhely a felújított Ötömösi-kúria, látogatóit a pusztai zsi- ványkapitány képmása fo­gadja. Popovics Zsuzsanna Aki öt évvel ezelőtt látta, nehe­zen képzelhette, milyen volt fénykorában az adacsi Ötömösi Geréby-kúria. Nem volt se ajta­ja, se ablaka, falairól tégláig, vá­lyogig lemállott a vakolat. A má­sodik világháborút követő álla­mosítás után az épületben mű­ködött a helyi termelőszövetke­zet, funkcionált iskolaként, magtárként. Már-már az enyé­szeté lett, amikor 2004-ben, im­már magánkézből megvásárol­ta egy kunszentmiklósi alapít­vány - hétmillió forintért, egy közepes panellakás árán.- Pályázati pénzből 2007-ben sikerült felújítani az akkor már igen romos állapotban lévő épü­let tetőszerkezetét, egy másik forrásból nemrég ért véget a külső-belső vakolatcsere, a bel­ső korszerűsítés és a nyílászá­rók beépítése - meséli Józanné Sípos Etelka, a Szent Imre szak­képző iskola igazgatója. A kő­művesmesterséget tanuló diá­kok is kivették részüket a mun­kákból, a kúria melletti kiszol­gálóépületet pedig teljes egészé­ben ők emelték. A műemlék jellegű épület ré­gi és mai állapotát megörökítő fotók magukért beszélnek. A majorság egykori bérlői, a kú­riaépítő Geréby család is meg­irigyelné a kívül-belül meg­újult, vendégek és rendezvé­A kúria felújítva, madártávlatból nyék fogadására szánt szállás­helyet. De még jobban elcsodál­koznának azon, hogy a hírhedt alföldi betyár, Rózsa Sándor az első számú vendégcsalogató­juk.- A korabeli bútorzatból, be­rendezésből semmi sem maradt fenn, egy jellegzetes karaktert viszont kellett találni a belső térnek - magyarázza a házigaz­da. - A betyárkultusz adta ma­gát, mivel Adacs kedvelt helye lehetett a betyároknak, akik az üldöztetés miatt az ilyen mocsa­ras, pusztai helyeket keresték. Az étterem gerendás meny- nyezetéhez jól megy a szőlő­prés, a korabeli vendégfogadók korát idéző eredeti faasztalok. A legnagyobb kuriózum egy kínpad valódi vaslánccal, bi­linccsel. Rózsa Sándor lett a védjegyük A betyárok idejét idézi a vendégfogadó I A mocsáron túl épült a családi kripta, a szellemektől védték így a kúriát Farkasokra idomított agarak A királyi birtok alsóadacsi major nevezetes bérlői között volt a Geréby család. Tagjai száz évig lakták, ezalatt épí­tették az Ötömösi-kúriát. A kunadacsi temetőben ma is meglévő, nemrégen felújított kriptájukon az első név Geréby Pálé, aki 1799-ben, Adacson született. Geréby Pálnak és fiainak volt Magyarországon a leghíre­sebb agárfalkája, mellyel far­kasokat fogtak. így ír erről a „Vadász és Versenylap” 1857. évi száma: „Farkasokra ido­mított agarakat, melyek erő­sek, de egyúttal igen futósak valónak. Több farkast fogatott velük, két nagy szelindek se­gítségével. A farkasokat ez­után megkötve, elevenen vitte haza. E vadászat jeles festmé­nyeken látható utódainál. ” Kidobóember helyett a kínpad is bevethető Kézművesség Felnőtteket vártak a Kecskeméti Ifjúsági Otthon Fülledt Retró kézműves-foglalkozásának máso­dik részére. A természetes anyagok felhasználásához segítséget nyújtó foglalkozáson kasírozott lámpások ké­szültek Hájas Réka és Lesi Ferenc közreműködésével. (R. J.) Százéves lett Juliska néni születésnap Állami gondozásból kivett gyerekeket is nevelt Családja körében ünnepelte 100. születésnapját a kiskunfélegy­házi Kurgyis Lajosné. luliska né­ni két gyermeket nevelt fel, há­rom unokája és két dédunokája van. Élete során állami gondo­zásban lévő gyerekeket hozott ki, azokat nevelte, irányította és bocsátotta útjukra felnőttkoruk­ban. luliska néni most is jó egészségnek örvend, csak kevés gyógyszert szed. Amint azt el­mondta: fiatal korában 120 hold földjük volt, azon gazdálkodtak. 1937-ben ment férjhez, de párját tizenegy éve elveszítette. Az egy évszázados születésnapja alkal­mából Ficsór József polgármes­ter is felköszöntötte virággal és emléklappal. ■ Juliska nénit Kiskunfélegyháza polgármestere is felköszöntötte J Az épület hátsó frontja egykor

Next

/
Oldalképek
Tartalom