Petőfi Népe, 2010. július (65. évfolyam, 151-177. szám)

2010-07-22 / 169. szám

PETŐFI NÉPE - 2010. JÚLIUS 22., CSÜTÖRTÖK 5 MEGYEI KÖRKÉP Ötből csak egy pályázik eséllyel interjú Százmilliárd forintból alig ezer ember helyezkedett el Jakabszállási siker: címzetes főjegyző lett Hegedűs Gábomé Önéletrajz röviden- 1963-ban született Vásáros- naményban.- gépészmérnöki, pedagógi­ai, igazságügyi műszaki szakértői diplomákat szer­zett,- 10 évig szülővárosa szak­képző iskolájában tanít,- 1999-2006 között a helyi munkaügyi kirendeltség veze­tője,- 2006-TŐL országgyűlési kép­viselő,- 2010. június 2-ától állam­titkár.- Három gyermek édesapja. Egy kecskeméti konferen­cia után dr. Czomba Sán­dor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkozta­tási államtitkárát kérdez­tük „állásügyben”. Barta Zsolt- Tíz év alatt egymillió állás megteremtését ígérték a kor­mánypártok. Megvan már a menetrend?- Olyan menetrend nincs, melynek alapján prognosztizál­ni lehetne, mikor mennyi új ál­lást kell teremteni ahhoz, hogy tartsuk az ígéretet. Az új kor­mányjelenlegi legfontosabb vál­lalása a munkanélküliség növe­kedésének megállítása. Ha ez megtörtént, akkor a foglalkozta­táspolitikát új pályára kell irá­nyítanunk.- Mondana erről néhány szót?- A kormány 29 pontja között van az egykulcsos adó bevezeté­se, a társasági nyereségadó csök­kentése, melyek a foglalkozta­tást bővíthetik. De már most dol­gozunk egyéb terveken is.- Ön járt a Daimler cég kecs­keméti oktatási centrumában is. Sokan csalódottak Kecske­méten és környékén, mert hi­ába ismerik a német nyelvet, vagy dolgoztak Németország­ban, elutasították a jelentkezé­süket. Mit szól ehhez?- Vásárosnaményban a mun­kaügyi kirendeltség igazgatója voltam, s tapasztalatból tudom, milyen a munkaügyi helyzet. Ha Dr. Czomba Sándor szerint az Ut a munkához program mindössze egyszázalékos elhelyezkedést hozott egy térségben megjelenik egy nagy cég, akkor nem egyszerű a megfelelő munkások biztosítása.- Aki hónapok óta munkanél­küli, lehet, hogy nem ért egyet önnel...- Higgye el, hogy a magyar munkaerő egy része nem biztos, hogy alkalmas azoknak a felada­toknak az elvégzésre, amiket egy multi esetleg megkíván. Ah­hoz, hogy száz embert munkába tudjunk állítani, legalább ötszáz állástalant kell megszólítani. Ez is a magyar valóság része, csak erről kevesebbet beszélünk.- Ellátogatott a Mercedes- gyártelepre, már az is a ma­gyar valóság része.- Beszéltem ottani munkavál­lalókkal, akik azt mondták, hogy jól érzik magukat. Precíz forga­tókönyv alapján képzik őket. Ha teljesítik a követelményeket, ak­kor végleges szerződést kötnek velük. Jelenleg a cég azt a 700- 800 embert keresi, aki stabil alapja lehet a leendő 2500 fős gyári gárdának. Úgy hiszem, most még nem annyira a szakis­meretek vagy a nyelvtudás a lé­nyeg, hanem a potenciális meg­felelés képessége.- Tehát 2500 munkavállaló ki­állításához meg kell szólítani legalább 10 ezer embert?- Valószínűleg így van, ezért a munkaügyi rendszernek, a vá­rosnak, az iskoláknak óriási a szerepük.- A hasonló lélekszámú Cseh­országban egymillióval többen dolgoznak, mint nálunk. Ná­lunk miért rosszabb a hely­zet?- Ott az állam jelentősebben támogatja hosszú évek óta a kis- és középvállalkozói szektort, mint nálunk tették ezt korábban. Meg kell csak nézni az uniós pénzek elosztását, vagy a közbe­szerzési hozzájutás lehetőségét. A csehek a honfitársaikat előny­ben részesítik a külföldiekkel szemben. De igaz az is, hogy ott száz forintból 43-at, míg nálunk 54-et visz el az állam. Ráadásul ezt úgy teszi, hogy nem lehet észrevenni semmiféle javulást.- Az Út a munkához című program azt sugallja, hogy az itt dolgozók bejuthatnak majd a rendes munkaerőpiacra. Mik az eredmények?- Ez a program pont arra nem alkalmas, amire elindították. Az adatok szerint úgy 100 ezer em­ber dolgozik e program alapján. Az eddigi statisztikák szerint csak egy százalékuk helyezke­dett el. Erre tavaly 117 milliárd forintot költött az akkori kor­mány, miközben a munkahely- megőrzésre hazai forrásból csak 17 milliárdot fordítottak. Ha ma egy vállalkozó bemegy a mun­kaügyi központba, és egy ren­delkezésre állási támogatásban részesülő személyt kér ki onnét, akkor 28 500 forintot kap állami támogatásként. Ha az önkor­mányzat teszi ugyanezt, akkor 85000 forintot kap. Ez így nem igazságos.- Ön évekig műszaki igazgató- helyettes volt egy szakközép- iskolában. Mit javasolna a szülőknek, mit tanuljon a gye­rekük?- Milyen a gyerek tanulmányi eredménye, illetve hol található a legközelebbi iskola. Ez az a két domináns tényező, ami megha­tározza a választást. Nem pedig az, mire/kire lesz majd szükség a munkaerőpiacon. De mit tehet a kormány? A hiányszakmák irányába toljuk el a képzést egy pénzügyi ösztönző rendszeren keresztül. Egyes szakmáknál csökkentjük a fejkvóta összegét, másoknál pedig növeljük. Illetve a tanulmányi ösztöndíjrendszert is szeretnénk kibővíteni. A felső- oktatás területén a gépészmér­nökök, középfokon a fémipari szakmák, vagy akár a kőműves­hivatás számít itthon hiányszak­mának.- Az elmúlt húsz évben milli- árdok mentek el a romák fog­lalkoztatására, a lecsúszó ci­gány rétegek felzárkóztatásá­ra, még sincs eredmény. Ön mit tervez?- Én beregi ember vagyok, a vásárosnaményi munkaügyi ki- rendeltséget vezettem évekig. Ha valaki tudja, akkor én tudom, milyen jelentős a probléma. Pa­píron iszonyú mennyiségű pénz ment el felzárkóztatásra, a roma­telepek megszüntetésére, de semmi eredménye nincs. Ez a fajta szemlélet nem vezetett eredményre. A roma társadalom felzárkóztatásának két fontos pillére van: a munka, illetve az oktatás. Korábban alakultak olyan roma vállalkozások, ame­lyek ma is működnek. Ha tu­dunk perspektívát mutatni, ak­kor a roma társadalom is hajlan­dó dolgozni. Címzetes főjegyzői címet adomá­nyozott Orbán Viktor miniszter- elnök Hegedűs Gábornénak, Jakabszállás jegyzőjének. A mondhatni tősgyökeres, hatéves kora óta Jakabszálláson élő jegyző asszonyt negyedszer terjesztette fel erre a címre Sza­bó Mihály, a település polgár- mestere. A jegyző 26 éve, igazgatási előadókét kezdte pályáját a ja­kabszállási polgármesteri hiva­talban. Mint azt lapunknak el­mondta, nem szerepelt gyer­mekkori álmai között az, hogy jegyző legyen. így alakult. A köz- gazdasági középiskola elvégzé­se után célként előtte lebegett ugyan az államigazgatási főisko­la elvégzése, de a vártnál hama­rabb munkát kapott. A főiskolát végül már az önkormányzat al­kalmazottjaként tanulta végig.- Tizenhét éve dolgozom jegy­zőként. Ez a cím számomra óri­ási elismerése a munkámnak, s megtisztelő, hogy a testület érde­mesnek tartott erre. Mindez ter­mészetesen arra buzdít, hogy a jövőben is minden tőlem telhetőt megtegyek, hogy minél több problémát gördülékenyen meg­oldjak, és a lehetőségekhez mér­ten minél több családnak segít­hessek a munkatársaimmal - tette hozzá a kétgyerekes jegyző asszony. Az elkövetkezendő években a címmel együtt címadományozá­si juttatás is járt volna. Hege- dűsné azonban ettől a több száz ezer forintos összegtől elesett, mivel idén a gazdasági válság­ra hivatkozva módosította áz Országgyűlés a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt. A címmel ma már egyetlen peták sem jár. «szbz Hegedűs Gáborné Fára mászni veszélyes! Ahol nincs fa, ott akadálymentesen lehet elvezetni a kábelt. És hol nincs fa? Hát az ágak között, például. Izsáki felvételünk jól szemlélteti, hogy miért veszélyes a fára mászás. Mielőtt leesik a kalandkereső, megüti az áram. (B. Zs.) KECSKEMÉTI ANYAKÖNYVI HÍREK SZÜLETTEK: Andrejkovics Milán (anyja neve: Gulyás Lilla) Lakitelek, Hajnal Lotti (Kovács Erika), Bereznai Gábor (Kása Izabella Piroska) Tiszakécske, Trungel Benjamin Fe­renc (Deli Erzsébet) Kerekegyháza, Juhász Luca (Csiszár Katalin) Sze­ged, Gyömbér Kata (Megyesi Edina), Kovács Adrienn (Hegedűs Edit) Tiszakécske, Vágó Ádám (Rózsa Éva), Pólyák Nóra (Labádi Mariann), Vetró Ádám (Szöllősi Krisztina Ivett), Kávai Áron (Héjjas Angelika), Puszta Petra (Molnár Eszter Andrea) Solt Kertész Fanni (Kristofics Mónika) Dunaföldvár, Tánczos Niké (Vízhányó Anita), Tóth Angéla Lilla (Lesenkol Ágnes) Soltszentimre, Fehér Blanka (Faragó Orsolya) Nagykőrös, Molnár Jázmin (Hasúr Csilla) Lajosmizse, Pete Róza (Boros Ágnes) Ócsa, Nedelkovics Zsófi (Földvári Szilvia) Lakitelek, Ronkó Márk (Kovács Zsu­zsanna), Kovács Korina (Berta Judit Teréz) Ágasegyháza, Hornyák Benett (Petres Zita) Kiskunhalas, Csókás László Bence (Molnár Barbara) Oros­háza, Konkoly Larina (Kovács Erika), Dinók Zsolt Noel (Czelleng Erzsébet), Masa Rebeka (Farkas Orsolya Nóra) Szeged, Födi Hanna (Szabó Melin­da) Petőfiszállás, Pető Regina (Ko­vács Szilvia), Fajka Csenge (Halasi Julianna), Dobosi Dohán Miklós (Se­regély Anett) Helvécia, Szebellédi Le­vente (Nagy Ágnes), Radics Amanda (Baranyi Barbara Helén), Bállá Kris­tóf (Fazekas Annamária) Kiskunha­las, Farkas Dominik (Darányi And­rea) Nyárlőrinc, Jakab Zsolt (Hatfin- ger Orsolya) Kiskunlacháza, Szent­kúti Boglárka (Vancsai Judit) Jakab­szállás. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Papp Attila és Romhányi Mária, Juhász Ist­ván László és Zsuppos-Kovács Tün­de, Kató András és Kerekes Melin­da, Mezei Ferenc Krisztián és Tapol­csányi Nóra, Hegyi Roland és Győré Szilvia, Magyar Balázs Márk és Tóth Melinda, Paksi István és Cseri Ber­nadett, Boros Ferenc és Sipos Ildikó, Dudás László Gábor és Jutási Melin­da, Mikecz Zsolt és Tóth Imola. MEGHALTAK: Koncz Lajos (Város­föld), Papp Károly Péter, Uhlig Tiva­dar Antal, Koncz Józsefné Siska Ilo­na, Farkas-Tóth Béla (Városföld), dr. Kovács Gyula (Lakitelek), Garaczi Jó­zsefné Gróf Mária (Helvécia), Bíró Sándor, Damásdi József Pál (Izsák), Virág József, Szlávik József Imréné Pavlik Zsófia Ilona, Szabó Mihály, Szentesi Lipótné Sándor Julianna, Botos Józsefné Garaczi Rozália, Ber­ták Ferencné Kovács Zsófia (Mado- csa), Oláh Balázs (Ágasegyháza, Szaszkó Józsefné Fekete Ilona (Ágasegyháza), Szűcs László (Izsák), Osztás Mihályné Kullai Erzsébet Katalin, Szvorény Jánosné Góbor Mária.

Next

/
Oldalképek
Tartalom