Petőfi Népe, 2010. május (65. évfolyam, 101-124. szám)

2010-05-31 / 124. szám

BACS-HSKUN MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA OF COMMERCE AND INDUSTRY BÁC5-KISKDN COUNTY A siker kulcsa A Petőfi Népe melléklete A Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kiadványa Ablak ^ 15 ÉVES A ^ KAMARA 1995-2010 Székház: 6000 Kecskemét, Árpád krt. 4. Tel.: 76/501-500 Fax: 76/501-538 e-mail: bkmkik@mail.datanet.hu • Kirendeltségek: 6500 Baja, Tóth Kálmán utca 11/B Tel./fax: 79/520-400 e-mail: bkmkikbaja@t-online.hu • 6300 Kalocsa, Szent István utca 39. Tel./fax: 78/566-220 e-mail: bkmkikkalocsa@t-online.hu • 6400 Kiskunhalas, Szilády Á. u. 5-7. Tel./fax: 77/528-896 e-mail: bkmkikhalas@t-online.hu • internet: www.bkmkik.hu IV. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM Gyökeres változás nélkül nem megy dr. par rag h lászló A gazdasági problémákra kidolgozták a lehetséges megoldásokat Érdeklődéssel hallgatták a bajai vállalkozók az előadásokat Pályázati intők első kézből, konzultációs napok havonta négyszer A Bács-Kiskun Megyei Kereske­delmi és Iparkamara az ITD Hungary Zrt. Kecskeméti Irodá­jával együttműködve havonta egy-egy alkalommal, kedden­ként pályázati konzultációs na­pot tart a megye különböző vá­rosaiban található kamarai iro­dák ügyfélszolgálatán (Baja, Ka­locsa, Kecskemét, Kiskunha­las). A konzultációs napokra vár­ják azokat a vállalkozókat, vál­lalkozások képviselőit, akiknek fejlesztési elképzeléseik van­nak, és a megvalósításukhoz vissza nem térítendő támoga­tást és/vagy kedvező feltétellel rendelkezésre álló, hosszú lejá­ratú hitellehetőséget kívánnak igénybe venni - akár saját bankjuk közreműködésével. Várják továbbá azokat az ér­deklődőket is, akik már készítik a pályázatukat, és kérdésük merült fel. A kamara segíteni szeretne tanácsokkal azoknak a kedvezményezetteknek, akik nyertek vissza nem térítendő támogatást, és már a beruházá­suk megvalósításán munkál­kodnak, most pedig szeretnék az elnyert támogatást lehívni. A Bács-Kiskun Megyei Keres­kedelmi és Iparkamara és az ITD Hungary Kft. a fentieken túl segítene azoknak a vállalkozá­soknak, vállalkozóknak, akik külföldön kívánják termékeiket, szolgáltatásaikat elhelyezni és együttműködő partnert keres­nek, vagy kiállításokon, vásáro­kon kívánnak érdeklődőként vagy kiállítóként megjelenni. Konzultációs napok: JÚNIUS 8.: KECSKEMÉT JÚNIUS 15.: BAJA JÚNIUS 22.: KISKUNHALAS JÚNIUS 29.: KALOCSA A bajai városháza díszter­mében több mint száz üz­letember előtt ismertette a kamara gazdaság- fejlesztési terveit dr. Parragh László országos elnök. Barta Zsolt Változtatni kell a gazdasági kör­nyezeten ahhoz, hogy beindul­jon a hazai fejlődés. De hogyan? Ez érdekelte azokat a bajai vál­lalkozókat, akik részt vettek az önkormányzat és a kamara kö­zös fórumán, melyet a városhá­zán tartottak a közelmúltban. Dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MK1K) országos elnöke előadá­sában hangsúlyozta: a kamara annyit vár az új kormánytól, | amennyit a régitől várt volna. A I szervezet az elmúlt nyolc évben 1 sok javaslattal fordult a korábbi kormányhoz, azonban a többsé­gét nem vették figyelembe. Majd rátért arra, miként is le­hetne könnyíteni a vállalkozók helyzetén úgy, hogy azzal pénzt, időt, energiát takaríthas­sanak meg az üzletemberek. Hangsúlyozta: az adminiszt­rációs rend­szert kell egy­szerűsíteni. Míg az unió­ban a GDP 3,5 százalékát köl­tik a bürokrati­kus tevékeny­ségre, addig nálunk 6,8 szá- z a 1 é k á t . Parragh azt is elmondta, hogy a kamara a gazdaság szinte minden egyes területére kidol­gozta javaslatait. Ezek remélhe­tőleg megkönnyítik a következő kormány intéz­kedésének vég­rehajtását. Szólt arról, hogy csökkente­ni kell az adó­alap mértékét, az adónemek mennyiségét, de emellett egysze­rűsíteni kell az adórendszert is. Kijelentette, hogy a kamara javaslatot tesz a fordított áfa el­törlésére, de ar­ra is felhívja a figyelmet, hogy a fizetési határidőket az államnak is be kell tartania. Például az áfa­visszatérítési határidőt 45-ről 30 napra kellene csökkenteni. A visszaforgatandó jövedel­meket adómentessé kell tenni, a környezetvédelmi termékdíj rendszerét újra kellene gondol­ni. Emellett a turizmus áfáját csökkenteni szükséges, mert Nyugat-Európában alacsonyabb, mint nálunk. A munkaerőpiac kérdéseire is kitért az MKIK elnöke. Magyar- országon az egyik legalacso­nyabb a foglalkoztatás. A hason­ló létszámú Csehországban egy­millióval több ember dolgozik, mint nálunk. Pedig a munka­helyteremtő anyagi források nem hiányoznak. Évente 100 milliárd forint megy el álláste­remtésre, de az uniós csatlako­zás óta 1 ezrelékkel nőtt a mun­kavállalók létszáma. Ezzel szemben Lengyelországban 8 százalékkal - nem is csoda, hogy a válság hatása közel sem volt oly drasztikus ott, mint ná­lunk. A kamara a foglalkoztatás bővítése érdekében eltöröltetné a kötelező minimálbért, a ma­gánszektorban is kiterjesztené a közmunkát, az alkalmi munka- vállalás jelenlegi bonyolult rend­szerét leegyszerűsítené. A rendezvényen felszólalt Gaál József megyei elnök, aki a térség, illetve Réfvy Zoltán bajai polgármester, aki a helyi gazda­ság mozgásterét vázolta fel. A 2009-es év néhány szám tükrében AZ IPARI TERMELÉS VOLUMENÉNEK ALAKULÁSA RÉGIÓNKBAN AZ ELŐZŐ ÉV= 100% 2008 94,8 százalék 2009 89,5 százalék ENNYIT KERESTÜNK HAVONTA •Az egy főre jutó bruttó nomi­nális átlagkereset 200 ezer fo­rint volt. A szellemi foglalkozá­súak 270 500 forintot, a fizi­kai foglalkozásúak 131800 fo­rintot kerestek. ENNYI LAKÁSBAN ÉLÜNK 2010. január 1-jén 4 millió 331 ezer lakást tartottak nyilván, ez 0,7%-kal több az előző évinél. KÉPZETTSÉGI SZINTÜNK Tavaly a 25-64 éves népesség 19%-a rendelkezett diplomá­val, 31 %-a érettségizett, további 30%-nak csak szakiskolai, il­letve szakmunkásvégzettsége volt. A többi általános iskolai végzettséggel rendelkezett. ENNYIEN DOLGOZTUNK Tavaly 3 millió 751 ezer fő dol­gozott hivatalosan. Ez a 15-64 éves népesség 55,4%-a. KUTATÁSRA SZÁNT ÖSSZEGEK A kutatás-fejlesztés ráfordítá­sai 2008-ban 266,4 milliárd forintot tettek ki. Ez a GDP 1 százalékát jelentette, az EU^- ben ez 1,9 százalék volt. VISSZAFEJLŐDÉS Tavaly a GDP volumene 6,3%- kal maradt el az egy évvel ko­rábbitól. NADRÁGSZÍJHÜZÁS A megtermelt javak belföldi felhasználása tavaly nagy­mértékben, 11,5 százalékkal csökkent. Parragh László elnök Az uniós pénzek felét fordíthatják a gazdaság fejlesztésére gaál József Minden egyes új ipari munkahely kettő másikat teremt egy nemzetgazdaságban Innováció nélkül nincs verseny- képes, fejlődő ipar, és enélkül egészséges gazdaság sincs - mondja Gaál József, megyei ka­marai elnök, aki egyben az or­szágos szervezet ipari kollégiu­mának az elnöke is. A múlt heti küldött- gyűlés előtt beszél­gettünk arról, hogy a választások után mi­lyen fordulatra is számítanak a vállal­kozók idehaza. Az elnök hang­súlyozta, hogy fontos a verseny- képességet szolgáló adóreform mielőbbi bevezetése és a bürok­rácia csökkentése. A kamara számos javaslatot letett a leendő kormány politikusainak az asz­Folyamatos fej­lesztések nélkül ugyanis nincs verseny- képes ipar. talára. Majd arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy a cégeknek tech­nológiai fejlesztésekre kell egy­re nagyobb arányban időt, tőkét, fordítaniuk. Ma ugyanis a hazai export csak kismértékben tar­talmaz olyan, úgy­nevezett hozzáadott értéket, amelyik igazán versenyké­pessé teheti hosszú távon az ipart. Mint mondta: bár a fejlett országokban az ipar a GDP 25- 30 százalékát adja, egy uniós felmérés alapján minden egyes új ipari munkahely kettő mási­kat teremt. Azaz a foglalkoztatásban óri­ási a szerepe a műszaki terme­lő szektornak. A piaci jelenlét mellett az innovációra kell oda­figyelnie egy cégnek. Folyama­tos beruházások, fejlesztések nélkül ugyanis nincs verseny- képes ipar - mondja a Szimik- ron Kft. résztulajdonosa. Kiváló, magyar tulajdonban lévő megyebeli cégek így erősí­tik a pozícióikat. Ilyen az Uni- ver Zrt. (Kecskemét), a Polifarbe Kft. (Bocsa) és a Fornetti Kft. (Kecskemét) Is. Eddig az uniós pénzekből ta­lán ha 12-14 százalék jutott közvetlen gazdaságfejlesztésre. Ez ellen a kamara többször is felemelte a szavát. Nemrég, egy kecskeméti fórumon Matolcsy György gazdasági miniszter vi­szont azt ígérte, hogy ezt az arányt 50 százalékra emelik. Ez­zel az aránnyal Finnország és Ausztria után Európában a 3. helyet foglalhatjuk el. Érdekes összehasonlításra hívta fel az elnök a figyelmet: a kamara számításai szerint a je­lenlegi uniós támogatások min­den 1 forintja, csak 70 fillér egyéb tőkét mozgat meg. A Szé- chenyi-terv 2001-2002-ben minden egyes állami támogatá­sú forintja kettő másik forintot irányított a beruházásokba. Bár tavaly némileg egyszerű­södött az uniós pályázati rend­szer, ez még mindig túl bonyo­lult, s nehézkessé teszi a pén­zekhez történő hozzáférést is. Egy kamarai felmérés sze­rint az uniós források mint­egy 10 százalé­ka a pályázato­kat kezelő ap- parátusok fenntartására ment el. Azaz itt is változá­sokra lesz szükség. A kamara szorgalmazza a szakképzés át­alakításának folytatását is. A sikeres gazdaságokban - mint például Németország, Ausztria - a kamaráknak sokkal több jo­gosítványuk van annak megha­Gaál József megyei elnök tározásában, hogy mikor és mennyi szak­embert ké­pezzenek. A kinti oktatási rendszer a vál­lalkozók igé­nyeit jobban fi­gyelembe ve­szi, mint ide­haza. Gaál József arról is szólt, hogy a felsőoktatásban sürgős lépéseket kell tenni, ugyanis egyre kevesebb mérnököt ké­peznek idehaza, és különösen az üzemi gyakorlatot jól ismerő szakemberekből van hiány. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom