Petőfi Népe, 2010. július (65. évfolyam, 151-177. szám)

2010-07-26 / 172. szám

cJHHBHBaHMiEEMBiadSíiBiMsaiHHBHHHHBHH INTERJÚ aHHWKwBroTI IllMllBllllllllillMIWMflHiiMiMílíllBl^MlSMlM/^ | H|HmiH| | I 11| ||H| |H I, i ,111||| ||HH|j ) „i, IMMMWI'IIIMlMMWUll lelki továbbképzés az interneten dr. kalmár Sándor A depresszió szűrése a vérnyomásméréshez hasonlóan alapvető vizsgálat A munkának és a folya­matosan érkező feladatok­nak fontos szerepük volt abban, hogy több súlyos betegségből sikerült fel­gyógyulnia - vallja dr. Kalmár Sándor pszichiá­ter főorvos. Jelenleg az ön- gyilkosságok megelőzését szolgáló szűrővizsgálati programon és több kuta­tás elindításán dolgozik. Rákász Judit- Egymás után írja a pályázato­kat, pedig jószerével nincs is hova beadni őket.- ígéretet kaptam arra, hogy se­gítséget nyújtanak a források fel­kutatására a megfelelő hivatalok­ban. Ez már előrelépés!- Milyen kutatásokhoz remél segítséget?- Szeretnénk például megvizs- | gálni a hazai ivóvizek lítium- tar- | talmát az öngyilkosságok össze- i függésében. Régóta ismert, hogy J azok a bipoláris betegek, akiket lí- £ tiummal kezelnek, nem kísérel­nek meg öngyilkosságot. A nyu­gati országrészben - a magas líti­umtartalmú balfi ásványvíz hazá­jában - kevesebben követnek el öngyilkosságot, mint a Dunától keletre. Egy másik pályázat a de­presszió szűrővizsgálatának programtervezete, és fontos té­mám az internetes mentálhigié­nés továbbképzés.- Továbbképzés, kutatás? - az elmúlt években többet költött a kormányzat a pszichiátriai be­tegellátás leépítésére, mint fej­lesztésére. Ki hallgatja meg ezeket a javaslatokat?- Súlyos hibának tartom az Or­szágos Pszichiátriai és Neurológi­ai Intézet (OPNI) felszámolását egy olyan országban, ahol általá­nosnak mondható a mentálhigi­énés analfabetizmus. Többször írtam erről hazai és külföldi szak­lapokban, sőt megoldási javasla­tot is megfogalmaztam arra az időszakra, amíg nem jön létre az OPNI utódja. Az internet csodás KÖZELKÉP DR. KALMÁR SÁNDOR 1941-ben született, Visken. Először Ba­ján szerzett tanítói oklevelet, majd Szegeden orvosi diplo­mát. Dolgozott tanítóként, körzeti orvosként, kórházi or­vosként, városi főorvosként Kecskeméten. 2007-ben ment nyugdíjba a kiskunhalasi kór­ház osztályvezető főorvosa­ként. Rendszeresen publikál az Egyesült Államokban, nemzetközi internetes lapok­ban, továbbképzéseket és elő­adásokat tart Magyarorszá­gon és a határon túl Ősszel pedagógusoknak tart tovább­képzést a depresszióról Mis­kolcon. Nős, felesége nyugdí­jas gyógyszerész, lánya tiszti­orvos Budapesten, fia szocio­lógus, közgazdász, tanár. Öt unokája van. Ősszel miskolci pedagógusoknak tart továbbképzést a depresszióról dr. Kalmár Sándor eszköz, mely arra is lehetőséget ad, hogy létrehozzunk egy virtu­ális intézetet. Ez Összefoghatja a továbbképzést, a tudományos ku­tatást, és szakmai segítséget nyújthat a betegellátáshoz is. Ma­gyarország lakosságának 60 szá­zaléka internet-használó. A mo- bilinternet-használók száma 1 millió!- Az internetet inkább veszély- forrásként emlegetik.- A közelmúltban jelent meg a Columbia Egyetem kiadásában az a könyv, amelyikben egy fejezetet írhattam az internet és az öngyil­kosság összefüggéséről. Abból in­dultam ki, hogy a pszichiátria úgy könyveli el az internetet, mint ön- gyilkosságra bátorító eszközt. Ha beírom a keresőbe azt a szót, hogy öngyilkosság, akár arra is kapok tanácsot, hogyan lehetek a leglas­sabban öngyilkos. De azért, mert a késsel el lehet vágni valakinek a nyakát, még nem kell gonosz eszköznek tekinteni. A mi felada­tunk, hogy megtaláljuk az inter­net szabályozásának lehetőségét. A pedofíliát kőkeményen bünte­tik, nagyon helyesen. Az öngyil­kosságra bátorítást is kellene sza­bályozni.