Petőfi Népe, 2010. június (65. évfolyam, 125-150. szám)

2010-06-05 / 129. szám

15 PETŐFI NÉPE - 2010. JÚNIUS 5., SZOMBAT HAJRÁ, KECSKEMÉT SE! Ivkovics: Szeretem a kihívásokat kecskémét se A kosarasok bizonyítottak, egy jó eredményt tettek le az asztalra Sztojan Ivkovics egy éve sikeredzőként került az újonnan alakult Kecske­mét SE kosárlabda-szak­osztályához. Az egykoron szövetségi kapitányként tevékenykedő szakember bajnoki és kupadöntőn is szerepelt előző gárdájá­val, a Péccsel. Hívták sztáregyesületek, mégis a kecskemétit választotta. Rajtmár István- Miért döntött a bizonytalan helyzetben lévő, újonnan ala­kult kecskeméti klub mellett?- kérdeztük Sztojan Ivkovi- csot, a KSE kosarasainak szakmai igazgatóját.- Szeretem a kihívásokat. Amikor Király Sándor megtudta, hogy szabad vagyok Pécsen, át­adta az információt Vörösmarty Attilának, a klub akkori marke­tingigazgatójának, és megkeres­tek. Elmondták elképzeléseiket, őszintén beszéltek a klub hely­zetéről. Az érdemi tárgyalások Zombor Gábor polgármester úr­ral folytatódtak, körülbelül há­rom perc alatt megállapodtunk. Utólag elmondhatom: amit ak­kor Zombor Gábor ígért, azt tel­jes mértékben betartotta.- Gondolom, nem ígért lehe­tetlent. Milyen körülmények közt kezdték el egy éve az ér­demi munkát?- Tavaly egy új klub fogadott a megalakulás minden nehézsé­gével együtt. Nehéz volt össze­rakni a csapatot, melyet megpró­báltunk úgy kialakítani, hogy esély legyen a nyolcba jutásra, és megalapozzuk hosszabb táv­ra is a jó eredményeket. Nem is­mertem a helyi sajátosságokat, s bizony ha az ember ezzel nincs tisztában, akkor nagyon nehéz helyzetben van. Bár bekerül­tünk a legjobb nyolc közé - ami Kecskeméten három idényen át, sokkal jobb anyagi körülmé­nyek közt sem sikerült -, azt is látni kell, hogy a működésünk közel sem volt tökéletes. Tanu­lóévet hagytunk magunk mögött nemcsak szakmailag, hanem a klub és a saját magam szem­pontjából is. Az egy év tapaszta­lata azt mutatja, hogy a szakosz­tályt át kell alakítani. Sztojan Ivkovics: „Minél többet piszkálnak, annál jobban akarok bizonyítani...”- Milyen átalakításra gondol?- A legfontosabb a szakmai át­alakítás. Van egy megfelelő alap, a Kecskeméti Sportiskola, ame­lyik tömegsport szinten jól mű­ködik. Aztán ott van a KSE profi szakosztálya, amely mellé létre­hozunk egy - nevezzük így - elitosztagot az utánpótlás terü­letén. Itt számítunk a helyi és az ország fiatal tehetségeire. Első lépésként leigazoltuk Bajáról Pongó Martint, akit az U 18-as döntő legjobbjának választottak. Megjegyzem, elképzeléseink or­szágos szinten is úttörő kezde­ményezésnek számítanak.- Szakmai átalakításról be­szélt. Ez miként érinti az edző­ket, például Forray Gábort?- Kollégám, Forray Gábor a legkellemesebb meglepetés volt számomra, mindenben remekül együttműködtünk, rá továbbra is ugyanabban a feladatkörben számítok. Szakmai szempontból viszont fontos, hogy szerződést kötöttünk Goran Miljkoviccsal, aki felnőtt és utánpótlás terüle­ten is igazi profi. Ő felügyeli majd az elitosztag munkáját, a Crvena Zvezdától jön hozzánk, ott volt utánpótlás-szakágvezető.- Eldőlt, hogy csak három külföldi lehet a klubokban, in­nentől kezdve felértékelődhet a magyar játékosok ára.- így van, ezért tervezünk hosszú távra. Mondjuk, egy kész magyar játékos ára 600 ezer fo­rint. Ennyi pénzért tudok hozni egy fiatal tehetséget és egy pro­fi edzőt! Tisztában vagyunk az­zal, hogy rövid távon nem fo­gunk a nagy klubok közé tartoz­ni. Viszont ha az egyesületet vonzóvá tesszük a hazai kosara­sok számára, egyre több magyar tehetség jön hozzánk, és végre a helyi fiatalok is megkaphatják a lehetőséget a bizonyításra, ak­kor idővel előrébb léphetünk, merészebb céljaink lehetnek. Folytatjuk a kialakult jó kapcso­latot a főiskolával, a fiatalok sze­repelhetnek a B ligában.- Mire, milyen eredményre számíthatnak a szurkolók a következő bajnokságban?- Először is: köszönet a szur­kolóknak, hogy a hat hazai vere­ség után - amire nem vagyok büszke - nem akasztottak fel en­gem, s bíztak abban, hogy a play- offban sokkal jobban fogunk ját­szani. A következő évben a cé­lunk nem lehet más, mint az idén volt, vagyis bekerülni a nyolc közé. Ugyanolyan nehéz lesz, mint legutóbb volt.- Hogy alakul a játékoskeret?- Wittmannak, Dénesnek és Csorvásinak még egy év szerző­dése van, de a nyáron szeret­nénk ezt meghoszabbítani. Ta­lán kettő külföldit tudunk venni, esetleg egy harmadik kiegészítő profit, ha pénzünk lesz. Tárgya­lunk egy fiatal magyar négyes játékossal, aki „fél lábbal" már itt van. Szigorú költségvetéssel működünk, annyit költünk amennyit lehet. A többi szakosz­tálynak is ezen az úton kell jár­nia. Szeretném én Michael Jor­dánt leigazolni, de ha nem lehet, akkor az ár-értékhez megfelelő­en jó játékost kell keresnem. Hosszú távon szeretnék Kecske­méten, Kecskemétért dolgozni.- Hogy alakul, egyáltalán ala­kul-e a csapat támogatói köre?- Célom az, hogy azoknak, a régi Univer-érában befolyásos embereknek, akik sokat tettek a kosárlabdáért a városban, méltó módon megköszönjem a segítsé­get. Azzal a nem titkolt szándék­kal, hogy a közös múlt mellett a jövőnk is közös legyen. Szeret­ném, ha a csapat méltó lenne a támogatásra. Az első lépést meg­tettük: letettünk egy eredményt az asztalra. A csapat, a játékosok szerintem példamutatóan, sport­szerűen élnek. Nem lehet ez másként - mi, szakemberek is felelősek vagyunk a ránk bízott sportolókért. Ne csak jó játékos, de jó ember is legyen a kosaras. Ez utóbbi talán fontosabb nekem.- Megosztó egyéniség, sokan kedvelik, de sokan provokál­ják, idegenben szidják is.- Minél többet piszkálnak, an­nál jobban akarok bizonyítani. Egyébként minden provokációra megadtuk a választ a play-offba jutással és az ott mutatott telje­sítménnyel - mondta végezetül Sztojan Ivkovics. feyér ZOLTÁN, a Kecskeméti KSE Sportegyesületeket Működ­tető Kft. ügyvezetője: - Az elvá­rás a csapattól a nyolc közé ju­tás volt, ami akkor kicsit mese­szerűnek tűnt. Igen szűk költ­ségvetésből kellett gazdálkodni­uk, de a sportolókra a dac is jellemző: akkor is megmutat­juk! Ivkovics olyan szellemisé­get hozott, amely átlendítette a játékosokat a nehézségeken. Jövőre tartani kellene a mosta­ni eredményt, egy esetleges el& relépés pedig komoly szakmai siker lenne. ÖLEI ANDRÁSNÉ: - Minden mér­kőzésen ott vagyok, bevallom: a bajnokság elején nem számítot­tam ilyen szép eredményre. A vé­gén aztán belehúztak a fiúk, a Paks elleni meccs után már biz­tosan tudtam, hogy bejutunk a legjobbak közé. Jövőre is itt a he­lyünk! Ivkovics kiváló edző, Csorvási beállítása például re­mek húzás volt. Bizalmat kapott és bebizonyította, hogy méltó rá. A játéka nagyot javult: bátrabb lett, olyan figurákat mutatott be, hogy rá sem ismertünk, '»m bán ZSOLT: - A Zsoldos-szemlé let nem jött be: idehozni egy sztáredzőt, és iszonyatos össze­gekért játékosokat venni... Ivkovicsnak kevés pénz is elég volt az elvárt eredményhez. Ösz- szetartó, egy irányba húzó gár­dát kovácsolt a fiúkból, az álta­la idehozott játékosokat is be tudta illeszteni a csapatba. Ke­ménykezű edző, aki sokáig játé­kos volt. Tudja, hogyan műkö­dik egy csapat. A fiúk megér­demlik az elismerést, jövőre is ilyen eredményt várunk tőlük! Forray Gábor örül Goran Miljkovics érkezésének Szerencsésen alakult a sorsa, hazatérhetett csorvási milán Az egész csapatnak köszönheti, hogy meghívót kapott a válogatottba- Nagyon szerencsésen alakul a pályafutásom - jegyezte meg Forray Gábor, aki edzőként Meszlényi, Zsoldos után a har­madik szakvezető munkáját se­gíti a kecskeméti csapatnál.- Mindenkitől tanultam olyat, amit majd hasznosíthatok a szakmai fejlődésemben. Ivko­vics többek között hihetetlen fe­gyelmet tud tartani a csapatban, az edzéseken, meccs közben pe­dig remekül reagál az ellenfél taktikai húzásaira. Annak is na­gyon örülök, hogy együtt dolgoz­hatok majd Goran Miljkoviccsal, aki a szakmában Európa-szerte elismert edző. Pár napig már tar­tottunk közös edzéseket, nagy él­mény volt! ■- Ne törődjenek vele, hogy feléb­resztettek, épp ideje lesz felkel­nem! - mondta a telefonvonal má­sikvégén Csorvási Milán, amikor fél 11-kor szabadkoztunk, mert nem gondoltunk arra, hogy a Kecskeméti SE centere még az igazak álmát alussza. - Két napja volt az utolsó edzésünk, és mond­hatom, rám fér a pihenő. Ezen a héten nem is csinálok semmit De aztán fokozatosan elkezdek ismét edzeni, hogy jó állapotban legyek június 21-éré. Akkor találkozik a magyar válogatott, készülünk az augusztusi Európa-bajnoki selej­tezőkre. A KSE-ből Wittmann Krisztiánt és engem hívott be a szövetségi kapitány. Mészáros La­jos invitálását nagyban köszönhe­tem a csapatnak. Ugyanis ha nem érjük el a kitűzött célt, azaz nem jutunk be a legjobb nyolc közé, akkor nem hiszem, hogy felfigyelt volna rám a kapitány. Azt azon­ban fájlalom, hogy nem tudtuk megverni a Paksot a négy közé ju­■ Most már nem bálija, hogy az Ivkovics által ki­jelölt utat kellett járnia. tásáért vívott párharcban. Pedig volt sanszunk többször is. Na mindegy, majd jövőre - véleke­dett Csorvási, akiről az a hír járja, hogy mindenképp oda szeretett volna szerződni, ahol Sztojan Ivkovics az edző.- A Kecskemét játékosaként Sopronban játszottam kölcsön­ben az előző bajnokságban, a sze­zon lejártával jönnöm kellett vol­na vissza, de az akkori szakmai stáb nem tartott rám igényt. Ezért megállapodtam Sztojannal, hogy megyek hozzá Pécsre. Közben ő a KSE-hez szerződött, és én jöt­tem vele. A legszerencsésebben alakult a sorsom, mert így haza­térhettem. Az azonban eleinte fájt, hogy kevés lehetőséget kap­tam, holott az edzéseken meg kel­lett szakadnom, Sztojan külön fi­gyelt rám. Aztán a szezon máso­dik felében eljött az én időm, és most már egyáltalán nem bánom, hogy az edzőm által kijelölt utat kellett járnom - nyugtázta Csor­vási Milán. ▲ Csorvási Milán (labdával) fájlalja, hogy nem tudtak felülkerekedni a Pakson

Next

/
Oldalképek
Tartalom