Petőfi Népe, 2010. április (65. évfolyam, 76-100. szám)
2010-04-30 / 100. szám
5 PETŐFI NÉPE - 2010. ÁPRILIS 30., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP Jó szándékú politikusból kevesebb is elég reform Mennyivel marad több a kasszában, ha kevesebben képviselnek bennünket? Kormányra kerülése után drasztikusan csökkentheti az önkormányzati képviselők számát a Fidesz. A párt több átalakítást tervez az önkormányzati rendszerben, a helyi közgyűlések nagyságát felező javaslat azonban állítólag már készen várja a beterjesztést. Vajon mennyit lehet spórolni a létszám- csökkentésen? Barta Zsolt Kecskemét A megye legnagyobb városában 115 millió 805 ezer forint a várost vezető politikusok tiszteletdíja - nyilatkozta a lapunknak Zombor Gábor, a város első polgára. A fentebb említett összeg tartalmazza a polgármester, illetve a helyettesek illetményét, illetve a képviselők és a bizottsági tagok tiszteletdíját is. Ha felére csökkenne az elöljárók létszáma, akkor néhány tízmillió forintot lehetne megtakarítani. A fentebb említett összeg 0,34 százalékát teszi ki a kábé 33 milliárdos városi költségvetésnek. Zombor Gábor véleménye szerint az ország jelenlegi teherbíró képessége miatt fontos, hogy ezen a területen is megtörténjen a költségek visszafogása. Megyei önkormányzat Hasonló álláspontot oszt Font Sándor, a megyei önkormányzat gazdasági alelnöke. Az önkormányzat 46 képviselője között van az elnök, illetve a három megyei alelnök. Illetve a választottak mellett 42 külső bizottsági tag is kap tiszteletdíjat. A közgyűlési tagok bruttó 145 580 forintot kapnak. (Ez azonban járulékokkal együtt 192165 forintba kerül havonta a megye polgárainak.) Azok a politikusok, akik bizottsági elnökök, azoknak a tiszteletdíja több: bruttó 190600 forint (járulékkal együtt 251803 forint). Font Sándor azt mondja, hogy 2006-ban eltörölték a 13. havi tiszteletdíj kifizetési lehetőségét. Azok a külsős bizottsági tagok, akik meghívásos alapon vesznek •cMegkérdeztük, de pontos választ nem kaptunk, mibe is kerülnek nekünk helyi politikusaink Magyarországon 2006-ban 25 964 politikus dolgozott értünk, választókért a helyi parlamentekben. Az Önkormányzati Minisztériumtól adatokat kértünk arra nézve, vajon ez a magyar hadsereg létszámával megegyező politikusi csoport mennyibe is kerül nekünk, adófizető állampolgároknak. Azt kérdeztük: hány települési és megyei önkormányzati képviselőnk van ? Mibe is kerülnek összesen az adófieztőknek? Ez utóbbira nem kaptunk választ, pontosabban Fehér Márta a minisztérium sajtó- és kommunikációs főosztályától annyit válaszolt, hogy nem áll rendelkezésükre az adat. Ha felezik a képviselők létszámát, akkor 12982-cal kevesebb politikus kerülhet be őszszel a helyi testületekbe. A kecskeméti helyi parlamentben 33 képviselő ül. Kérdés: mennyivel csökken majd a létszámuk... részt a testületek munkájában, azok bruttó 45180 forintot kapnak (59637 forint járulékkal együtt). A közgyűlési tagok, a bizottsági elnökök, a külső bizottsági tagok évente csaknem 135 millióba kerülnek a megyének. Ehhez jön a megyei közgyűlési elnök, illetve a három alelnök tiszteletdíja és egyéb költségtérítések. Bányai Gábor tiszteletdíja - az országgyűlési vagyonbeval- lás alapján - bruttó 585 ezer forint, Font Sándoré pedig 541100 forint. A megyei önkormányzat éves költségvetése 32,5 milliárd forint, melyből ha levonjuk a megyei kórházét, akkor 19,8 milliárd marad. Ezt érdemes a spórolás esetében alapul venni. Azaz alig 70 millió forint, amivel csökkenhet a képviselők felezése esetén a kiadás, 0,35 százalékkal maradna több pénz a megyeháza kasszájában. ki. Ez abszolút értékben nem kevés, ugyanakkor nem is jelentős összeg. A település éves költség- vetése ugyanis 1,2 milliárd forint. Ladánybene Az 1700 lakosú Ladánybenén Kardos Attila polgármester mellett kilenc szenátor vesz részt a település ügyeinek intézésében. Elvileg bruttó 50250 forint tiszteletdíj járna havonta, de az elöljárók 2006-ban az első önkormányzati ülésen lemondtak erről, felajánlva munkájuk ellenértékét a falunak. A polgármester azt mondja, hogy a képviselők tiszteletdíja évente több mint 7 millió forintos spórolást jelent a falu kasszájának. De ő sem veszi fel a teljes polgármesteri díjazását. Ez bruttó 328525-425150 forint között lehetne. Mint félállású elöljáró, bruttó 192500 forintot kap - más jövedelmével összevonva ez nettó 88 ezer forint -, illetve 35 ezer forint költségtérítést. Ezzel további 3 millió forintot takaríthatnak meg a falunak. A létszámcsökkenés az esetükben nem jelent kiadáscsökkenéstKisebb állam kell Dalmadi Imre nagykőrösi közgazdász azt mondja, hogy a parlament létszámának 200 főre csökkentése önmagában szimbolikus jelentőségű. Ugyanakkor egyfajta olyan kormányzati elszántságot takarhat, ami mögött nemcsak a helyi képviselők számának akár a felezése húzódhat, de a közigazgatási reform elindítása is. Valójában egy kisebb, olcsóbb szolgáltatóbb, rugalmasabb államapparátus kialakítására van szükség. Ma ugyanis 3200 önkormányzat működik az országban, ami túl drága. Az összevonások eredményeként létszámot lehetne csökkenteni, ugyanakkor sokkal egységesebb is lehetne az irányítási rendszer. Ehhez társadalmi támogatottságra van szükség. Megváltozik a törvény Dr. Tóth József, a Kecskeméti Főiskola docense szerint a politikusok vagy a bürokrácia létszám- csökkentését pozitívan fogadhatja a lakosság. A változás azonban érinti a választójogi rendszert is. A húsz évvel ezelőtt megfogalmazott jogszabály tükrözi az akkori politikusok szándékát. Ők akkor azt akarták, hogy a többségi és az arányos választás megjelenhessen a választási eredményekben. A többségi elv az egyéni választókörzetek esetén jelentkezik, míg az arányosság a listákra vonatkozik. Az a kérdés, hogy a rendszer mely eleme változik. Emellett úgy gondolja, hogy az egy képviselőre jutó szakmai munka mennyisége nőhet a későbbiekben. KOMMENTÁR A 3. OLDALON Jó ötlet a képviselők számának csökkentése? Soltvadkert Lehoczki Ferenc Soltvadkert polgármestere elmondta: városukat 14 fős testület irányítja. A képviselők havonta 50 ezer forintnyi tiszteletdíjat kapnak. Ha felére csökkentenék a városatyák számát, akkor - becslése szerint - úgy 5 millió forinttal maradna több Vadkert kasszájában, ami úgy 0,4 százalékot tesz SZŰCS FERENC (Foktő)- Támogatom a létszámcsökkentést, de előbb odafent kezdjék el, az Országgyűlésben a honatyák. A megtakarított pénzt meg adják oda a hátrányos helyzetű kistelepüléseknek. Az iskolákat, a rendelőket fel kell újítani. Én helyi képviselő vagyok, a tiszteletdíjam felét a helyi sport, íjászok cselgán- csozók támogatására fordítom. molnár Antal (Kecskemét) - Úgy vélem, egy önkormányzatnál a működés a lényeg, nem pedig a képviselők létszáma. Sokat a választott politikusainkon nem lehet spórolni. Ha csökkentjük a létszámot, nagyobb lesz rajtuk a teher. A kis falvak egy részében nem is kapnak tiszteletdíjat a képviselők. Inkább a nagytelepüléseken jut pénz a városatyáknak. viDOVics Gábor (Bácsalmás) - A képviselő-testületek létszámának csökkentése egyike azon fontos intézkedéseknek, melyek hozzájárulhatnak a társadalom felől a politikai elit felé irányuló bizalom helyre- állításához. Úgy gondolom, hogy az állami szektorban vannak más területek, melyek jóval nagyobb megtakarításokra adnak lehetőséget. Tóth mihályné (Nyárlőrinc)- Jogosnak tartom azt, hogy felére csökkenjen az országgyűlési képviselők száma. Biztos vagyok abban, hogy lesz annak előnye, hogy kevesebb képviselő lesz a parlamentben, mert könnyebben tudnak majd döntéseket hozni. Az önkormányzati képviselőknél is létszámkorlátozás kellene, itt főleg a nagyobb városokra gondolok. A nemzeti lét fenntartása anyanyelvi szakképzéssel bécs - kecskémét Kárpát-medencei magyarok közös konferenciája A Kárpát-medence és Ausztria jeles személyiségei, szakértői is jelen voltak a napokban Bécsben a közép-európai, anyanyelvi szakképzéssel és felnőttképzéssel kapcsolatos konferencián. A rendezvény érdekessége egyebek mellett az volt, hogy az Ausztriai Magyarok Gazdasági Érdekközössége, a Kaláka Club, valamint a Kecskeméti Regionális Képző Központ Európa vendégül lát - A közép-európai szak- és felnőtt- képzés együttműködési lehetőségei a gazdaság igényeit figyelembe véve címmel szervezett konferenciát a Bécsi Kereskedelmi Kamara impozáns dísztermében. A rendezvényt Wurst Erzsébet, a Kaláka Club elnöke, és a társszervező Palotás József, a Kecskeméti Regionális Képző Központ igazgatója nyitotta meg közel száz Kárpát-medencei vendég részvételével. A szakmai előadók közt volt mások mellett Becsey Zsolt, korábbi EP-képviselő, a Héthatár Önkormányzati Szövetség elnöke, aki Új utak a határokon átnyúló együttműködésben témakörben fejtette ki véleményét. Dr. Duray Miklós, Magyar Koalíció Pártja stratégiai alelnöke Nógrád megye, az Ipoly-hidak sorsán keresztül érzékeltette, milyen károkat okozott és okoz ma is a Kárpát-medencei gazdasági tér szét- forgácsolódása. A szakelőadók, Magyarország és valamennyi szomszédos ország magyar közösségének képviselői bemutatták, milyen helyzetben van a szakképzés és felnőttképzés. Mindannyian az összefogást sürgették. A következő időszakra nemzetpolitikai döntéseket szorgalmaznak a szak- és felnőttképzés egységes Kárpát-medencei rendszerének létrehozása érdekében. E mintaprojekt megvalósítására készen áll a 6 éve működő Pannon Forrás Kárpát-medencei Felnőttképzési Hálózat. Lehetőség nyílik a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programokhoz szükséges humán erőforrás fejlesztésére, mert kiváló a kapcsolat a határon túli és a hazai intézmények között. Palotás József igazgató, a konferencia magyarországi társszervezője a keresletvezérelt felnőtt- képzés modelljét, valamint annak határon túli kiterjeszthetőségét mutatta be előadásában. Molnár György, a Békéscsabai Regionális Képző Központ igazgatója ezután átfogó képet adott sokéves törekvéseikről, eredményeikről. Gondolataikhoz kapcsolódott a Pannon Forrás programban évek óta szorosan együttműködő határon túli partnerek egész sora. Felvidékről Cservenka János, a Hidaskürti Középfokú Magán Szakintézet és Magán Kereskedelmi Akadémia igazgatója arról szólt, hogyan tehetünk többet középfokú szakemberképzéssel a Felvidék magyar gazdaságának Becsey Zsolt - korábbi uniós képviselő - a határok nélküli együttműködés lehetőségeiről beszélt fellendítéséért. Kárpátalját dr. Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Főiskola és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke képviselte, bemutatva a kárpátaljai diákok iskolarendszerű szakképzési lehetőségeit. Ke- resztély Irma székelyföldi főtanfelügyelő a romániai magyar szakképzés és felnőttképzés helyzetéről és kihívásairól tartott előadást. A Vajdaságból Soós Edit, a Magyar Nemzeti Tanács Közoktatási Bizottságának elnöke az Iskolarendszerű szakképzés a Vajdaságban témában fejtette ki véleményét, Sarnyai Károly, a magyarkanizsai „CNESA” Oktatási és Művelődési Intézmény igazgatója pedig konkrét esettanulmányban mutatta be, milyen az „Esélyt adó felnőttképzés a Vajdaságban”. ■