- A továbbképzés hatalmas üz­let Magyarországon. Hogyan le­hetne szembe menni ezzel a lobbival?- Magyarországon dolgozik 30 ezer óvónő, 75 ezer általános is­kolai tanár, 50 ezer középiskolai és 22 ezer felsőoktatási tanár - az internet segítségével ennyien lennének elérhetők egyszerűen,, olcsón, gyorsan csak az oktatás területén. És akkor ott van még az egészségügy. Nem kellene más, mint létrehozni egy inter­netes oktatási központot, mely megszervezi a képzéseket, és az interaktivitást biztosítja. Nem kell harcolni! A jelenlegi képzé­sek erre épülhetnének rá. A lé­nyeg a mentális analfabetizmus megszüntetése.- Mit ért mentális analfabetiz­muson?- Mire egy kisgyerek iskolába kerül, a szülei megtanítják fogat mosni, öltözködni, evés előtt kezet mosni. De alig akad olyan szülő, aki arra is meg tudná tanítani a csemetét, hogyan juttassa érvény­re az akaratát anélkül, hogy máso­kat megsértene. A gyerek földhöz vágja magát? Nem azért teszi, hogy bosszantsa a szüleit. Nem tudja másként kifejezni, hogy nem érzi jól magát. A mentális analfa­betizmus jele, hogy a szorongás­ra agresszióval válaszolunk. Mit mondunk, ha a párunk panaszko­dik? „Ne hagyd el magad!” - ahe­lyett, hogy azt mondanánk: „Gye­re, kedves, látom, magad alatt vagy. Ha akarsz beszélni róla, meghallgaüak.” Higgyék el, ennek nagyobb hatása van. Ezt oktatni lehetne a közszolgálati médiában. *- Gyakran publikál külföldi szaklapokban az öngyilkosság­gal kapcsolatos kutatásairól. Mi érdekli a szakmát a magyar hely­zetből?- Maga az öngyilkosság na­gyon ellentmondásos jelenség. Mindig egy folyamat végállapota. Az ember először torz képet alkot a világról, majd ez a torz kép - a problémák helytelen feldolgozá­sa miatt - lelkének megroppaná­sához, vagyis pszichés zavarhoz, legtöbbször depresszióhoz vezet, s ennek végső ösvényén a beteg eljuthat az öngyilkossághoz. A pszichiátriai eredetű öngyilkos­ságok jelentős részét - Bács-Kis- kunban 70 százalékát - kezelet­len, fel nem ismert depresszió elő­zi meg. Ennek tudatában azt mondhatjuk, hogy a depresszió szűrésének a háziorvosi rende­lőkben olyan alapvizsgálatnak kéne lennie, mint a vérnyomás- mérés. Ehhez megfelelő képzés­re van szükség, melybe jó lenne, ha a védőnők, ápolónők is bekap­csolódhatnának.- Hogyan lehet szűrni a dep­ressziót?- Három alapvető dolgra kell rákérdezni: a tartós hangulatrom­lásra, az örömérzet hiányára és a remény-reménytelenség állapot­ra. Ez már elárulja, ha valakinél nagy a baj.- Reménytelen vagyok, mert sok az adósságom - hány em­ber mondhatja ezt el magáról?- De ha a gyerekei odabújnak önhöz, akkor annak örül? A szo­morúság és a depresszió két kü­lönböző dolog. A szomorúságnál a világ elveszít valamit. A dep­ressziónál az énemből szakad ki valami. 10 évvel ezelőtt tettünk egy elszánt kísérletet arra, hogy meghonosítsuk a kérdőíves rend­szert. A halasi öngyilkossági ku­tatási programhoz kapcsolódva 80 ezer kérdőívet küldtünk szét a háziorvosoknak.- A háziorvosok túlterheltek. Nincs idejük lelkizni.