Petőfi Népe, 2010. augusztus (65. évfolyam, 178-202. szám)

2010-08-14 / 189. szám

4 PETŐFI NÉPE - 2010. AUGUSZTUS 14., SZOMBAT HIT ÉS ÉLET Szent István öröksége elevenen él ma is érseki interjú Nem lehet véletlen, hogy Esztergom után Kalocsát jelölte meg alapítása helyéül Kalocsa ünnepel. Az ősi főszékesegyházban vasár­nap Nagyboldogasszonyt, a templom patrónusát kö­szöntik. Öt nappal ké­sőbb Szent István király­ra, az egyházi tartomány alapítójárta emlékeznek. Farkas P. József Nem messze a Dunától, a Felső- Kiskunságban, a kalocsai búcsú napján - néhány nappal a sike­res bugaci Kurultaj után - a ma­gyarok táltosait hallgatja és cso­dálja a magyarok több tízezres nagygyűlése. Új pogányság szü­letik Szent István és az ezeréves keresztény örökség ellenében? - kérdeztük dr. Bábel Balázstól, Kalocsa-Kecskemét érsekétől.- Szerintem nincs veszélyben sem a Szent István öröksége, a gránitalap, sem a későbbi fel­építmény. Az, hogy évente két­szer összejön egy találkozóra - csudát látni, a folklór színeiben gyönyörködni - több ezer ember ebben a fesztiválos időben, az egyáltalán nem szenzáció. Ma­gyarországon több száz temp­lom van, melyet az égbe fölvett Szűzanya tiszteletére emeltek. Milliók éneklik ilyenkor (is) ősi himnuszunkat, a Boldogasszony anyánkat... Nem is szólva az év többi Mária-ünnepéről. Ha csak kicsit is körbejár az országban az ember nagyobb ünnepek tá­ján, láthatja: Szent István műve él, tömegeket vonz, és egyben hordozza, élteti az ősi magyar hagyomá­nyokat is.- A csillagjósok, sámá­nok problémájával nem kellett foglalkozni a Ká­dár-rendszer idején. Er­ről csak a Magyar me­sék és mondák kötetben ismerhettünk meg részleteket...- A Rákosi- és a Kádár- rendszer is próbált ünne­peket kreálni, de amint az idegen csapatok elhagy­ták az országot, elfelejtő­dött szinte mindegyik. Az jól látszik, hogy az ember­nek kell a közös élmény, az ünnep, és kell valamifé­le világmagyarázat is. A magyarok nagygyűlésével és az ehhez hasonló ren­dezvényekkel nekem ak­kor van bajom, amikor folklórfesztivál helyett val­lási szertartás jelleget is öltenek. A nagy baj az, ha a kereszténységet és ezt az ősi-űj pogányságot meg­próbálják keverni. Az Anyaszentegyház mindig irgal­mas volt a rossz életűekkel, bű­nösökkel, ha megbánták a tette­iket. De a rosszul hívőket már kevéssé tolerálta, és szakadár- nak vagy eretneknek nevezte őket.- Nagyon elfog­lalt vagyok, de sza­kítok időt arra, hogy vasárnap ott szolgáljak az alsó- szenttamási Szent Jobb Lator-temp­lomban. Többen je­lezték, hogy csopor­tosan érkeznek, és kérik a római kato­likus egyház jelen­létét. Az is lehet, hogy kijövünk a templomból, és sza­badtéri mise lesz, mert olyan sokan érkeznek.- Nem lesz egy­szerű az égbe föl­vett Szűz Máriáról beszélni, amikor pár száz méterre onnét lovas ha­dak, íjászok, soly- mászok kínálnak különleges lát­ványt, show- műsort...-Amíg a világ vi­lág, egy cirkusz­ban, egy Forma-1- es futamon mindig többen lesznek, mint az elméle­ti matematikusok klubjában. A látvány, a vizualitás, legyőzi a spiritualitást. Ezzel mi számolunk. Nem kí­vánunk reklámversenyen győzni, sőt ezen a pályán nem Dr. Bábel Balázs Kalocsa-Kecskemét főegyházmegye érseke- Ön Szent István követeként jár, amikor a magyarok nagy­gyűlése szomszédságában, a szenttamási-bösztörpusztai templomban misét mond. Fon­tosnak tartja, hogy jelen le­gyen? is kívánunk versenyezni. Ha pedig valaki rászánja az időt, és részt vesz egy Mária-ünne- pi búcsún - mondjuk Pálos- szentkúton, Máriapócson vagy Gyűdön -, és megpróbálja átél­ni, hogy mi is történik ott, biz­tosan megérti, hogy egy katoli­kus embernek nincs mitől tar­tania. Hatalmas lélek-erő tar­talékaink vannak. Koppány nem győzhet Szent István fölött...- Ön szerint Szent István öröksége is olyan élő, mint a Mária-tisztelet?- Másról van szó. Szent Ist­ván is máriás király volt, aki el­kötelezetten hitte, hogy Jézus édesanyja tud segíteni rajtunk. Én Szent István tiszteletét min­dig is szorgalmaztam, és nem csak azért mert a bérmanevem István. Emlékszem arra, hogy már gyermekkoromban is kife­jezetten tiszteltem első kirá­lyunkat. Most nem leszek e vá­rosban augusztus 20-án. Kár­pátaljára hívtak. Úgy gondolom, hogy a triano­ni határokon kívül lehet ilyen­kor a legjobban átérezni, hogy a magyarság első és legnagyobb személyisége Szent István ki­rály. Aki összefog, összetart minket máig. Kétségtelen, hogy utána is születtek hatalmas egyéniségek, géniuszok, de az országalapító nélkül nem lettek volna magyar államférfiak. Mert ha ő nem teremt erős álla­mot, egy biztos hazát, nem szer­vez és köt erős európai szövet­ségeket, feloldódtunk volna a gótok, avarok, kunok, jászok, szlávok tengerében.- Mivel jelent többet Kalocsán első királyunk neve, személyi­sége, mint Izsákon, Baján vagy Kiskunmajsán?- Azt hiszem, mi elkötelezet­tebbek vagyunk iránta. Nem le­het véletlen, hogy Esztergom után Kalocsát jelölte meg alapí­tása helyéül. Eltökélt volt abban, hogy itt érsekség legyen, és azt is tudjuk, hogy ismerte szemé­lyesen is Asztrikot, az első érse­ket. Hiszen tudjuk, hogy Asztrik hozta a koronát Rómából. Ha pedig ez így van, nekünk nagyon sok köszönnivalónk van Szent István király felé, az ő tiszteletét, kultuszát itt nem szokványos módon kell ápolni, hanem elkötelezetten; ha kell, szenvedélyesebben, a mára, a mindennapokra is vonatkoztat­va. A kalocsai királyfej, melyet a XX. század első felének ása­tásainál találtak, komoly törté­nészek szerint István arcát hor­dozza, még inkább összeköt lel­ki, szellemi örökségével is. Nyugodtan állíthatom 11 éves kalocsai érseki szolgálatom után, hogy ez a település mél­tán hordozza a megkülönböz­tető jelzőt: Kalocsa, Szent Ist­ván városa. A nemzetközi repülőnapra érkező lengyel pilóták is ellátogattak Wojtyla Lengyel-Magyar Barátság Házába Az elmúlt hetekben is több ne­ves vendég látogatott el a kecs­keméti Wojtyla-házba. Senki nem jött üres kézzel. A szentek asztala keretében havonta több ezer adag meleg ebédet osztanak szét a rászoru­lók között a központban. Az odajáró „családtagok” azonban ennél sokkal többre számíthat­nak: rendszeresen kapnak ru­haneműket, egyéb eszközöket, Jakó Lajos a szentek asztala keretében fagyival kedveskedett a lakóknak és ingyenes orvosi konzultáció­kon vehetnek részt, érdekes és hasznos előadásokat hallgathat­nak meg az intézményben ebéd előtt vagy után. Dr. Bicskei Ferenc, a Bács- Kiskun Megyei Bíróság elnöke a munkájához kötődően a vitás ügyekről, a bíró szerepéről és az igazságszolgáltatásról szólt. A neves kecskeméti cukrász, Jakó Lajos fagylalttal kedveske­dett a wojtylásoknak. Gyerekek és felnőttek egyaránt örültek a fi- Dr. Bicskei Ferenc, a bíróság elnöke nomságnak a nagy melegben. A repülőnap keretében Kecs­kemétre látogató lengyel piló­ták tették tiszteletüket a ma­gyar-lengyel barátságközpont­ban, ahol közelebbről is megis­merkedtek az intézmény min­dennapjaival. A vendég pilóták barátságuk tiszteletéül a légi be­mutatójukat a Wojtyla-háznak ajánlották. Jövő szerdán, Szent Ilona napján pedig Nunzio Caruso, a kecskeméti Cézár és Zöldfa étte­rem tulajdonosa lepi meg finom olasz étellel a lakókat. Szentek asztala a Wojtylában adomány Lengyel és magyar barátok vendégeskedtek náluk Több családnak könnyítik meg az iskolakezdést Augusztus 25-én, szerdán ren­dezik meg a kecskeméti Wojtyla- központban a Wojtyla-család is­kolai évnyitóját. Ezen az ünnepségen osztják szét a rászoruló családok között az iskolakezdéshez hasznos ado­mányokat. A tervek szerint mintegy ötven gyermek szülei­nek nyújtanák át a csomagokat, melyek összeállításához ezúton is fogadják az önzetlen adomá­nyokat. Új alkotással gazdagodik a Wojtyla Lengyel-Magyar Barátság Központ. Walter Gábor kecskeméti festőművészt kérték fel, hogy készítsen el egy olyan kompozíciót, mely hűen tükrözi II. János Pál pápa és Teréz anya életútjának közös harcát a szegénység ellen, Kecskemét és Wadovice testvérvárosi kapcsolatát. Walter Gábor a napokban látott munkához. Portfraktivisták munkában segítség Ladánybene után most Jakabszálláson dolgoznak Dr. Bábel Balázs szentelte fel a benei Magyarok Nagyasszony-emlékhelyet Egyre többen kérik a Porta Egye­sület segítségét a településükön lévő keresztek és kegyhelyek fel­újításában. A kecskeméti civil- szervezet lehetőségeihez mérten mindig segít. Idén eddig hétmil­lió forintot áldoztak e nemes cél­ra. S még közel sincs év vége. Ladánybenén a közelmúltban fejeződött be az új Magyarok Nagyasszony-emlékhely építése, melyet dr. Bábel Balázs metropo- lita szentelt fel. így ma már egy- gyel több kegyhely emeli a köz­ség egyházi értékeit. Ezekben a napokban is dol­goznak. Jakabszállás határában az ősi Jakab-, vagy ismertebb ne­vén a szabadszállási-jakabszál- lási keresztet újítják fel. A pol­gármester, Szabó Mihály irányí­tásával már szétbontották a kő­egységeket, műhelybe vitték, ahonnan hamarosan újult for­májában visszakerülhet. Szeptemberben kezdik meg a kecskeméti önkormányzat segít­ségével a Barátok temploma ke­rítésfelújítását, mellyel lezárul a teljes rekonstrukció. Mindeköz­ben folyik a templomudvarban a csodatévő táblák restaurálása. Borsos István önkéntes végzi munkát. Több olyan táblával is találkozott, melyek már nehezen olvashatók. Azt kéri, aki tud arról, hogy családjának van ott táblája, keresse fel őt a ponto­sabb restaurálás érdekében. Az oldal az Aere Perenninus Csoport támogatásával készült.

Next

/
Oldalképek
Tartalom