Petőfi Népe, 2010. április (65. évfolyam, 76-100. szám)

2010-04-27 / 97. szám

PETŐFI NÉPE - 2010. ÁPRILIS 27., KEDD 5 ÉRSEKHALMA Kistelepülés nagy tervekkel érsekhalma Saját gyümölcsüket aszalnák, és biobrikettet készítenének Az Iskola alsó tagozata helyben működik, a felsősök utaznak. A 675 lelket számláló faluban fontos a gyereklétszám. Európa kicsiben: öt település köt baráti szerződést Péter-Pálkor Tavaly a falunapon a ludasi bará­taikat látták vendégül, György- falvára pedig a nyár folyamán lá­togattak el. Idén európai uniós tá­mogatásból szervezik meg a falu­napot. A IX. Péter-Pál napi viga­dalom június 24. és 27. között zaj­lik, és 8122 eurós támogatást nyert el. Ennek köszönhetően bővül a partnertelepülések szá­ma, Györgyfalva közreműködé­sével a hollandiai Zwolle és a szlo­vákiai Nagyida küldöttsége is Ér­sekhalmára látogat. Itt írják alá az öt település barátsági szerző­dését, melytől további együttmű­ködéseket remélnek. A négyna­pos ünnepség keretében egy sza­badtéri misén emlékeznek meg a község első szentmiséjéről. Újra koccinthatnak Közösen lépve új iskolabuszra nyertek pénzt A Bajai Többcélú Kistérségi Tár­sulás nyújtott be pályázatot an­nak érdekében, hogy az érsek­halmi iskolás gyermekek iskola­busszal utazhassanak a jövőben. Az intézményben tanuló felső­sök ugyanis naponta járnak át Nemesnádudvarra, ami eddig megoldandó problémát jelentett. Ezért is kérte a községi önkor­mányzat a társulás segítségét. A pályázathoz szükséges 30 száza­lékos önerőt az általános műve­lődési központ tagintézményei - Rém, Borota, Nemesnádudvar, Csávoly, Érsekhalma - közösen finanszírozzák. A pályázaton si­kerrel jártak, egy 35 személyes buszt szeretnének vásárolni. AZ OLDAL ÉRSEKHALMA ÖNKORMÁNYZATÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT. ÍRTA ÉS SZERKESZTETTE: KUBATOVICS TAMÁS. Költségvetésük közel felét helyi adóbevételből fede­zik, de újabb lehetőségeket is igyekeznek megragadni. Egyebek mellett erről be­szélt Horváth Roland pol­gármester. Munkatársunktól- Önökhöz véletlenül aligha érkezhet látogató, hiszen be- kötőúton érhető el a község. Milyen jelzőket mond, ha jel­lemeznie kell a falut?- Nyugodt, békés, lakosságára jellemző az összefogás. Azt is mondhatnám, hogy családias, ahol figyelnek egymásra az em­berek. Nem mellékesen eredményes az uniós források tekintetében.- Továbbá szerencsés, mert van nagy adófizetője?- így van. Örülünk, hogy van ilyen cég a településen, és remél­jük, lesz még sokáig.- Mennyi pénzből gazdálkod­nak?- Évi 69 millióból. Ennek közel fele a helyi adóból származó bevé­telünk. Ezzel Bács-Kiskun megyé­ben az egy lakosra jutó adóbevé­tel tekintetében a második helyen állunk a települések „versenyé­ben”. Ebben is nagy szerepe volt a tavaly nyáron elhunyt elődöm­nek, Boromisza Tibornak, aki több mint két évtized alatt virág­zó településsé tette Érsekhalmát. Viszont a helyi adóbevétel kap­csán sajnos vannak furcsaságok. Ugyanis azt nézi az állam, hogy mennyi adót „kell” beszednünk. Ezt akkor is bevételnek számol­ják, ha semmilyen módszerrel, te­hát bírósági, esetleg végrehajtói úton sem lehet megszerezni a pénzt. Nekünk ez évi 5-10 millió forintos eltérést jelent, ami a költ­ségvetés főösszegéhez viszonyít­va igen jelentős tétel. Az állam számításai szerint 35 millió forint környékén kellene beszednünk.- Általában olyan települések vezetőitől lehet hallani az adóerő-képesség számításá­nak kritikáját, melyeket álta­lában irigyelni szoktak, mert módosabbnak számítanak. Érvelésük szerint egyfajta büntetést kapnak, mert jól működő vállalkozások van­nak a területükön...- Ez valóban jellemző, de nem szabad elfeledni, hogy egy kistelepülés könnyedén fejre állhat, ha tervezett adóbevéte­leinek 10-15 százaléka még­sem folyik be. A lehetőség mel­lett inkább azt kellene megnéz­ni, hogy ténylegesen mekkora összeghez jutnak az önkor­mányzatok. Majd meglátjuk, lesznek-e változások ezen a te­rületen.- Mit tart Érsekhalma lehető­ségének?- Ténylegesen az M9-es au­tópálya hozhatna nagy válto­zást. Egyelőre csak a régészeti feltárások történtek meg, de tő­lünk 3-4 kilométerre lesz majd a sztráda. Mi rá fogunk menni arra, hogy akár szekszárdiakat is idecsábítsunk, akiknek szin­te mindegy, hol laknak, húsz perc alatt bent lehetnek a vá­rosban, akár a Duna túlsó olda­lán is. Ráadásul ez a réteg fel­tehetően módosabbnak mond­ható.- Mivel csábítanák őket?- Akár ötforintos telkekkel is. Fiatalokat szeretnénk behozni, akik azt látják, hogy nyugodt környezetben fel tud nevelkedni a gyerekük, 6-8 fős osztályokban tudnak tanulni, és ezáltal hely­ben, biztonságos környezetben élhetnek, hiszen az alsó tagozat helyben működik.- Önök egy nagy társulásban működtetik iskolájukat. Bevált ez a forma?- Igen, teljes mértékben. Sze­rencsére nagyon jó a kapcsolat a társuláson belül. De gondolnunk kell a következő évfolyamok lét­számadataira is, ezt a jelenlegi finanszírozási feltételek mellett nem feledhetjük.- Mekkora önöknél a munka- nélküliség?- Segélyesünk van tizenöt, de sok embert alkalmazunk köz­munkában.- Nem szándékozom az ördö­göt a falra festeni, de mi len­ne, ha nem lenne nagy adófi­zetőjük? Azaz milyen esélye­ket lát a jövőben a település előtt?- Turisztikai lehetőségünk eseüeg még van, de ebben igazán Hajóssal és Nemesnádudvarral közösen, összefogva tudnánk elő­relépni. Nekünk ott a Gemenc, a vadgazdálkodás, és a két boros településsel lehetne vonzó kíná­latot nyújtani. De nem szabad el­felejteni, hogy az ország összes települése nem fog megélni ide­genforgalomból, ezért óvatosan kell kezelnünk ezt a kérdést. Nem alapfeladata az önkormány­zatnak gazdasági társaságok lét­rehozása, de napjainkban termé­szetesen a legfontosabb kérdés a munkahely. Ezért kezdeményez­tük egy részben önkormányzati cég létrehozását. Olyan irányba indultunk, ami jellemző a tele­pülésünkre. Sok a gyümölcsös, almás, barackos, cseresznyés, nem csak a nagybirtokosoknak. Úgy gondoltuk, napkollektorral aszalnánk a gyümölcsöket és a biobrikett rásegítő kazánunkkal. Helyi terméket tudunk előállíta­ni, a biobrikett alapanyagként pedig a környező erdők, illetve a nemesnádudvari és helyi vállal­kozóknál termelődő aprítékot dolgoznánk fel. Közösségi tér egyfajta mini művelődési házat - azaz integrált közös­ségi és szolgáltató teret - hoz­nak létre a községben az egy­kori felső tagozat helyén. Az 50 millió forintot meghaladó fejlesztéstől azt remélik, hogy hetente két-három alkalom­mal adhat helyet összejövetel­nek. A nyugdíjasokra és a különféle civilszervezetekre számítanak - népdalkörük például május 8-án tizenki­lencedik alkalommal rendezi meg népzenei találkozóját a fiataloknak pedig az infor­matikai teremben kínálnak szórakozási lehetőségeket. Ez még jobban erősítheti a kö­zösség összetartozását. Két versenyen két érsekhalmi lovas nyerte meg Baján a Bácskai Vágtát A településen élénk a lovasélet, ezt bizonyítja a nagy sikerű, a hó­nap közepén negyedik alkalom­mal megrendezett amatőr-fogat- hajtóverseny, valamint a két Bács­kai Vágta, mely megrendezésé­nek egyik kezdeményezője a köz­ség volt. A hétvégén az első há­rom helyen érsekhalmi lovas vég­zett, és a döntő negyedik résztve­vője is csak kölcsönben volt más település versenyzője. Tavaly Mol­nár Gyöngyi képviselte a Bajai kistérséget a Nemzeti Vágtán, idén is közel állt ehhez, ám a dön­tőben Kulisity Rita az utolsó mé­tereken megelőzte őt. Mögöttük érkezett be Telkes Ferenc, majd Kozó János. Idén is különbuszt in­dít a fővárosba a település. A ter­vek szerint a támogatók jóvoltából a település nevében Molnár Gyön­gyi is indulhat a Hősök terén. Rita és Nama Tájház épül a civilek sikeres pályázata révén Közel 33 millió forintot nyert el az Együtt Érsekhalmáért Egye­sület, ennek köszönhetően táj­ház épül a községben. Önrészt nem kellett felmutatni, viszont az utófinanszírozás miatt a meg­felelő anyagi háttér érdekében az önkormányzattal együttmű­ködve készítik elő a beruházást. A községi kassza sem végtelen,’ ezért az egyéb fejlesztések miatt ütemezik a teendőket. A tervek szerint jövő nyárra fejeződnek be a munkálatok. A faluközpont felújítását célzó pá­lyázatban nem nyertek pénzt ját­szótérre, ám a tájház kertjébe épülhet, ha sikeres lesz most fu­tó pályázatuk. A parkban pedig megkezdték a Csemete liget ki­alakítását, ahová a 2000-től szü­letett gyerekek szülei ültethet­nek egy-egy facsemetét. Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat EGYÜTT ÉRSEKHALMÁÉRT EGYESÜLET 6348 Érsekhalma, Petőfi u. 9. Tel: 06-78/548-020, Fax: 06-78/548-100 e-malL egyutt.erseWialma@gmail.com MEGHÍVÓ ÚJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2007-2013 Az Együtt Érsekhalmáért Egyesület tisztelettel meghívja önt az Érsekhalmán 2010. április 28-án megrendezésre kerülő Vidéki Örökség Megőrzése a Dél-alföldi Régiőban című konferenciájára, melyet a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Vidéki Örökség Szakterület keretein belül rendez meg. Vidéki Örökség Megőrzése a Dél­alföldi régiőban Érsekhalma 2010.04.28. Programterv 9.20 Megnyitó: Pásztohy András miniszteri biztos 9.30 Horváth Roland, Érsekhalma polgármestere, valamint Gonda lános, az Együtt Ér­sekhalmáért Egyesület elnö­ke köszönti a megjelenteket, tájékoztatja a közönséget a konferencia lefolyásáról. 10.00 Előadás A vidéki örökség megőrzé­se, vidéki örökségünk for­mái Az előadást tartja: Konczné Bodnár Ágnes, nyugalma­zott műemlék-felügyelő 11.00 Előadás Az előadást tartja: Szonda István, a Magyarországi Tájházak Szövetsége Dél alföldi Régiójának kép­viselője 12.00 Előadás Helyi értékek, helyi örökség Az előadást tartja: Király ló- zsef, Podmaniczky-díjas műemlékvédelmi szakmér­nök 13.00 Ebéd 14.00 Szekcióülés 3 témában 1. Hogyan lehet egy tájház fenn­tarthatóságára törekedni? Beszélgetés az alábbi pontokról- Helyi termékek értékesítése, bemutatók- Élő történelemórák iskolások­nak, óvodásoknak 2. Kialakítandó és meglévő tájhá­zak stratégiái Szekcióvezető: Horváth Roland A konferenciára meghívást kap­nak olyan települések a dél-alföl­di régió területéről, amelyek az ÚMVP. III. tengelyben vidéki örökség témában nyertes pályá­zattal rendelkeznek, illetve olyan települések, ahol már lét­rejött a helyi hagyományok meg­őrzését szolgáló tér, illetve szer­vezet. A szervezők remélik, hogy ezen települések vezetői olyan kapcsolatot tudnak kialakítani, mely gyümölcsöző lesz mindkét fél számára. 3. Hogy ne egy unalmas múzeum legyen... Szekcióvezető: Alföldi Albert Beszélgetés a tájházak köré szervezhető programokról.- Közösségi terek, ahol családi programok születhetnek (el­jegyzések, esküvők,névadók)- Az integrált közösségi és szol­gáltató térrel való kapcsoló­dás, közös programok szerve­zése- Helyi szokásokat felelevenítő programok (lovasnap, falunap), gasztrokulturális programok szervezése a tájház köré, amely megmozgatja az egész közössé­get.- Hogyan lehet a városoktól elzárt kis közösségeket bekapcsolni a „vérkeringésbe”? 16.00 Helyi történeti kiállítás megtekintése. Tárlatvezető: Palástiné Varga Erzsébet nyugalmazott iskolaigazga­tó, a kiállítás létrehozója Észrevételeiket az alábbi elérhető­ségeken tehetik meg: Együtt Érsekhalmáért Egyesület 6348 Érsekhalma, Petőfi u. 9. 06-70/210-69-25 H Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa

Next

/
Oldalképek
Tartalom