Petőfi Népe, 2010. július (65. évfolyam, 151-177. szám)
2010-07-22 / 169. szám
PETŐFI NÉPE - 2010. JÚLIUS 22., CSÜTÖRTÖK 5 MEGYEI KÖRKÉP Ötből csak egy pályázik eséllyel interjú Százmilliárd forintból alig ezer ember helyezkedett el Jakabszállási siker: címzetes főjegyző lett Hegedűs Gábomé Önéletrajz röviden- 1963-ban született Vásáros- naményban.- gépészmérnöki, pedagógiai, igazságügyi műszaki szakértői diplomákat szerzett,- 10 évig szülővárosa szakképző iskolájában tanít,- 1999-2006 között a helyi munkaügyi kirendeltség vezetője,- 2006-TŐL országgyűlési képviselő,- 2010. június 2-ától államtitkár.- Három gyermek édesapja. Egy kecskeméti konferencia után dr. Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatási államtitkárát kérdeztük „állásügyben”. Barta Zsolt- Tíz év alatt egymillió állás megteremtését ígérték a kormánypártok. Megvan már a menetrend?- Olyan menetrend nincs, melynek alapján prognosztizálni lehetne, mikor mennyi új állást kell teremteni ahhoz, hogy tartsuk az ígéretet. Az új kormányjelenlegi legfontosabb vállalása a munkanélküliség növekedésének megállítása. Ha ez megtörtént, akkor a foglalkoztatáspolitikát új pályára kell irányítanunk.- Mondana erről néhány szót?- A kormány 29 pontja között van az egykulcsos adó bevezetése, a társasági nyereségadó csökkentése, melyek a foglalkoztatást bővíthetik. De már most dolgozunk egyéb terveken is.- Ön járt a Daimler cég kecskeméti oktatási centrumában is. Sokan csalódottak Kecskeméten és környékén, mert hiába ismerik a német nyelvet, vagy dolgoztak Németországban, elutasították a jelentkezésüket. Mit szól ehhez?- Vásárosnaményban a munkaügyi kirendeltség igazgatója voltam, s tapasztalatból tudom, milyen a munkaügyi helyzet. Ha Dr. Czomba Sándor szerint az Ut a munkához program mindössze egyszázalékos elhelyezkedést hozott egy térségben megjelenik egy nagy cég, akkor nem egyszerű a megfelelő munkások biztosítása.- Aki hónapok óta munkanélküli, lehet, hogy nem ért egyet önnel...- Higgye el, hogy a magyar munkaerő egy része nem biztos, hogy alkalmas azoknak a feladatoknak az elvégzésre, amiket egy multi esetleg megkíván. Ahhoz, hogy száz embert munkába tudjunk állítani, legalább ötszáz állástalant kell megszólítani. Ez is a magyar valóság része, csak erről kevesebbet beszélünk.- Ellátogatott a Mercedes- gyártelepre, már az is a magyar valóság része.- Beszéltem ottani munkavállalókkal, akik azt mondták, hogy jól érzik magukat. Precíz forgatókönyv alapján képzik őket. Ha teljesítik a követelményeket, akkor végleges szerződést kötnek velük. Jelenleg a cég azt a 700- 800 embert keresi, aki stabil alapja lehet a leendő 2500 fős gyári gárdának. Úgy hiszem, most még nem annyira a szakismeretek vagy a nyelvtudás a lényeg, hanem a potenciális megfelelés képessége.- Tehát 2500 munkavállaló kiállításához meg kell szólítani legalább 10 ezer embert?- Valószínűleg így van, ezért a munkaügyi rendszernek, a városnak, az iskoláknak óriási a szerepük.- A hasonló lélekszámú Csehországban egymillióval többen dolgoznak, mint nálunk. Nálunk miért rosszabb a helyzet?- Ott az állam jelentősebben támogatja hosszú évek óta a kis- és középvállalkozói szektort, mint nálunk tették ezt korábban. Meg kell csak nézni az uniós pénzek elosztását, vagy a közbeszerzési hozzájutás lehetőségét. A csehek a honfitársaikat előnyben részesítik a külföldiekkel szemben. De igaz az is, hogy ott száz forintból 43-at, míg nálunk 54-et visz el az állam. Ráadásul ezt úgy teszi, hogy nem lehet észrevenni semmiféle javulást.- Az Út a munkához című program azt sugallja, hogy az itt dolgozók bejuthatnak majd a rendes munkaerőpiacra. Mik az eredmények?- Ez a program pont arra nem alkalmas, amire elindították. Az adatok szerint úgy 100 ezer ember dolgozik e program alapján. Az eddigi statisztikák szerint csak egy százalékuk helyezkedett el. Erre tavaly 117 milliárd forintot költött az akkori kormány, miközben a munkahely- megőrzésre hazai forrásból csak 17 milliárdot fordítottak. Ha ma egy vállalkozó bemegy a munkaügyi központba, és egy rendelkezésre állási támogatásban részesülő személyt kér ki onnét, akkor 28 500 forintot kap állami támogatásként. Ha az önkormányzat teszi ugyanezt, akkor 85000 forintot kap. Ez így nem igazságos.- Ön évekig műszaki igazgató- helyettes volt egy szakközép- iskolában. Mit javasolna a szülőknek, mit tanuljon a gyerekük?- Milyen a gyerek tanulmányi eredménye, illetve hol található a legközelebbi iskola. Ez az a két domináns tényező, ami meghatározza a választást. Nem pedig az, mire/kire lesz majd szükség a munkaerőpiacon. De mit tehet a kormány? A hiányszakmák irányába toljuk el a képzést egy pénzügyi ösztönző rendszeren keresztül. Egyes szakmáknál csökkentjük a fejkvóta összegét, másoknál pedig növeljük. Illetve a tanulmányi ösztöndíjrendszert is szeretnénk kibővíteni. A felső- oktatás területén a gépészmérnökök, középfokon a fémipari szakmák, vagy akár a kőműveshivatás számít itthon hiányszakmának.- Az elmúlt húsz évben milli- árdok mentek el a romák foglalkoztatására, a lecsúszó cigány rétegek felzárkóztatására, még sincs eredmény. Ön mit tervez?- Én beregi ember vagyok, a vásárosnaményi munkaügyi ki- rendeltséget vezettem évekig. Ha valaki tudja, akkor én tudom, milyen jelentős a probléma. Papíron iszonyú mennyiségű pénz ment el felzárkóztatásra, a romatelepek megszüntetésére, de semmi eredménye nincs. Ez a fajta szemlélet nem vezetett eredményre. A roma társadalom felzárkóztatásának két fontos pillére van: a munka, illetve az oktatás. Korábban alakultak olyan roma vállalkozások, amelyek ma is működnek. Ha tudunk perspektívát mutatni, akkor a roma társadalom is hajlandó dolgozni. Címzetes főjegyzői címet adományozott Orbán Viktor miniszter- elnök Hegedűs Gábornénak, Jakabszállás jegyzőjének. A mondhatni tősgyökeres, hatéves kora óta Jakabszálláson élő jegyző asszonyt negyedszer terjesztette fel erre a címre Szabó Mihály, a település polgár- mestere. A jegyző 26 éve, igazgatási előadókét kezdte pályáját a jakabszállási polgármesteri hivatalban. Mint azt lapunknak elmondta, nem szerepelt gyermekkori álmai között az, hogy jegyző legyen. így alakult. A köz- gazdasági középiskola elvégzése után célként előtte lebegett ugyan az államigazgatási főiskola elvégzése, de a vártnál hamarabb munkát kapott. A főiskolát végül már az önkormányzat alkalmazottjaként tanulta végig.- Tizenhét éve dolgozom jegyzőként. Ez a cím számomra óriási elismerése a munkámnak, s megtisztelő, hogy a testület érdemesnek tartott erre. Mindez természetesen arra buzdít, hogy a jövőben is minden tőlem telhetőt megtegyek, hogy minél több problémát gördülékenyen megoldjak, és a lehetőségekhez mérten minél több családnak segíthessek a munkatársaimmal - tette hozzá a kétgyerekes jegyző asszony. Az elkövetkezendő években a címmel együtt címadományozási juttatás is járt volna. Hege- dűsné azonban ettől a több száz ezer forintos összegtől elesett, mivel idén a gazdasági válságra hivatkozva módosította áz Országgyűlés a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt. A címmel ma már egyetlen peták sem jár. «szbz Hegedűs Gáborné Fára mászni veszélyes! Ahol nincs fa, ott akadálymentesen lehet elvezetni a kábelt. És hol nincs fa? Hát az ágak között, például. Izsáki felvételünk jól szemlélteti, hogy miért veszélyes a fára mászás. Mielőtt leesik a kalandkereső, megüti az áram. (B. Zs.) KECSKEMÉTI ANYAKÖNYVI HÍREK SZÜLETTEK: Andrejkovics Milán (anyja neve: Gulyás Lilla) Lakitelek, Hajnal Lotti (Kovács Erika), Bereznai Gábor (Kása Izabella Piroska) Tiszakécske, Trungel Benjamin Ferenc (Deli Erzsébet) Kerekegyháza, Juhász Luca (Csiszár Katalin) Szeged, Gyömbér Kata (Megyesi Edina), Kovács Adrienn (Hegedűs Edit) Tiszakécske, Vágó Ádám (Rózsa Éva), Pólyák Nóra (Labádi Mariann), Vetró Ádám (Szöllősi Krisztina Ivett), Kávai Áron (Héjjas Angelika), Puszta Petra (Molnár Eszter Andrea) Solt Kertész Fanni (Kristofics Mónika) Dunaföldvár, Tánczos Niké (Vízhányó Anita), Tóth Angéla Lilla (Lesenkol Ágnes) Soltszentimre, Fehér Blanka (Faragó Orsolya) Nagykőrös, Molnár Jázmin (Hasúr Csilla) Lajosmizse, Pete Róza (Boros Ágnes) Ócsa, Nedelkovics Zsófi (Földvári Szilvia) Lakitelek, Ronkó Márk (Kovács Zsuzsanna), Kovács Korina (Berta Judit Teréz) Ágasegyháza, Hornyák Benett (Petres Zita) Kiskunhalas, Csókás László Bence (Molnár Barbara) Orosháza, Konkoly Larina (Kovács Erika), Dinók Zsolt Noel (Czelleng Erzsébet), Masa Rebeka (Farkas Orsolya Nóra) Szeged, Födi Hanna (Szabó Melinda) Petőfiszállás, Pető Regina (Kovács Szilvia), Fajka Csenge (Halasi Julianna), Dobosi Dohán Miklós (Seregély Anett) Helvécia, Szebellédi Levente (Nagy Ágnes), Radics Amanda (Baranyi Barbara Helén), Bállá Kristóf (Fazekas Annamária) Kiskunhalas, Farkas Dominik (Darányi Andrea) Nyárlőrinc, Jakab Zsolt (Hatfin- ger Orsolya) Kiskunlacháza, Szentkúti Boglárka (Vancsai Judit) Jakabszállás. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Papp Attila és Romhányi Mária, Juhász István László és Zsuppos-Kovács Tünde, Kató András és Kerekes Melinda, Mezei Ferenc Krisztián és Tapolcsányi Nóra, Hegyi Roland és Győré Szilvia, Magyar Balázs Márk és Tóth Melinda, Paksi István és Cseri Bernadett, Boros Ferenc és Sipos Ildikó, Dudás László Gábor és Jutási Melinda, Mikecz Zsolt és Tóth Imola. MEGHALTAK: Koncz Lajos (Városföld), Papp Károly Péter, Uhlig Tivadar Antal, Koncz Józsefné Siska Ilona, Farkas-Tóth Béla (Városföld), dr. Kovács Gyula (Lakitelek), Garaczi Józsefné Gróf Mária (Helvécia), Bíró Sándor, Damásdi József Pál (Izsák), Virág József, Szlávik József Imréné Pavlik Zsófia Ilona, Szabó Mihály, Szentesi Lipótné Sándor Julianna, Botos Józsefné Garaczi Rozália, Berták Ferencné Kovács Zsófia (Mado- csa), Oláh Balázs (Ágasegyháza, Szaszkó Józsefné Fekete Ilona (Ágasegyháza), Szűcs László (Izsák), Osztás Mihályné Kullai Erzsébet Katalin, Szvorény Jánosné Góbor Mária.
