Petőfi Népe, 2010. május (65. évfolyam, 101-124. szám)
2010-05-31 / 124. szám
Hagyományőrző kézművesség, élő népi mesterségek Jász-Nagykun-Szolnok megyében a régi mesterségeknek, népi kézművességnek ma is számtalan neves képviselője van. A fafaragók, fazekasok, hímzők, nemzedékről nemzedékre hagyományozták elődeik tudását. A fazekasságnak sok évszázados tradíciója van megyénkben. A leghíresebb fazekasközpontok Mezőtúron, Tiszafüreden és Karcagon találhatók. Ezeken a helyeken korongozásra alkalmas agyagból készültek és készülnek a különböző használati tárgyak, tálak, tányérok, csészék, kancsók, korsók, kulacsok, butellák és az apróbb tárgyak. E központokban jellegzetes fazekasstílusok alakultak ki, amelyek színükben, formájukban és mintázatukban eltérnek egymástól, a fazekascsaládokra jellemző módon. Mezőtúron Badár Balázs és családja, Karcagon Kántor Sándor munkássága meghatározó volt az utódokra. Mindkettőjük életét és munkásságát látogatható emlékház őrzi. A tiszafüredi fazekasság történetét a Nyúzó Gáspár Fazekas Tájházban ismerhetik meg az érdeklődők. Törökszentmiklóson a szalmafonás hagyományai élnek tovább, ahol a minden évben megrendezett szalmafonó táborban készült munkákat a művelődési ház Szalmagalériájában mutatják be. A 19. század végén a csipkekészítés az ország egész területén fellendült, a régi motívumok a háziiparból származó díszítményekkel egészültek ki. A vert- csipke-készítés, különösen pedig az „új stílusú” vertcsipke-terítő készítése a 20. század legelejére az országban számos helyen elterjedt. A Nagykunságban és környékén az 1920-as évektől kezdett elterjedni a csipkekészítés. Fiatal lányoknak, aszszonyoknak csipkeverő tanfolyamokat szerveztek, majd néhány éven belül különböző begyűjtő műhelyek jöttek létre. A csipkeverés az 1930-as évektől egészen a legutóbbi évtizedekig számos lány és asszony számára nyújtott megélhetési lehetőséget. Ma Karcagon, Kunhegyesen, Abádszalókon, Kunmadarason, Öcsödön, Szolnokon, Tiszafüreden és Tiszaszentimrén élő asz- szonyok készítenek míves vert- csipke-terítőket, viseletkiegészítőket. Napjainkban lakástextileken, ruházaton, öltözékkiegészítőkön köszönnek vissza a kun, illetve a jászsági hímzés jellegzetes motívumai. Szajol település tipikus Tisza melletti község. Holtágrendszerét a Tisza szabályozás hozta létre. Ennek egy szelete az a rész, ahol horgászversenyre is alkalmas helyek alakultak ki az idei szezonra. Természeti kincsünket megosztjuk azokkal, akik szeretik a szabadidejüket a víz mellett eltölteni kellemes „madár és béka zene” aláfestéssel. És ha mindemellett még halat is lehet fogni a tóban, akkor érezheti igazán „paradicsominak” a területet a helyi lakos és az idelátogató vendég egyaránt. Teniszezés a sportcsarnokban Sok tornacsarnokban lehet teniszezni és különféle sportot űzni a környékünkön. Azonban nemzetközileg is minősített (MÉDIUM 3-as) COURTSOL nevű speciális sportburkolaton országosan is kevés helyen! Ez a közel 7 milliós beruházás 2010. januárjától biztosítja nemcsak a tenisz számára a minőséget, lehetőséget. Előzetes bejelentkezés alapján (06/20/530-16-55) bárki igénybe veheti sportolás céljára a Szajoli Sportcsarnokot. A terem díja: 3.625 Ft/óra. De nem csak a csarnokot vehetik igénybe a helyiek és az idelátogatók, hiszen az épületet körülvevő környezet ideális kikapcsolódást biztosít családok, baráti körök számára, akár egész napos időtöltésre is. Horgászparadicsom ói VENDÉGVÁRÓ 2010