- Ezzel azért nem tudok mit kezdeni, mert 8 évig magam is körzeti orvosként dolgoztam. Ket­tőt Kecskeméten, 6 évet Jánoshal­mán, nagy kiterjedésű, tanyás körzetben. Tudom, hogy emberfe­letti munkát kíván ez a hivatás, és sok tényező nehezíti. De a ma jel­lemző pszichiátriaellenes légkör­ben a betegek nagy része a házi­orvosi rendelőkben fog panasz­kodni addig, míg nem kezelik, vagy bele nem csúszik az öngyil­kosságba. Nem minden depresz- sziós lesz öngyilkos, de nem tud­juk előre megmondani, hogy ki sodródik erre az útra. Ha egy ke­zeletlen depressziós beteg elmegy a háziorvoshoz, ma jó esélye van arra, hogy egy-két tünetét kira­gadják, és azt próbálják gyógyíta­ni. Pedig ha egy városban áram­szünet van, akkor senkinek sem jut eszébe, hogy kihívja a tévésze­relőt. A hibát a központi egység­ben kell elhárítani. A háziorvos­nak azt kell észrevennie, hogy baj van. Az okot a pszichiáterek fel­adata kezelni. Azért dolgozik, hogy mások pihenjenek A hétvégét a Balcsin töltötték, az időjárással nem volt szerencséjük A moszatlevest nem sze­reti, törökül sört is tud rendelni. Hatmilliárdért új élményfürdőt épít. Jánosi István Baján született, négyéves korában költözött Kecskemétre. A suliban nem vol­tak komolyabb gondjai, csak a matekkal, fizikával és a kémiá­val gyűlt meg a baja.- A Tanítóképző Főiskolán ta­nultam tovább. A matekkal itt is szenvedtem, de természetisme­retből, sportélettanból és pszi­chológiából is sikerült össze­szednem egy-egy utóvizsgát. Friss diplomásként a Lánchíd utcai iskolában lett tanító.- Három év után az elsők közt rúgtak ki. Rájöttek, hogy nem tanítóként szeretnék nyugdíjba menni. Fél évig testnevelést taní­tottam egy másik suliban, aztán a városházán lettem előadó. Pár hónapot a megyén is dol­gozott, Pesten egy alapítvány el­nöke volt, aztán a tanítóképző fő­titkára lett. Elvégezte az Állam­igazgatási Főiskolát, a Pénzügyi és Számviteli Főiskolát, egyete­mi politológusi diplomája is van. Pár évig a jogra is járt, de miu­tán megválasztották Kecskemét alpolgármesterének, nem volt ideje a tanulásra. Hét és fél év után mondott le az alpolgármes- terségről. A Hírős Sport Nonpro­fit Kft. ügyvezető igazgatója lett.- Hozzánk tartozik a szabad­időközpont, az élményfürdő, a fedett uszoda, a két sportcsar­nok, a sportiskola és a fesztivál­iroda. Napi kapcsolatban vagyok az új élményfürdő építőivel, hat és fél milliárdos beruházásról van szó. A Mikes Kelemen Magyar- Török Baráti Társaság elnöke.- Már tudok törökül köszönni, útbaigazítást kérni és sört ren­delni. Háremben is voltam: a Topkapi szerájban mutatták meg, hol laktak a hölgyek. Feleségével több mint húsz éve ismerik egymást.- Közös társaságba jártunk, az utcán egymásra köszöntünk. Aztán öt évvel ezelőtt összefutot­tunk a városháza folyosóján. Kis­fiúnk, Fedor három és fél éves. Feleségem kislánya 7 éves, ne­kem pedig az előző kapcsolatom­ból van egy 11 éves nagyfiam. Húsforgatásban verhetetlen.- A nyersanyagot a feleségem készíti elő, nekem csak arra kell figyelnem, hogy ne égjen oda. Szeretem a török konyhát is, a kinti barátainktól kapjuk a fű­szereket. Nem vagyok válogatós, Japánban mégis kínos helyzet­be kerültem: moszatlevest akar­tak belém erőltetni. Tízéves korában kezdett vízi­labdázni.- Kapus voltam, közben se­gédedzőnek is levizsgáztam. Ve- rekedős sport a vízilabda, ke­mény a küzdelem a víz alatt. A biztonság kedvéért két nadrágot húztunk a meccsek előtt. Színházba rendszeresen jár­nak, moziba a gyerekek szokták elcipelni.- Egy-egy jó mesefilmet szíve­sen megnézek. A tévé nem na­gyon érdekel, inkább olvasok. A szépirodalmat szeretem, de most egy kicsit ezoterikus irány­ba is elmentem. Házimunkára gyakran önként jelentkezik.- A csavarhúzó viszont kiesik a kezemből. Pár napja például a bicikli csomagtartóját próbál­tam felszerelni, az első alátétig bírtam. Szerencse, hogy Jani bácsira, a szomszédban lakó ezermesterre a bajban mindig számíthatok. ■ G. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom