Petőfi Népe, 2010. június (65. évfolyam, 125-150. szám)

2010-06-02 / 126. szám

14 PETŐFI NÉPE - 2010. JÚNIUS 2., SZERDA MEGYEI KORKÉP Rabruhás anyák karjukon csecsemővel kecskémét A zárkaajtók a börtönben vasból készültek, mégsem zárják azokat ► Folytatás az 1. oldalról Évente egy-két anyától kell el­venni hasonló okok miatt a cse­csemőjét. Ilyenkor a gyermeket az intézet lehetőség szerint az apának vagy az elítélt családjá­nak adja ki. Ha a körülmények a hozzátartozóknál sem megfele­lőek, akkor nevelőszülők vagy anyaotthonok kerülnek szóba. „A gyermek a jogszabályok szerint hat hónapos koráig lehet az anyjával. Ezután a közös elhelyezést az anya kérésére el­bírálás után havonta meg lehet hosszab­bítani, egészen a gyerek egyéves koráig. Ritka, hogy valaki fél év előtt haza sze­retné adni a babát, általában ra­gaszkodnak hozzájuk az elítél­tek” - részletezi a fogvatartottak lehetőségeit Kovács Gyula, a bv- intézet parancsnokhelyettese. Hozzáteszi: egyéves kor után vi­szont nem maradhatnak a cse­csemők, hisz bármennyire is fel­szerelt a börtön, mégis ingersze­gény egy fejlődő gyermeknek. A parancsnokhelyettes azt is meg­jegyzi: noha a családtagok, hoz­zátartozók a gyerekhez nap mint nap bejöhetnének láthatásra, a raboknak mégis nagyon ritkán van vendégük. Az intézet munkatársai végig­kísérnek a börtönben. Néhány anya a közös helyiségben játszik gyermekével, egy-két baba pedig a zárkában lévő kiságyban al­szik. A lakószobák vasból ké­Nem minden fogvatartótt veszi túlzottan a lelké­re a bentiétet. szült ajtaját soha nem zárják kulcsra. Összesen húsz zárka van, de most csak hat foglalt. A legnagyobb létszám is csak tizen­három fő volt a börtönben. En­nek ellenére a körlet jelentős té­telt képvisel a megyei bv-intézet költségvetésében: 4-5 százalékát teszi ki az összbüdzsének. „Hét órakor van az ébresztő, addig nem lehet kijönni a szobá­ból. Reggeli után takarítás, moso­gatás, mosás, vasa­lás következik attól függően, hogy ki­nek mi a feladata. Délelőtt az anyák kimehetnek a kert­be levegőzni, délben ebéd, majd fél kettőig csendes pihenő van. Délután szoktuk kiosztani a leve­leket, csomagokat, de az anyák ilyenkor akár alhatnak is, ha gyermekük engedi. Este 8 óra­kor az elítélteknek újra be kell menniük a zárkába, de ha baj van a babával, bármikor kiszól­hatnak a gondozónak” - vázolja fel a rabok napirendjét Kondor Ildikó. Mint megtudom, a jó ma­gaviseletű anyák jutalomból ki­rándulhatnak egyet Kecskemét belvárosában, megnézhetik a ne­vezetességeket - persze szigorú felügyelettel. A börtönben valóban gondos­kodnak arról, hogy a csecsemők ne szenvedjenek semmiben hi­ányt. Az intézet vásárolja a táp­szert, a játékokat, a járókákat, a babaápolási szereket, és évente egyszer nagy tételben pelenká­Az anya bűnös és rab, a gyermek ártatlan és szabad val is feltöltik a készleteket. Az anyák naponta kapnak friss gyü­mölcsöt. A nevelőnő mellett egy csecsemőgondozó, egy védőnő és egy körletfelügyelő jelenti az ál­landó személyzetet, de hetente egyszer gyerekorvos is rendel. A nevelőnőtől megtudom: no­ha az elítéltek sokat segítenek egymásnak, azért nincs közöttük Játék a börtönben mindig összhang. „A rossz anyá­kat a többiek kiközösítik. Az is vi­tához szokott vezetni, ha valaki úgy etet, hogy az éppen egybe­esik a cigiszünettel, és így várni kell rá” - mondja Kondor Ildikó. Majd hozzáteszi: a dohányzás sokszor fontosabb a raboknak, mint a gyerek. Az elítéltek nagy része a terhesség és a szoptatás alatt sem teszi le a cigit. Ottjár- tunkkor hat anya volt a börtön­ben, közülük öt rendszeres do­hányos. Ők napi 8 szálat szívhat­nak el: négyszer mehetnek ki rá­gyújtani, egy-egy alkalommal két cigi az adag. Bejárjuk a kör­letet. Tisztaság és rend minden­hol. A zárkaajtók fölött az anyák által készített rajzok: mint az óvo­dában, itt is megvan minden gye­reknek a jele. Zoráé Micimackó, Lorenzóé pöttyös labda, Miláné dominó. A falakat a korábbi „la­kók” fényképes tablói díszítik. Brigitta huszonkét éves, lopás és rablás miatt van előzetesben. Az öt hónapos Kevin már a ne­gyedik gyermeke, a legnagyobb novemberben már nyolcéves lesz... A fiatal anya szerencsés­nek mondhatja magát: biztos a héttere, férje és családja is várja otthon. Kap is, ír is leveleket, ha­vonta látogatják. „Nem volt mit megbánnom, mert nem követtem el, amivel vá­dolnak, ezt mondtam a bírónak is. Bízom abban, hogy a szeptem­beri tárgyaláson felmentenek, és a kisfiámmal mehetek együtt ha­za. Ha maradnom kell, kiadom a családnak Kevint” •- mondja az ártatlanságáról meggyőződött fi­atalasszony. „Félek magamtól, nem tudom, meddig viselem el ezt a helyze­tet. Én korábban csak tévében láttam börtönt, nem hittem, hogy egyszer bekerülök. Sokszor nyugtatom magam, hogy a gyere­kért muszáj bírni, nem érezheti rajtam a feszültséget, a stresszt. Ilyenkor bemegyek a zárkába, sí­rok egyet, és lemegy az ideg. Az­zal vigasztalom magam, hogy egyszer vége lesz. Igen, dohány­zóm. Ez a kikapcsolódás itt benn. Ez az, amit én magamért tehetek - hogy kimegyek, és elszívok két szál cigit, és vele együtt a mérge­met. Igyekszem mindenkivel megtalálni a közös hangot. Van­nak súrlódások, nehéz elviselni az összezártságot, de segítjük egymást” - festi le, hogyan tel­nek benn a napjai. Róza harmincegy éves, ő az egyedüli nem dohányzó. A bör­tön legfiatalabb csecsemője, a hathetes Milán az ötödik gyere­ke. Senki nem gondolná a szelíd­nek tűnő asszonyról, hogy súlyos bűncselekményért - csoportos rablásért - ítélték el. Ráadásul nem is kis időre: négy és fél év­re. Azt nem tagadja, hogy ő is ott volt abban a diszkóban, ahol a rablás történt, és azt sem, hogy ő is kapott a zsákmányból. De hogy ő is verekedett volna, arra nem tud visszaemlékezni. „2007 januárja óta vagyok bent. Korábban Egerben töltöt­tem a büntetésemet, az ottani börtönben ismerkedtem meg Mi­lán apukájával. Egy közös jutalomeltávon jött össze a pici- lövő júniusban szabadulok, ezt ki se mertem eddig mondani...” - mondja az elítélt anya.- És kihez megy haza? - vetem közbe a kérdést, miután kiderül, hogy az első négy gyerek apja el­hagyta őt. „Anyukámhoz” - vá­laszol nevetve. Sokat töpreng ő is azon, mi lenne a legjobb a ba­bának. „Gyerekkel nehezebb a börtönben. Szüleim nemrég mondták a beszélőn, hogy adjam ki nekik Milánt, de még nincs szívem megválni tőle. Picike, anyatej kell neki, és most beteg is. Szeretném, ha egyéves koráig velem maradhatna.” KECSKEMÉTI ANYAKÖNYVI HÍREK Születtek: Pozsári lázmin Dorina (anyja neve: Pozsári Gyön­gyi) Kunszentmiklós, Kiasznák Réka (Péli Anikó Gabriella), Seremet Zétény Patrik (Frühwirth Erna Aranka), Barabás Bence (Takács Diána Ildikó) Dunavecse, Gazsó Szilárd Ádám (luhász Éva), Lele- Szűcs Dzsesszika Noémi (Lázár Erika) Nagykőrös, Szabó Anna Viktória (Kiss Anita) Kunfehértó, Góbor Lili (Gonda Viktória), Judák Zsombor (Cser­mák Anett Krisztina) Kiskőrös, Butsi Benedek (Szinkó Ágnes), Tóth Nóra (Szundy Hajnalka Teréz) Nagykőrös, Salagvárdi Orsolya (Fazekas-Szűcs Dó­ra), Hölzl-Szabó Emília (Hölzl Krisztina), Keserű Vi­vien (Horváth Edit), Poczkodi Barnabás (Bogáromi Ágnes) Páhi, Pataki Szonja (Berente Jolán), Hofmeister Lili (Nagy Zsuzsanna), Gyöngyi Virág Anna (Dénes Tímea) Ballószög, Győrfi Dorka (lóka Erzsébet) Szabadszállás, Czakó Fruzsina (Farkas Gabriella), Basa-Szabó Szilárd (Kertész Éva) Város­föld, Kovács lanka (Horváth Katalin) Orgovány, Polyvás Luca (Nagy-Tóth Ildikó) Szeged, Oláh Pé­ter (Patai Tünde) Orgovány, Kovács Réka (Mihók Il­dikó) Szalkszentmárton, Czégány István Álmos (Nagy-Biblia Ildikó) Szabadszállás, Sőti Kiara (Sőti Andrea) Szabadszállás, Golovics Martin Zoltán (Popol Andrea), Kun-Szabó Dániel (Eranckó Ildikó), Veress Zsombor (Tandari Edina) Solt. Házasságot kötöttek: Gurbó Antal Zoltán és Kenderes Marianna, Glück Róbert és Kerepeszki Zsuzsanna, Radics Zoltán és Boros Krisztina, Mag Béla és Adamik Margit Te­rézia, Vaskuti Gábor és Kovács Margit, Keskeny Je­nő és Baranyi Tünde, Jáger Lajos és Flaisz Erzsé­bet Zsuzsanna, Bartelmess Kai és Kosa Gabriella, Mészáros Gergő Zoltán és Tóth Bernadett Eszter, Kőlesz Norbert és Hariák Gabriella Natália, Huszák István és Száfner Ildikó. Meghaltak: Németh Pál, Szél-Tóth János Sándor, Szabó Mihályné Pólyák Terézia, Sipos Antal (Dunapataj), Főző Sándor József, Behán Jenő István, Zahczainé Kisjuhász Mária. Ismert személyiségek a TIT elnökségében Pályázati siker: kerékpárutakat építhet Nagykőrös A nagykőrösi önkormányzat hosszú ideje próbál központi forrásokhoz jutni a belterületi kerékpárutak építéséhez. Nem­régen sikerrel jártak egy erre a célra kiírt pályázaton. Az Euró­pai Unió és a magyar állam kö­zel 33 millió forintot juttatott a településnek. Két szakaszon összesen másfél kilométeren lesz új kerékpárút: a Téglagyá­ri úttól Kecskemét felé a hely­ségnévtábláig, valamint a Cif­rakerttől Cegléd irányába a bel­terület határáig. Az utóbbi sza­kasz a jelentősebb, a zsúfolt Ceglédi úton ugyanis gyakran éri baleset a kerékpárosokat. Az építkezés napokon belül elkez­dődik. ■ M. J. A TIT Bács-Kiskun Megyei Egye­sülete megtartotta az ötévente esedékes tisztújító küldöttgyűlé­sét. A titkos szavazás eredmé­nyeként az egyesület társadalmi elnöke továbbra is dr. Kraszkó Károly lett. Alelnökök: dr. Kuti István, és dr. Iványosi-Szabó András. A szakmai tanácsadó testület elnöke prof. dr. Király László, a felügyelőtestület elnöke dr. Wolfárt Mária, alelnöke pe­dig Hadarits Imre lett. Az egye­sület igazgatója továbra is Szabics István. Új tagokkal is gyarapodott a legmagasabb vezető testület: dr. Fáy Tamásnéval (a kórház ápolá­si igazgatója), dr. Nagy András­sal (a kórház kardiológiai osztá­lyának vezető főorvosa), dr. Nánási Lászlóval (megyei fő­ügyész), Horváth Attilával (a Termostar Kft. vezérigazgatója), Kurdi Viktorral (a Bácsvíz Rt. el­nök vezérigazgatója), dr. Tubák Istvánnal (a Katedra magánisko­la igazgatója), Pethő Istvánnal (a megyei közgyűlés hivatala osz­tályvezetője), Hajdú Istvánnal (műmlékvédelmi felügyelő). Az új tagokkal kiegészülve 32 fős küldöttgyűlés, 15 fős elnökség, és 6 fős felügyelőtestület kapott mandátumot az elkövetkező 5 évre. Az elnök zárszavában a tar­talmi megújulás mellett a kecs­keméti székház (volt zsinagóga) kihasználtságával és felújításá­val is foglalkozott. ■ M. Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom