Petőfi Népe, 2010. május (65. évfolyam, 101-124. szám)
2010-05-31 / 124. szám
INTERJÚ Több orvos nem kéne a családba dr. oroján iván A bőrgyógyászatban a tudományos eredményeknek súlyuk van Ev elejétől Dr. Oroján Iván vezeti a kecskeméti megyei kórház bőrgyógyászati osztályát. A főorvos közismerten örökmozgó, egyszerre végez tudományos munkát vagy éppen jószolgálati tevékenységet, gyógyít és irányít. Mégis jut ideje a családjára és nagy szerelmére, a természetre is. Takács Valentina- Gyógyít és tudományos munkát végez. Miért fontos mindkettő?- Többgenerációs orvoscsalád sarja vagyok. Édesapám nőgyógyászként a Szegedi Egyetem tanára volt, innen az elkötelezettség az orvoslás és a tudomány iránt. Édesanyám szemész főorvos volt. A feleségem pedig kecskeméti fogorvos-dinasztia sarja. Ezek után remélem, hogy egyik gyerekem sem lesz orvos.- Egyszer egyik kollégáját hallottam, amint elismerőleg szólt önről, mondván, hogy hat feletti az összegyűjtött kumulatív impaktfaktora. Utánanéztem az interneten, de azért öntől is megkérdezem: mégis mit jelent ez?- A kumulatív impaktfaktort a tudományos munkák, eredmények mérésére használják, valójában ez egy összeadott érték. Egyik alkotóeleme, hogy a tudományos eredményeket szaklapokban publikáljuk, és minél tekintélyesebb, gyakrabban idézett egy folyóirat, annál magasabb im- paktfaktorú. Tudományos munkásságom során összesen tizennégy előadást tartottam, és hét tudományos közleményt írtam. Ezek java része igen jelentős nemzetközi szak- folyóiratokban jelent meg. A hazai, komolyabb orvosi szaklapoknak is messze egy alatt van az impaktfaktoruk, el lehet képzelni tehát, hogy a hat feletti kumulatív impaktfaktorért keményen meg kellett dolgozni, eredményeket produkálni és nagyon tekintélyes lapokban publikálni. Mivel a bőrgyógyászat klinikai szakma, ezért a tudományos eredményeknek súlyuk van.- Milyen elképzelésekkel állt a bőrgyógyászati osztály élére?- Egy jól szervezett rendszert vettem át, ezért alapvető változtatásokra nincs szükség. A legfontosabb dolgom, hogy az osztályon a betegellátást a megfelelő színvonalon tudjam tartani, ahogyan az egy ilyen jelentőségű és tekintélyű kórházhoz méltó. Ez nem kis feladat, hiszen az orvosok száma az elmúlt években jelentősen csökkent. Ezenkívül szeretném visszahozni azokat a rendeléseket, melyek régen működtek a bőrgyógyászaton, ilyen például a külső nemi szervek betegsége. Folytatni kellene a pattanásos betegségek, a fekély- és visszérbetegségek, a nemi betegségek valamint a gyermek-bőrgyógyászati rendeléseket is. Ezek mind önálló szakágak a dermatológián belül. Jó volna, ha a szakmai határterülethez tartozó száj-nyálkahártya betegséggel kapcsolatos rendelés szintén beindulna.- Az osztály műszerezettsége milyen?- Az aktuális európai színvonalnak mindenképpen megfelel. Persze nem létezik annyi pénz, amennyit egy osztály műszerparkjának fejlesztésére ne lehetne elkölteni. Sokkal fontosabb, Oroján főorvos azt vallja: annyi pénz nem létezik, amennyit egy osztály fejlesztésére ne lehetne elkölteni van szó, ezért a rendelőkben nem lehet nyitott ablakok, ajtók mellett beteget vizsgálni. Egyes betegek nyár elején is elmennek szűrésre, majd a nyár végén még egyszer, hogy kiderüljön: mit műveltek magukkal, miközben egész nyáron a napon égették a bőrüket. hogy az épületet - mely köztudottan néhány éve épült - kli- matizálni szükséges. Körbesüti a nap, nyáron megreked a levegő, és mivel földszintes épületről- A bőrrák egyre komolyabb probléma, holott önök, bőrgyógyászok nem győzik eleget hangsúlyozni, hogy a rendszeres szűrés e daganattípus esetében is életet menthet. Milyenek a tapasztalatai?- Alapvetően három kategóriába sorolnám a pácienseket. Az első - és a legritkább -, aki vigyáz magára, mellette pedig rendszeresen jár szűrésre. A második, aki nem vigyáz, nem keresi fel a bőrgyógyászt, és végül a kór áldozatává válik. A harmadik kategóriába tartoznak azok, akik eljönnek nyár elején szűrésre, aztán a nyár végén még egyszer, hogy kiderüljön: mit műveltek magukkal, miközben egész nyáron a napon égették a bőrüket.- Kezdettől fogva tagja annak az orvoscsapatnak, amelyik évente egyszer egy hetet tölt Erdélyben, szűri az eldugott falvak lakosságát.- Ez egy jószolgálati tevékenység, mely számomra mindig nagyon fontos volt. Az ottani kórházak még a hazaiakénál is jelentősebb szakemberhiánynyal küzdenek. Ráadásul Erdélyben a távolságok nagyok, a tömegközlekedés elég rossz, a szegény vidékeken pedig keveseknek van autójuk. Ezért próbálunk segíteni. így azok is átDr. Oroján Iván 1968-ban született Szegeden, ott is végezte a tanulmányait 1992-ben szerzett általános orvosi diplomát, ezt követően fordult az érdeklődése a bőrgyógyászat felé 1994-ben felesége révén került Kecskemétre, ahol a megyei kórház bőrgyógyászati osztályán kezdett dolgozni 1999-től a bajai kórház bőr- gyógyászati osztályát vezette 2002-től a megyében a járóbeteg-szakellátások vezetője volt 2004-től a kecskeméti Onkoradiológiai Központ bőrgyógyászati részlegének szakellátását vezette 2008-ban megvédte a doktori fokozatát, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja lett 2010 januárjában nevezték ki a megyei kórház bőrgyógyászati osztályának vezető főorvosává Nős, két gyermek édesapja esnek a szűrővizsgálaton, diagnózist és terápiás javaslatot kapnak, akik nem tudnak eljutni orvoshoz. Ezzel közelebb kerülnek a gyógyuláshoz.- Milyen a kinti betegek egészségi állapota?- Ahol a mindennapok része a nehéz fizikai munka és a mostoha szociális körülmények, ott valóban olyan betegségek jellemzőek, melyek elsősorban a szegénységre, a szociális és egészségügyi ellátó hálózat hiányosságaira vezethetők vissza. Senki ne gondolja azonban, hogy olyan ordítóan ritka kórképek lennének, mint például a lepra. Ilyennel nem találkoztunk. Ugyanakkor vannak olyan körzetek, ahol a népegészségügyi mutatók, a civilizációs betegségek semmiben sem térnek el a Magyarországon tapasztaltaktól.- Amikor nem a tudománynyal és a gyógyítással foglalkozik, akkor mivel tölti az idejét?- Kimegyünk a természetbe a családommal, ahol mindig bőséggel akad látnivaló. Szeretem és sokat járom a természetet, viszem magammal a kutyáimat is. Ja, és imádok főzni, különösen bográcsban. Állítólag értek is hozzá... Sportolva jubiláltak Szemereyné Pataki Kaludia alpolgármester (elöl jobbra) fogadta szombaton a Silke Kiinger tanácsos vezetésével Kecskemétre látogató 15 tagú testvérvárosi küldöttséget. Épp idén húszéves a hírős város és a németországi Rüsselsheim kapcsolata. Eme barátságban érett meg egy jó hagyomány, a sporthétvége, melynek meghívóját sosem mondanák le a németek. Most tizenöten érkeztek a háromnapos programsorozatra. Szemereyné Pataki Kaludia alpolgármester és a képviselő-testület a Kodály-iskola Aurin leánykara műsorával a városházán köszöntötte a vendégeket. Egyebek közt tájékoztatták őket a helyi és megyei fejlesztésekről, kiváltképp a Mercedes-beruházásról. A fogadás után - a városok barátsága jeleként - a küldöttség és vendéglátóik emlékfát ültettek a Rüsselsheim nevét viselő játszótéren. (M. J.)
