Petőfi Népe, 2010. május (65. évfolyam, 101-124. szám)

2010-05-03 / 101. szám

PETŐFI NÉPE - 2010. MÁJUS 3., HÉTFŐ 5 KULTÚRA Fényképes történelem Lajosmizse múltjáról Nem órákon, de napokon, sőt he­teken át lehetne böngészni a Lajosmizse 20. századi történe­tét fotográfiák segítségével be­mutató kiadványt, s még akkor is újabb érdekes részleteken akadhatna meg tekintetünk. Kürti László Fényképes történe­lem című igényes kiadványa ki­hagyhatatlan mindazoknak, akik kötődnek a településhez, s azoknak is, akik szívesen meg­ismerkednének az alföldi telepü­lés elmúlt évtizedeinek hétköz­napjaival, ellesett pillanatival, régmúlt utcaképeivel. Az ismert épületek mellett kirajzolódik előttünk az elfeledettnek hitt múlt, olyan utcákkal, olyan épü­letegyüttesekkel, melyekre már csak idősek emlékezhetnek. Az album feladata eredetileg az lett volna, hogy a Történelem és emlékezet című kötet anyagá­tól, tehát 1947-től mutassa be a te­lepülés mindennapjait fényké­pek segítségével. Ám a terveket keresztül húzta az élet. A Törté­nelem és emlékezet váratlanul nagy sikert hozott. Helyiek és el­származottak kezdték kutatni sa­ját gyökereiket, keresték családi archívumukban megőrzött fotói­kat. 2002 óta több magánkiad­vány is megjelent, s a digitalizált fotóanyag ugrásszerűen gyarapo­dott. A szerző a több tízezernyi képből végül 2 ezret választott ki, amelynek első válogatását nyúj­totta át olvasóinak a Fényképes történelem című kiadványban. A régi község változását bemutató képeken, a gazdálkodás, ipar és kereskedelem képein, a gyerekek és oktatási intézményeket bemu­tató képeken, a vallásos életet megörökítő fotókon talán a köny­vet kézbe vevő olvasó szülei, nagyszülei, dédszülei is ott van­nak, s az alföldi ember örök de­rűjével, reményével néznek ránk a múltból. ■ R. J. a Lajosmizse a 20. században Londonba vitték a rajzokat kiállítás „Minden gyerek művésznek születik, f csak aztán felnő” A Londonban kiállított rajzokból a Tudomány és Technika Házában nyílik állandó kiállítás - mutatja Kövesdi Mária 30 gyerekrajzból rendez kiállítást a kecskeméti Pe­dagógia Sub Rosa Egyesü­let Londonban május 2- ától. A magyar iskolások rajzai elbűvölték a Water­loo pályaudvar mellett lé­vő nemzetközi galéria munkatársait. Rákász Judit- Azután vettük fel a kapcsola­tot a londoni galériával, hogy honlapukon megtaláltuk azt a Picassótól származó gondolatot, amelyet gyakran idézünk mi magunk is - mondta Kövesdi Mária, az egyesület elnöke. - Pi­casso szerint minden gyermek művésznek születik, csak aztán a többség felnő... Ami arra hívja fel a figyelmet, hogy nekünk, felnőtteknek a feladatunk és fe­lelősségünk, hogy segítsük megőrizni a gyerekek alkotó- készségét, s ne hagyjuk veszni alkotóerejüket. A Sub Rosa Egyesület másfél éve határozta el, hogy létrehozza Kecskemé­ten Magyarország első gyer­mekrajz múzeumát. A napok­ban megállapodtunk a TIT Bács- Kiskun megyei szervezetével, hogy a múzeum első állandó ki­állításának a Tudomány és Tech­nika Háza ad helyet. ■ Esik eső karikára - ez a Sub Rosa Egyesület idei gyermekrajz pályázatá­nak címe. Az egyesület egyik önkénte­se, Tátrai Lilla művészettörté­nész hónapokkal ezelőtt levél­ben kereste meg a londoni galé­ria munkatársait. A rajzokat lát­va egyetlen kérésük volt az an­gol partnereknek: a szervezők találják ki, hogyan tehetnék a kiállítást élményszerűvé az ot­tani gyerekek számára. így nem csak tárlat, de workshop is kap­csolódik majd a programhoz.- Jámbor Noémi és Á. Szabó Ajtony vezeti a foglalkozásokat, amelyeken magyar népdalt is megtanulhatnak a londoni gye­rekek. Sőt, elkészíthetik saját palotájukat agyagból, hiszen a kiállítás címe: My Ornamented Palace, vagyis Az én Cifrapalo­tám. A kecskeméti rajzfilmstú­dió Magyar népmese sorozatá­ból is levetítünk válogatást, ami összevág a Londoni Magyar Kul­turális Intézetben június elején sorra kerülő magyar rajzfilmes ünneppel. A kiállítás június végéig lát­ható Londonban, majd újabb nagy útra indul: először Kecske­méten, majd az ország több ki­sebb és nagyobb településén lát­hatja a közönség.- A londoni galériát kizárólag önkéntesek segítségével mű­ködtetik. Nagyon nagy dolog, hogy sok ember lát értelmet és értéket abban, hogy tőle telhető módon segítsen a gyerekek al­kotóerejének megőrzésében. A magyarországi múzeum szeret­ne hasonlóan nyitottan működ­ni: befogadva a gyerekek alkotá­sait, és minden segítő szándé­kot. Már most is elég teendő akad, hiszen a mintegy 2000 zsűrizett gyermekrajz katalogi­zálása meghaladja az erőnket. Bízunk benne, hogy itthon is lesznek, akik szívesen felajánla­nak egy részt idejükből és fi­gyelmükből, s részt vesznek a munkánkban. A Múzeum A GYERMEKRAJZOK kulturális értéket képviselnek, s mint ilyenek megőrzésre méltók. A jelenleg bejegyzés alatt álló múzeum gyűjti, rendszerezi, megőrzi és kiállítja a gyerekek alkotásait A rajzok zsűrizésé­ben résztvevő szakembemk: Balanyi Károly, Bodri Ferenc, Földi Péter, Gutái Mátyás, Ka­sza Imre, Kárpáti Andrea, Ki­rály György, Makoldi Sándor és neje, Molnár V. József, Ré vész Emese, Szappanos István Május 5-én megkezdődik a Nyomorultak próbaidőszaka Szerdán megkezdődnek a követ­kező évad szuperprodukciója­ként beharangozott Nyomorul­tak című musical próbái a kecs­keméti Katona József Színház­ban. Mint a szereposztásból kide­rül, sok szerep lesz kettőzve, sőt, akadnak, amelyeket három szí­nész játszik majd váltva. Jean Valjean szerepében Feke Pált és Egyházi Gézát láthatjuk, Javert felügyelő szerepét Miller Zoltán, Tóth Attila és Vincze Gá­bor Péter kapta meg. ■ Premier: szeptember 24­én a kecskeméti teátrumban. A női főszereplőt, Fantinet Koós Réka, Molnár Ági és Hajdú Melinda játsza, míg Eponine sze­repében Simon Boglárkát és Trokán Nórát láthatjuk. A felnőtt Cosettet Mahó Andrea, Zavaros Eszter és Simonies Mariann, a kislány Cosettet az ÉZI-s Király Zsuzsi és Vass Viktória alakítja. Marius szerepében Orth Péter, Puskás Péter és Csémy Balázs tű­nik fel. Thenardiert Sirkó László és Pál Attila alakítja, feleségét, Thenardiernét Csombor Teréz és Fejes Szandra. Az előadást Korcsmáros György rendezi, díszlettervező: Kentaur, jelmeztervező: Rományi Nóra, koreográfus: Bakó Gábor. Küldjön három marék földet - kiállítják! A FÖLD lesz a témája a kiskun­félegyházi Művelődési Központ Miénk itt a tér című kiállításá­nak. Ehhez kapcsolódva a szer­vezők azt a meglepő kérést küld­ték szét az interneten, hogy aki csak tud, szedjen össze három marék földet a kertjéből, vagy a világ bármely részéről, és küld­je el textilzsákba csomagolva a művelődési központ címére (Kiskunfélegyháza, Petőfi tér 1.). Ha lehet, mellékeljen hozzá fotót a kiállítási objektum, vagyis a föld összegyűjtéséről. A beküldötl/hozott földkupa­cok május 21-étől 30-áig tekint­hetők meg a Miénk itt a tér sza­badtéri kiállítás szerves részeként. ■ 100 éves a Kecskeméti Művésztelep FELHÍVÁS Alkotásokat, dokumentumokat keresnek az őszi kiállításhoz A cirkuszművészet napszámosai máshol álmodják a csodát A Kecskeméti Képtár-Cifra- palota októbertől összefoglaló kiállítást rendez a Kecskeméti Művésztelep 1. korszakáról (ku­rátor: ifj. Gyergyádesz László és Osztényi Éva). Terveik szerint mintegy 80 alkotást és a mű­vésztelephez szorosan kapcso­lódó dokumentumokat mutat­nak be. A Kecskeméti Képtár és más közgyűjtemények mellett ma­gánszemélyek, műgyűjtők és magángalériák segítségét is szeretnék kérni a kiállítási anyag összegyűjtéséhez, ame­lyet nemcsak a kiállításon, ha­nem a kiállításhoz kapcsolódó katalógusban is közzétesznek. Az alábbi festőktől, szobrászok­tól, építészektől és iparművé­szektől keresnek 1909-1919 között Kecskeméten készült műveket, terveket, rajzokat és írásbeli dokumentumokat: Adler József, Alpár Sándor, Bá­lint Rezső, Boldizsár István, Bornemisza Géza, Csáktornyái Zoltán, Csáky László, Csikász Imre, Dabasi Kovács Gyula, Dabis Boly, Darvassy István, Deisler Sári, Demény Ottó, Diener-Dénes Rudolf, Dobrovits Péter, Dombi Lajos és Dombi Lajosné, Donath Erzsi, Erdélyi Béla, Erős Andor, Falus Elek, Fa­ragó Géza, Farkas Béla, Fejér­vári Erzsi, Fémes Beck Vilmos, Ferkai Jenő, Gábor Jenő, Galim- bertiné Lanow Mária (Marie Provázková), Gráber Margit, Gulyás Sándor, Hacki Zoltán, Hadmann Adolf, Halász Ferenc, Halász Lajos, Heller Andor, Herman Lipót, Heverdle Margit, Hichingerné Fáyl Irén, Höchin- ger Miklós, Iványi Grünwald Béla, Janesitz Henrik, Jánszky Béla, Járitz Józsa, Jávor Pál, Kal­lós Ármin, Kandó László, Kar­dos Böske, Kárpáthy Gitta, Kas­sák Lajos, Ketting Ferenc, Kintzler Ödön, Király János, Kis Bálint, Kisfaludi Strobl Zsig- mond, Kmetty János, Klein Jó­zsef, Kocsis Pál, Kohányi Kár­oly, Korda Vince, Kovács Gina, Körmendi Frim Jenő, Major Je­nő, Markovics Matykó Sán­dor, Mayer Péter, Nikolszky Je­nő, Noll József, Orbán Nán- dorné, Oláh Sándor, Olgyay Fe­renc, Pál Franciska, Pál (Paál) István, Parubek Lajos, Pándy Lajos, Pátzay Pál, Perlrott Csa­ba Vilmos, Perczel Margit, Plischke Ferenc, Pócsi Riza, Podlipny Gyula Pólya Iván, Pó­lya Tibor, Póstáné Gámán E., Réthy Károly, Schwerák Antal, Szabó Antal, Szacsvay Lajos, Szenes Árpád, Szinyei Merse Ró­zsi, Szivessy Tibor, Uitz Béla, Va­dász Miklós, Viski János, Vitéz Miklós, Wollkoff Vjacseszláv, Za­lai Tóth János, Zalán József. Segítségüket, információikat az alábbi email címeken és tele­fonszámokon várjuk: gvergvadeszzsu@t-online.hu: evaosztenvi@gmail.com: 76/480-776; 06-30/287-2549; 06- 30/564-5754. Miről álmodik az artistalány a Wertheim cirkusz lakókocsijá­ban? S miről álmodik Dodó és Zsuzsi, akik anyának lerajzolják, hogy mit láttak a cirkuszban? A vándorcirkuszok világa ábrán­dos, varázslatos és nagyon föld­höz ragadt. Településről telepü­lésre járnak az artisták, mindig máshol nevettet meg a bohóc és máshol tapsol a publikum a vi­lágszámoknak. Nem gúnyoló­dom, akik ha csak száz ember előtt is lépnek fel, biztos a leg­többet akarják megmutatni ma­gukból. Hátha felfedezik őket, hátha egyszer Monte Carlóban csilloghatnak. A valóság picit más. Az összes fellépő díszes ruhába bújva vár­ja a nagyérdeműt, sorfaluk kö­zött megyünk be a sátorba, a drá­gább jeggyel a porond körüli mű­anyag kerti székek foglalhatók el, az olcsóbbakkal a padsorok, pattogatott kukorica illata vegyül a pónilovak szagával - béke van. Egy felnőtt nézőre átlagosan két gyerek jut, akik a tőlük megszo­kott csacsogással lesik a varázs­latot. A cirkuszosok pedig a leg­apróbbakat is megbecsülik, úgy adják elő a számokat, mintha a világ közepén kőgazdagoknak szólna a produkció. Derekas munka, ezerszer begyakorolt mozdulatok, sok mosollyal fűsze­rezve. Ezt kínálják a cirkuszmű­vészet napszámosai, hogy né­hány nap múlva sátrat bontsa­nak, hiszen újabb csacsogok vár­nak rájuk. ■ Sz. Cs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom