Petőfi Népe, 2010. augusztus (65. évfolyam, 178-202. szám)

2010-08-19 / 193. szám

A Szent Korona hányattatásai szimbólum A koronaőrök amerikai fogságba kerülve elárulták a rejtekhelyei A Szent Korona nemzeti történelmünk szimbólu­ma, hányattatásai hazánk sorsát példázzák viharos ezer évünk alatt. A hagyomány, illetve Hartvik püspök legendája szerint Szent István királyunknak II. Szil­veszter pápa - egy álom hatásá­ra - az 1000. évben azt a koro­nát küldte el Asztrik püspök­kel, amelyet eredetileg Miesko lengyel fejedelemnek szánt. Ist­ván koronája az 1044-es ménfői csata, Aba Sámuel veresége után Henrik császár birtokába került, aki visszaküldte azt a pápának, majd Rómában évszá­zadokkal később elkallódott. A mai korona alsó, úgyneve­zett görög korona I. Géza kirá­lyunkat ábrázolja (aki 1074-77 között uralkodott), továbbá Du- kász Mihály és Konstantin bi­zánci császárokat és az egyház szentjeit. A felső, latin korona aranyának minősége nem egye­zik meg az alsó részével, a he­gesztés is elég hevenyészett, és Az amerikaiak kezébe került koronát többen megvizsgál­ták, hazatérte után itthon is számos tanulmány jelent meg róla. A kutatók egyelőre sem a készítés időpontjában, egyes képek takarásba kerül­tek. Feltételezik, hogy a latin korona pántjai egy kódex arany díszítéséből, esetleg egy erek­lyetartóból készültek, a görög pedig egy korábbi uralkodó ha­lotti koronája volt, s a két részt valamelyik király koronázására sebtében illesztették össze. Bi­zonyos, hogy a korona az 1070- es évek után, és valószínűleg 1300 előtt keletkezett. A bajor Ottó herceg Magyar- ország felé jövet megszerezte a koronát, majd útközben el is vesztette: a doboz, melyben szállították, leesett a lóról. Állí­tólag ekkor ferdült el a tetején lévő kereszt. 1439-ben Habsburg Albert király halála után felesége, Er­zsébet elraboltatta a koronát Vi- segrád várából, fia, V. László ér­dekében, de végül a lengyel ki­rályt, lagelló Ulászlót koronáz­ták meg. Hunyadi kormányzó­sága mellett - ismét László lett az uralkodó, de közben anyja 8 ezer aranyért elzálogosította a koronát a császárnál. Mátyás királynak csak 1463-ban - s sem a helyszínében, sem az alkalomban, sem az ele­mek eredetében, sem az ösz- szeillesztés okában vagy módjában nem tudnak meg­egyezni. már 60 ezer aranyért - sikerült azt visszavásárolnia III. Fri­gyestől. A mohácsi vész után Sza- polyai Jánost tették királlyá Fehérvárott, és rossz előjelnek tartották, hogy a korona lecsú­szott a fejéről. Egy hónap múlva ugyanott Habsburg Ferdinán- dot koronázták meg. Később Perényi Péter koronaőr Szlavó­niába menekítette, Szolimán szultán pedig a csata első évfor­dulóján Mohácsra hozatta a ko­ronát, majd átadta János király­nak. János halála után felesége, Izabella Erdélybe vitte, majd a gyulafehérvári egyezmény ér­telmében 1551-ben Ferdinánd embereinek adta át. Bécsben őrizték, de a koronázásokat Po­zsonyban tartották. II. Rudolf Prágába vitette, míg Bocskai István fejedelem a bécsi békében kikötötte, hogy haza kell hozni. Ez csak 1608­ban történt meg, amikor Má­tyás főherceg Pozsonyba szállít­tatta. A 17-18. században, majd a napóleoni háborúk során is többször vándorolt a korona: II. József, a kalapos király a bécsi kincstárban helyez­tette el, majd ami­kor visszavonta rendeletéit, Budára szállították. A sza­badságharc végén, 1849-ben Szegedre menekítették. Szeme­re Bertalan kormányfő Orsován ásatta el - a karddal, jogarral, országalmával és palásttal együtt. A Habsburgok emberei négy év múlva találták meg a ládát, a palást eléggé meg is rongálódott a nedvességtől. A kegytárgyakat Bécsbe, majd Budára vitték. Az ékszereket Ferenc József és Erzsébet koronázásakor s né­hány más ünnepi alkalommal lehetett csak megtekinteni. Az utolsó koronázás 1916-ban Budán volt. IV. Károly fején is megbillent az ékszer. A korona szerepet kapott történelmünk mélypontján: Szálasi Ferenc „nemzetvezető” rá tette le eskü­jét 1944 novemberében. AII. vi­lágháború végén a nyilasok ki­vitték az országból, s az ausztri­ai Mattseében, az Attersee part­ján ásatták el az ereklyéket. A koronaőrök az amerikai hadse­reg fogságába kerülve elárulták a rejtekhelyét. így kerültek egy frankfurti bank trezorjába, majd az Egyesült Államokba a koronázási ékszerek, amelyeket 1978. január 6-án adtak vissza Magyarországnak, Jimmy Car­ter elnök döntése alapján. A ko­ronát attól kezdve a Nemzeti Múzeumban őriz­ték. 1999. december 21-én az Ország- gyűlés elfogadta a Szent Koronáról szóló 2000. évi 1. törvényt, melynek értelmé­ben a Szent Korona 2000. janu­ár 1-jén ünnepélyes keretek kö­zött (a jogarral és az országal­mával együtt) a Parlament ku­polacsarnokába került. A koro­názási palást a Magyar Nemze­ti Múzeumban maradt. 2001. augusztus 15-én, Nagyboldog­asszony napján a millenniumi ünnepségsorozat keretében ha­jón Esztergomba vitték, ahon­nan - a tiszteletadás után - visz- szakerült az Országházba. ■ Augusztus 20.: Szent Istvántól az alkotmányon át a falunapokig István király sírját 1083. au­gusztus 20-án - szentté avatá­sakor - nyitották fel. Az egyház azóta is ezt a dátumot tartja ünnepként. A Szent Jobb 1771- ben került Bécsbe, majd Budá­ra szállították. Itt az Angolkis­asszonyok gondjaira bízta Má­ria Terézia, és elrendelte Szent István napjának, augusztus 20- ának megünneplését. Az 1950-es években nagyot fordult a világ. Rákosi Mátyás kommunista első titkár már I. Istvánról beszélt, és ünnepe kapcsán az augusztus 20-ára időzített alkotmány elfogadását ünnepeltette. Ez idő tájt az új kenyér ünnepeként is tisztel­ték augusztus 20-át. Ez a ha­gyomány azonban tartósnak bizonyult, sok-sok településen ma is papok áldják meg példá­ul az új kenyeret. Az Országgyűlés döntése ér­telmében 1991-től augusztus 20-a a Magyar Köztársaság hi­vatalos állami ünnepe. Bács-Kiskunban is - mind­egy, mi volt az apropó - a leg­több településen évtizedek óta megünneplik augusztus 20-át. A falunapokat is sok helyen e nap köré szervezik. A Szent Istvánra való emlékezés hagyo­mányának része hazánkban a tűzijáték. Idén e látványosság elhagyásáért országos mozga­lom indult. Célja, hogy az erre szánt pénzt inkább az árvízká­rosultaknak adják. ■ Amerikában és itthon is sokan vizsgálták ■ Egy frankfurti bank trezorjá­ban is őrizték. Klíma kiárusítás féláron Cí s 3 k Augusztusban .: 06 76/ 322445 FUJITSU .rafí« KLlNABEKETtDEZÉSEK KUMABUElWEZtSEK Bács Klíma DINASZTIA CUKRÁSZDA! ta» AKCIÓS ÁRAK csökkentett szénhidrát tartalmú friss kenyér, pékáru b* helyben sütött házi rétes ú» szilvalekváros és hályas pogácsa ú*- cukrász sütemények, torták fagylalt H-P: 6.30-19.00, Szo-V: 7-17.00 Kecskemét, Ceglédi út 78. 06-20/984-34-29,06-20/238-71-13 Folyamatosan fejlesztik a falut ladánybene Jó gazda módjára kell a települést irányítani Nekünk nincsenek adóssá­gaink, mint a nagyvárosok­nak. Mi ezt nem engedhetjük meg magunknak - nyilatkozta lapunknak Kardos Attila, Ladánybene polgármestere. Je­lentős tartalékokkal rendelke- íünk, igaz, ehhez az önkor­mányzatnak nagyon beosztóan mellett gazdálkodnia. Csak így :udunk fejleszteni - tette hoz- ik a település vezetője. Amikor 2006-ban Kardos Attilát megválasztották pol­gármesternek, akkor 20 millió orintos adósságot kellett lefa- 'agnia az önkormányzatnak a 140 milliós költségvetésen be­ül. Ez két év alatt sikerült is. A spórolás eredményeként azóta 10 milliós önrésszel fejezik be az óvoda építését. Illetve ötmil­liót félretettek az új közösségi tér kialakítására. Erre pályá­zat segítségével 43 millió fo­rintot nyertek. A jelenlegi könyvtárat ala­kítják majd át. A közösségi tér minden civilszervezetnek ta­lálkozóhelyéül szolgál hamaro­san. Itt várja a polgárokat majd a falugazdász is, de akár árubemutatókat is szervezhet­nek itt a hölgyeknek. Az inter­netezők is megtalálhatják itt a számításukat. A tervekkel kap­csolatban a polgármester el­mondta: jövőre építik fel az új víztornyot a Bácsvíz Zrt. és a Rotary Klub támogatásával. Ez 25-30 millióba kerül, de ennek nagyobbik részét e két szerve­zet állja. A fejlesztés eredmé­nyeként javul a szolgáltatás minősége, élvezhetőbbé válik a víz íze. Emellett tervbe vették az is­kola fűtés-korszerűsítését, nyí­lászáróinak cseréjét, szigetelé­sét is. Ha ezt sikerül megvaló­sítani, akkor annyi pénzt taka­ríthatnak meg az évek során, amennyiből egy új, korszerű sportcsarnokot lehetne La- dánybenén felépíteni - kalku­lált Kardos Attila. Ezt azonban a jelenlegihez hasonló, beosz­tó költségvetéssel lehet megva­lósítani. ▲ ... ahogy nagyanyáink sütötték félegyházi kenyér Teljes kiőrlésű péksüteményekkel lépnek ősszel piacra Egy éve elnyerték a Kecskemét Kenyere díjat a kecskeméti Hírős Hét Fesztiválon, bíznak az idei sikerben is. A Kiskunfél­egyházi Kenyérgyár két ke­nyérrel nevezett be a rangos megmérettetésre: a Kovászos házi kenyérrel, illetve a Kunsá­gi rozskenyérrel.- A kenyereinkre leadott sok­sok szavazatot ezúton is köszön­jük - hangsúlyozta Csikász Já­nos, a Kiskunfélegyházi Malom Kft. ügyvezető igazgatója. - A kezdetektől célunk a legjob­bat nyújtani, mindezt úgy tud­juk elérni, ha figyelembe vesz- szük a vevői visszajelzéseket, és betartjuk a magas minőségi kö­vetelményeket. Öt megyében, közel hatvan mintaboltunkban munkatársaink első kézből kap­nak információt a vásárlóktól a termékekkel való elégedettsé­gükről, igényeikről. Emellett mintaboltjaink nagy segítséget nyújtanak a piackutatásban, és az új termékek megismertetésé­ben is, hiszen eladóink naponta átlagosan 25000 vevővel talál­koznak - részletezte. A Félegyházi Kenyérgyár ter­mékei természetes alapanya­gokból készülnek, hagyomá­100% magyar tulajdon A KISKUNFÉLEGYHÁZI MALOM kft. családi vállalkozásban 1999-től végzi malom- és süt& ipari termékek gyártását és ér­tékesítését. A 100 százalék magyar tulajdonú cég jelenleg 420főnek nyújt megélhetést. Öt éve ISO minőségirányítási rendszer alapján dolgoznak. „A legfontosabb, hogy a vevő elégedett legyen, hiszen nap mint nap nekik sütjük kenyereinket, pékáruinkat” - vallja Csikász János nyos kovászos eljárással, így íz­letesek és hosszan eltarthatok. A kereslet az egészséges táplál­kozás irányába mozdult el, ter­mékfejlesztéseik is ennek jegyé­ben történnek. Ősszel várható a teljes kiőrlésű lisztből készült péksüteményeik piacra lépése, melyre már nagy igény mutat­kozik a törzsvásárlók körében. Egy többlépcsős, jelentős mértékű beruházás eredménye­képp az elmúlt években új, kor­szerűbb gépeket állítottak mun­kába, bővítették az üzemegysé­güket. így a mindennapi munka sokkal hatékonyabbá vált, és gazdaságosabb lett a termékek előállítása. - Erre ebben a gaz­daságilag nehéz időszakban nagy szükség volt, így tudunk versenyben maradni. Mindezek mellett az áremelést nem tud­juk elkerülni, mert a liszt ára az aratás előttihez képest duplájá­ra nőtt a nagy esőzések miatt, így a kenyér kilónkénti ára megközelítheti a lélektani ha­tárt, a 300 forintot - tette hozzá. Mindezek ellenére a cég biza­NAPONTA 25 000 kg kenyeret, 130000 db kiflit és zsemlét, 45 000 db péksüteményt állí­tanak elő. kodóan tekint előre. - Nagy megtiszteltetés és egyben nagy elismerés volt számunkra egy éve a Hírős Hét Feszüválon a kö­zönség döntése. Úgy érzem, ez és a vevőktől naponta kapott po­zitív visszajelzések folyamato­san megerősítenek abban, hogy jó úton haladunk. Mindezt az új termékek bevezetése mellett újabb mintaboltok megnyitásá­val szeretnénk meghálálni - mondta végezetül. ▲ KISKUNFÉLEGYHÁZA, Szegedi út 61. Tel/fax: 76/560-033 www.felegyhazikenyer. h u info@felegyhazikenyer.hu

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom