Petőfi Népe, 2010. május (65. évfolyam, 101-124. szám)
2010-05-07 / 105. szám
A jelen adott, a jövőt viszont mi magunk teremtjük meg- Múltja volt, jelene van, a jövőjét pedig mi magunk teremtjük meg a minőségi ezerjó borok piacának, ismertségének és elismertségének - állítja Lehoczki Ferenc, Soltvadkert város polgármestere. És lám, igaza lett. Mert a városnak, a borászati egyesületek vezetőinek és a borászoknak éppen olyan fontos lett az országos ezerjó borverseny, mint az ezerjó maga. A verseny 2004- ben, Mórról indult, kétévente rendezik meg, és idén először került Soltvadkertre.- Eme neves megmérettetés városunknak és a termelőknek is rang és presztízs. Az ilyen jellegű rendezvények a borokra és a településre is felhívják a figyelmet. Soltvadkerten van a legtöbb ezerjó szőlőtőke az egész világon. Finom, szép és jó borokat készítünk belőle, méltán büszkék lehetünk arra, amit elértünk vele. Reméljük, hogy hamarosan a hungari- kumok között láthatjuk viszont a nevet, hisz különleges, egyedi és jellegzetes - teszi hozzá a polgármester. - Ez a verseny a borászoknak és a fogyasztóknak is ugyanolyan fontos, hisz mindkét fél felé hiteles jelzésérték lesz az eredménye. De nem „csak ennyit” nyertük vele, hanem a móriak jó barátságát is, akik féltékenységről egy percig sem, összefogásról viszont mindvégig tanú- bizonyságot tettek. 18 • Lehoczki Ferenc polgármester PROGRAM Soltvadkert Város Önkormányzata, a Soltvadkerti Hegyközség, a Duna Borrégió Szőlészek és Borászok Egyesülete, a Duna Borrégió Borút Egyesület, valamint a Kunsági borvidék szeretettel és tisztelettel vár ma minden érdeklődőt a IV. Országos Ezerjó Borversenyre és a hozzá kacsolódó programokra. 8:30 Reggeli a művelődési házban 9:30 Ünnepélyes megnyitó 10:30 Borbírálat 16:00 Díjkiosztó ünnepség, melynek keretében a Kramer Fülöp Borlovagrend zászlós ezerjó borát és a termelőket megáldja Homoki Pál soltvadkerti evangélikus lelkész. Illetve Ferenc Vilmos kertészmérnök, ötletgazda bemutatja a Soltvadkerti Szőlőjövések könyvét, melyet ez évtől Soltvadkert város évről évre vezet. IV. ORSZÁGOS EZERJÓ BORVERSENY Az ezerjó hű nevéhez soltvadkert Ma debütál az első ezerjó borverseny a településen Lehet bor és lehet hölgy, az esztétikus külső is sokat jelent De ma már látom, így volt ez rendjén. Mivel kisebb mennyn ségben termelünk belőle, így lassacskán eltűnik a tömegpiacról, és specifikum lesz. Amíg ezer hektár volt belőle, addig egyértelműen nem lehetett eladni a minőségibor-piacon. Lantos: - Az ezerjó számomra őseim emlékét hordozza, a vadkerti föld szeretetét.- Vagyis - örvendetes módon- az ezerjó ma már hű nevéhez, és nem kocsmabor. Többféle igény kielégítésére többféle bor készíthető belőle? Font Gábor - így igaz. Reduktív technológiával például egy friss, gyümölcsös illatú és ízű bor készíthető. Ezt a típust keresik most leginkább a borfogyasztók. Ám mivel ez egy csodálatos fajta, megfelelő szakértelemmel és egy késői szüreteléssel már egy testes, fahordóban érlelt bor is előállítható. Illetve ha eleget várunk, a nagyon késői szüreteléssel a töppedt, aszúsodott szőlőből igazi finom desszertbor születhet.- Ma már nem csak Mór jut az emberek eszébe, ha azt hallják: ezerjó. Mégis miért fontos, hogy itt (is) legyen fajtaverseny? Font: - Egy verseny mindig segít abban, hogy a termelő pozícionálja magát. Tudja, jelenleg hol a helye, és hová tart. Fontosak a díjak, és fontosak az elhangzó vélemények, értékelések, mert abból a jó borász tanul, és a következő versenyen már lehet, hogy előkelőbb helyezést ér el. Galántai: - Emellett van még egy rendkívül fontos funkciója a borversenynek: üzenetet továbbít a fogyasztók felé, a tájékozódásban, az eligazodásban segíti őket. Vagyis egy ilyen elismerés felér egy kisebb marketingkampánnyal is. Még a célzott reklámoknál is hitelesebb, hiszen nem a termelő állítja ki a boráról a bizonyítványt, hanem a szakmai zsűri tagjai. Frittmann: - Soltvadkert a legnagyobb, ezerjó szőlőt termesztő település. Szerintem nagyon fontos, hogy fajtaverseny ott is legyen, ahol a legtöbb van belőle. A nimbuszunkat ezekkel a hungarikumnak számító fajtákkal lehet növelni. Ha csak világfajtákat termelünk, akkor csak egy leszünk a sok közül. De ha az ezerjóval alkotunk nagyot, akkor az embereknek két település jut az eszükbe: Soltvadkert és Mór. Az internet már tudja Ha a google, hu n beírjuk azt a szót, hogy ezerjó, a sok ezer találat mellett két fő ajánlata jelenik meg: móri ezerjó és a soltvadkerti ezerjó bor. Mertek nagyot álmodni a borászok és a városatyák a szőlő és a bor városában, és úgy döntöttek: Soltvadkerten is megrendezik az ezerjó fajta mint hungarikum országos versenyét, mely 2004-ben Móron kelt életre. Az Alföldön található az ország legnagyobb kiterjedésű borvidéke. A szőlők egy részét a futóhomok megkötése céljából telepítették. Olykor nehéz időket éltek meg a kunsági borok és a helyi gazdák, de ma már messze földön híresek, nem pedig hírhedtek. Hamvas Béla az itt termett borokat egy írásában imigyen értékelte: „Ezzel, hogy korcsmabor, nincsen szándékomban lebecsülni. Sőt. A korcsma, civilizációnknak egyik legfonto- j sabb intézménye, sokkal fontosabb, mint például a parla- : ment. Az egyik helyen a sebeket osztják, a másik helyen gyógyítják.” Leültünk néhány helyi borásszal - Font Gáborral, Frittmann Jánossal, Lantos Szabolccsal és Galántai Károllyal -, akikkel a borokat nem olyan jól ismerők körében is felmerülő Hamvas-féle kételyek eloszlatásán túl arról is beszélgettünk, hogy milyen értéket képvisel és mit tud az ezerjó mint fajta, milyen típusú borokat lehet kihozni belőle, és miért jó az egy városnak, egy borvidéknek, ha versenyt rendezhet.- Mondhatjuk, hogy itt ezer éve termesztik az emberek az ezerjót? Frittmann János: - Ez valóban egy őshonos magyar fajta. Az ezerjót néhány évtizeddel ezelőtt szinte minden gazda termesztette a környéken. Túlterhelhető, és ha nem fagy meg, hálás a tőke. Galántai Károly: - A hetvenes években ez volt a fő fajta Soltvadkerten és környékén. Megbízható „típus”. Kora tavasszal belendül, és még egy kisebb fagy után is képes újraindulni. Kellő ápoltság mellett tudott jó minőséget és jó termést is adni. Ez ugyan mindig is az alföldi emberek bora volt, de ha technológiával alá tudod támasztani, akkor az ország minőségi bora lehet. A dugók kihúzva, kezdődhet a verseny- Jó, de hogyan nőtt fel a kiskorúságából? Mert Jlamvas Béla szavai ebben a pillanatban már nemigen jellemzőek az ezerjóra. Lantos Szabolcs: - Túlterheléssel valóban nem lehet igazán jót alkotni belőle, de ha az ember nagy gonddal műveli és készíti a borát, kiemelkedő minőségre képes. A területe egyre csökken. Szívós fajta, ami strapabíró gazdát követel. Bár bőtermő, a termelése azonban költséges, igen munkás, és a fagyveszély miatt nagy a termelési kockázata. Ma Magyar- országon ezerjó törzsültetvény gyakorlatilag nincs, ezért ültetése körülményes. Nekem ez a fajta abszolút szerelem, de osztom azt a vélekedést, hogy nehéz vele. Frittmann: - Én eleinte tragédiaként éltem meg a csökkenést. Vadkerti bort kóstolt a hercegi pár Budapesten Sólyom László köztársasági elnök térségünkben és Soltvadkerten tett körútjáról írtunk már egyszer. Ennek az úrnak az egyik állomása volt a számtalan rangos szakmai díjjal kitüntetett Frittmann Borászat is, ahol a vendéglátók a legfinomabb termékeikkel ajándékozták meg a köztársasági elnököt, aki hamarosan fogadást adott Károly, walesi herceg és felesége, Kamilla tiszteletére. A brit trónörökösnek és nejének magyarországi látogatásáról sok érdekes információ kiszivárgott. Egyebek mellett az is, hogy Károly hercegnek nagyon ízlett a soltvadkerti Frittmann Borászat Ezerjó nevű nedűje. Jövésrajzok a jövendőnek Felelevenítve a hagyományokat, Szent György napján Soltvadkerten írni kezdték a helyi szőlőjövések könyvét. Vilmos Ferenc okleveles kertészmérnök, ötletgazda, és Somogyi László hegybíró tette meg az első bejegyzést. Ezerjó szőlővesszőt vágtak, melynek a hajtását Barcsi Irén rajzolta le. Ezek után minden évben a György-napi vesszőt foglalják majd könyvbe. A szőlészek és borászok az összehasonlító elemzések révén így már tavasz- szal megjósolhatják a termést. ", 010/1 pups 'i vá'<Giulvú A könyvbemutató ma délután, a díjkiosztó ünnepség keretében lesz. Hajtás, vágás, jövendölés A név ma már a legjobb borok elkészítésére kötelez Az ezerjó őshonos magyar fajta, mely a Kárpát-medencében alakult ki. Nógrád és Hont vármegyéből az egész országba elterjedt. Nevét a budai szőlőkről kapta, ahol egykor közkedvelt fajta volt (azokon a területeken, melyeket mostanra elfoglalt a város). Országszerte különféle nevek alatt is ismeretes, mint szátoki, kor- ponai, budai fehér, de Erdélyben például fehér bakatornak is hívják. A fajta a Móri, a Kunsági és az Ászár-Neszmélyi borvidéken van otthon. Fürtje nagy, ágas, tömött; bogyói nagyok, hosszúkásak, sárgászöldek, áttetszők. Korán érik, és egyike a legédesebb és legbőtermőbb magyar szőlőfajtáknak. PETŐFI NÉPE - 2010. MÁJUS 7., PÉNTEK Tíz év alatt felére csökkent a fajta ezen a borvidéken Egyre kevesebbet foglalkoznak ezerjótermesztéssel a környéken. - 2000-ben 810 hektáron volt ezerjó, mára már azonban ez a fajta csak 407 hektáron található meg. Köszönhetően annak, hogy nagy kézimunkaigényű, vannak ennél kevésbé igényes, gazdaságosabb művelésű fajták is, és most azoknak a termelése került előtérbe - tudtuk meg Somogyi László hegybírótól. AZ OLDAL A SOLTVADKERTI POLGÁRMESTERI HIVATAL TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT. ÍRTA ÉS SZERKESZTETTE: SZŰCS BRIGITTA Z. Ezerjóban részegesített ebédet tálalnak Az ezerjó borok mellé az étkeket a családi vállalkozásban működő SA-NO-TI Kft. biztosítja, akik Soltvadkerten nyolc, Kiskunhalason pedig tizenhárom éve látják el a közétkeztetési teendőket. A BORVERSENYHEZ ILLŐ MENÜ A KÖVETKEZŐ LESZ:- Ezerjóban részegesített sült csirkecomb- Fokhagymás sült tarja ezerjóval bolondítva- Rántott pulykamell sajttal és sonkával töltve- Fasírtgolyó- Rántott gomba- Orosz hússaláta- Görögsaláta
