Petőfi Népe, 2010. július (65. évfolyam, 151-177. szám)

2010-07-06 / 155. szám

PETŐFI NÉPE - 2010. JÚLIUS 6., KEDD 3 MEGYEI KÖRKÉP • VÉLEMÉNY Irtanának, de még gyííjteniük kell Tass Irtatná a faluban a szúnyogokat az önkor­mányzat, de nincs rá pén­ze. Ráadásul idén több­szöri védekezéssel lehet­séges a rovarokat kellően gyéríteni. A település bel­területén körülbelül 250 ezer forintba kerül egy- egy légi vagy földi perme­tezés, ezért a háztartások­nak egyenként legalább 2 ezer forintot kellene ösz- szeadniuk a védekezésre. A napokban derül ki, hogy összejön-e a szüksé­ges pénz. (M. J.) Szombatig szabad a nemezelés! kecskémét Mától egészen vasárnap délelőttig a ne­mezelés lesz a műhely- foglalkozások témája a Szórakaténusz Játékmú­zeumban. Az ügyes kezű kicsiket és nagyokat dél­előttönként 10-12 óra kö­zött várják a Gáspár And­rás utca 11. szám alá. A játékkészítő és kézmű­vesműhely foglalkozásai­ra hároméves korig in­gyenes a részvétel, a há­roméves kornál idősebb gyerkőcök pedig kedvez­ményes szünidei jeggyel vehetnek részt a foglalko­zásokon. (M. A.) Michael Jackson egy olasz szemével KECSKEMÉT Angelo Minu- ti; Kecskeméten élő szob­rászművész munkáiból nyílik kiállítás holnap 18 órakor a Kecskeméti Ifjú­sági Otthonban. A ko­moly- és könnyűzenéért egyaránt rajongó olasz művész egyik kedvence volt Michael Jackson. Angelo Minuti most nyíló tárlata a világhírű sztár­ról készült szobrokat és grafikákat vonultatja fel. A megnyitón közremű­ködnek a Golddance Tánciskola növendékei, akik megidézik a show­man emlékét. Az ingye­nes eseményre a szerve­zők mindenkit szeretettel várnak. (M. A.) További hírek a BA0N.hu hírportálon Nem ér semmit a ritkítás? csípnek! Jobb nem visszasírni az emberre is veszélyes mérgeket Mintha nem is irtanák a szúnyogokat! Egy két nappal a permetezés után már csapkodjuk a vérszí­vókat. A vegyszer lett rosszabb? Vagy a szúnyo­gok rafináltabbak? Rákász Judit- Nem tértünk át más szerekre. Az ÁNTSZ által engedélyezett, az előírásoknak megfelelő vegy­szert permetezzük most is, mint az elmúlt években - mondta László Gyula entomológus, egy­szerűbben szólva: rovarszakér­tő. - A készítmény sajátossága, hogy permetpaplanként száll le az irtást követően, és amint eléri a talajt, elveszíti hatékonyságát. Tehát rövid hatású gyérítést tu­dunk elérni, hiszen csak azokat a szúnyogokat pusztítja el, ame­lyekkel érintkezésbe kerül. De a lakott területek mellett található árterekről, belvizes területekről, sőt a rendkívül esős időjárás után visszamaradt számtalan ki­sebb pocsolyából is gyorsan megérkezik az utánpótlás. Az idei óriási inváziót csak akkor lehetne féken tartani, ha nap mint nap permeteznénk. Tíz-tizenöt éve sokkal erősebb szúnyogirtó vegyszereket hasz­náltak Magyarországon. Azon­ban a szakember szerint hiba A vízparti településeken a kecskemétinél lényegesen rosszabb a helyzet lenne visszasírni az erős mérge­ket.- Igaz, hogy irtás után jó ide­ig nem kellett hajkurászni a szúnyogokat, de azok a vegysze­rek a melegvérű élőlényekre, így az emberre is veszélyt je­lentettek - mondta László Gyu­la. - A hosszabb hatástartam komoly kockázattal járt együtt. A kis dózis miatt nem okozott azonnali rosszullétet, de észre­vétlenül kifejthette romboló ha­tását. Ezért mindenképpen jobbnak tartom a mai, szigorú előírásoknak megfelelő szerek alkalmazását. Kecskeméten egyébként jobb a helyzet az országos átlagnál. A hetente mért csípésszám egyes területeken eléri ugyan a 100-at, az átlag óránként 50-60 között mozog. Messze elmarad tehát az áradással sújtott terü­letek ezres (!) óránkénti csípés­számától. De a Szegeden és Szolnokon élők is sokkal többet küzdenek a vérszívókkal, mint a kecskemétiek. A méréseket folyamatosan végzik, s mint Rácz Sándortól, a kecskeméti polgármesteri hiva­tal városüzemeltetési osztályá­nak vezetőjétől megtudtuk, a kö­vetkező irtás időpontját éppúgy ezek eredménye határozza meg, mint azt, hogy hányszor lesz még idén nyáron szúnyogirtás a megyeszékhelyen. Mintaadó iskolát akarnak a pedagógusok tanárok Előnyben részesítik a csoportmunkát, ezzel erősítve az együttműködést Az oktatásfejlesztésben részt vevő pedagógusok a BKMÖ tanintézményeiből A korszerű oktatás példaadó in­tézményévé akar erősödni Du- navecsén a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Duna Menti Köz­oktatási Intézménye. Jókora lé­pés tett ebbe az irányba az isko­la a múlt tanévben. A Bács-Kiskun Megyei Önkor­mányzat három tanintézménye - köztük a dunavecsei - össze­sen 80 millió forintot használ­hat fel EU-pályázati forrásból az új oktatási módszerek, tan­anyagok meghonosítára, egyál­talán a nevelés-oktatás szakmai megújítására. Az új módszerek gyakorlati jelentősége az - tájé­koztatott Vörös Sándor a vecsei iskola igazgatója -, hogy az egyéni képességekhez igazodó, tevékenység-központú oktatás­ra helyezik a hangsúlyt a peda­gógusok. Például a tanórákon előnyben részesítik a csoport- munkát, ily módon is erősítve a gyermekek együttműködő ké­pességét. Gyakran szerveznek iskolán kívüli programokat, kirándulá­sokat, múzeumlátogatásokat, sőt az érdeklődő szülőket is bevon­ják, azzal is elősegítendő a taní­tást, tanulást. Mindezek a felada­tok az eddiginél jóval több időt és munkát igényelnek a nevelők­től, akik azt remélik, hogy a vál­tozatos módszertani kultúra elő­segíti majd az önállósult fiatalok alkalmazkodását, eligazodását a folyton változó világban. A múlt tanévben Dunavecsén is a felké­szüléssel alapozták meg a jövő oktatását, szeptembertől pedig erősen törekednek arra, hogy példát adó színvonalra fejlesszék az újszerű pedagógiát. ■ M. J. MAGYARVÁRI ANNAMÁRIA Egyes esetek NAGY VITÁKAT váltott ki az utóbbi hónapokban a kér­dés, hogy jó megoldás-e visszahozni a régi rend­szert, és már az alsó tago­zatban buktatással jelezni a diák és a szülő felé: valami nagyon nem jól van, tessék odafigyelni! Egyes szakem­berek szerint haladéktala­nul vissza kell hozni a buk­tatás lehetőségét, az utóbbi években ugyanis bebizonyo­sodott: nem veszik komo­lyan a követelményeket és a tanulást a diákok már az al­só tagozatban sem. gyakorló pedagógusok pa­naszolják: a jogaikkal na­gyon is tisztában vannak a tanulók, a kötelezettségeket ellenben egyáltalán nem kedvelik. És ott vannak az egyre gyakoribb tanárveré­sek, a gyermekük helyett az igazgatót, pedagógust szá­mon kérő szülők. Merthogy hanyag, lusta, esetleg iskola­kerülő lenne a gyerek?!? - az ugye lehetetlen. ANYAKÉNT IS TAPASZTALOM, bizony sok a „vak” szülő. Aki a csemetéjét hibátlan­nak, tévedhetetlennek tart­ja, s a könnyebb utat vá­lasztva inkább az óvodape­dagógusban, tanárban látja meg a hibát. Naná. Hiszen a gyerek kudarca valahol a szülő és a család kudarca is. Az elégtelen - egy kicsit - a szülő addigi munkáját is minősíti. Azzal pedig senki sem szeret szembesülni, hogy törekvései kudarcot vallottak. A BUKÁS AZ FÁJ. Olykor na­gyon. De biztos vagyok ab­ban, hogy ezzel a pedagógu­sok is tisztában vannak. Ezért (is) bízom benne, ben­nük, hogy egy kisiskolás esetében még inkább fele­lősséggel, körültekintően döntenek majd. De azt is tudjuk mindannyian: bizony vannak esetek, amikor tény­leg „baromi nagy pofon” kell a változáshoz, változta­táshoz. Nem csak az iskola­padban. Az életben is. Tamburafesztivál Tamburaszótól volt hangos Kalocsa belvárosa vasárnap este. A helyi horvát kisebbség másodszor igyekezett közönséget toborozni, majd szórakoztatni a hosszú nyakú lantok családjába tartozó pengetés hangszer segítségével. A 48-asok tere megtelt. A horvátországi, ausztriai és a szerbiai zenészeken kívül a magyarok is meg­mutatták, mit tudnak: tótszentmártoni, garai, pécsi és budapesti tamburások is bemutatták, milyen hangulatos es­te varázsolható az ezeréves város központjába a népi hangszer segítségével. Képgaléria: BA0N.hu Külföldi diákok az ágasegyházi építőtáborban Az ágasegyházi Kovács Kinga- emlékalapítvány szervezésében tegnap kezdetét vette a hagyomá­nyos kézműves-, illetve építőtá­bor - tudtuk meg Galamb János- né elnöktől. A sportcsarnokban zajlik a kézművestábor, ahol har­minc általános iskolás ismerheti meg a dekupázstechnikát Né­meth Anita irányításával. Az építőtáborban négy önkén­tes külföldi fiút és lányt fogadtak. A szállásukat a helyi szociális gondozó szolgálati lakásaiban ol­dották meg, étkeztetésüket az ala­pítvány biztosítja. Az önkéntes - cseh, brazil, spanyol, orosz. - fia­talok a központi játszóteret újít­ják fel, majd a szociális gondozó épületét festik le. ■ S. H. A pékek az olaj és a gáz drágulását okolják ► Folytatás az 1. oldalról De van-e elég liszt még a rak­tárakban? A választ Csontos At­tilától kaptuk meg, aki a kun­szállási Júlia Malom Kft. ügyve­zető igazgatója. Bár a tavalyi ha­zai gabonatermés jelentős volt, mára csak éppen annyi áru van a raktárakban, amennyi az át­menő készle­tet fedezi mondta el a szakember. Az idei ter­méssel kap­csolatban megjegyezte: a rendkívül sok eső ter­méskiesést és minőségromlást okoz. A gomba­betegségek, különösen a fuzá- riumfertőzés fokozott figyelmet érdemel. Érzése szerint a tavalyinál mindenképpen drágább lesz majd a jó minőségű kenyérnek- való. Információi szerint az idén 4 millió tonna búzát arathatnak, ebből 1,2 mil­lió tonna a fo­gyasztást, 300 ezer pedig a vetőmagszük­ségletet fede­zi. A mara­dékot export­ra, illetve ta­karmányozás­ra szánják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom