Petőfi Népe, 2010. április (65. évfolyam, 76-100. szám)

2010-04-12 / 84. szám

INTERJÚ Megengedheti magának, hogy segítsen dr. Adorján mihály „Akkor volnánk jó ellenzék, ha harciasán nem mennénk semmire?” Több évtizedes tapasztalata van, mégis borsódzik a háta egyik-másik jogszabálytól Az év jogi segítségnyújtó­ja lett dr. Adorján Mihály kecskeméti ügyvéd. A hi­vatásában elért eredmény mellett azonban a politi­kai pályafutása fordulatot vett. SZDSZ-esből függet­len szabadelvű önkor­mányzati képviselő lett. Jogi káoszról, szokatlan várospolitikáról beszélget­tünk vele. Takács Valentina- A napokban megkapta az Igazságügyi Hivataltól „Az év jogi segítségnyújtója 2009- ben” címet, az egész ország­ban három ügyvédet ért ez a megtiszteltetés. Szintén idén „Címzetes főiskolai docens” lett a Kecskeméti Főiskolán. Ezek szerint tevékenységének vannak még kevésbé ismert szeletei...- Mindkét elismerésre büszke vagyok, mert a munkámnak ezen részei sokat jelentenek szá­momra. Másfél évtizede oktatok gazdasági jogot a főiskolán. Leír­hatatlan érzés, amikor pénteken akár száz-százhúsz diák bejön, mert érdekli őket az előadásom. Mindig arra gondolok: ha csak egy is közülük elvégzi a jogot, mert kedvet kapott hozzá, akkor már tettem valamit ezért a keser­vesen nehéz, de nagyon szép hi­vatásért. Ami a jogi segítségnyúj­tást illeti, erről a lehetőségről, saj­nos, kevesen tudnak. Arról szól, hogy akinek ilyen segítségre van szüksége, de nincs pénze ügy­védre, az bemehet az Bács-Kis- kun Megyei Igazságügyi Hivatal Jogi Segítségnyújtó Szolgálatá­hoz, ahol a rászorultság alapján kiállítanak számára egy határo­zatot, és átadják neki a segítség- nyújtásban részt vevő ügyvédek névsorát. A megyében nagyjából hatvanan vagyunk ezen a listán, ennyien vállaltuk ezt a munkát, ami természetesen önkéntes. Az ügyfélnek a jogszolgáltatás egy fillérjébe sem kerül, mi pedig a munka elvégzése után minimá­lis összeget számlázhatunk a szaktárca felé. Tavaly mintegy 70 rászoruló ügyfelem volt. Azt gon­dolom, hogy szerencsés vagyok, mert megengedhetem magam­nak, hogy ne csak tisztes hono­ráriumért dolgozzak, hanem olyan ügyeket is elvállalhatok, amikor szinte több a költségem, mint a bevételem. De amikor fel­számolás előtt álló, alatt lévő cé­gektől sikerül kiharcolni a dol­gozók pénzét az utolsó vasig, ak­kor az kárpótol.- Nem csak jó történt idén ön­nel. Közös elhatározás alapján feloszlatták az SZDSZ kecske­méti szervezetét, a párt önkor­mányzati képviselői független szabadelvűként működnek a jövőben. Gondolom, nem most hirtelen kezdte azt érezni: ide­gen az ön számára az SZDSZ.- Ez egy régóta érlelődő folya- I mat volt. Először csak azt vettük észre, hogy az országos szerve­zet és a helyi SZDSZ között egy­re lazább, végül már csak névle­ges a kapcsolat. Egyre ismeretle­nebb múltú, szándékú emberek tűnnek fel a vezérkarban, s az ismertek is - finoman szólva - elkoptak. A botrányokról annyit tudtunk, amennyi a médiában megjelent. Ezzel szemben lát­nunk kellett, hflgy itt, helyben már nem a munkánkat kötik a nevünkhöz, hanem azokat a le­sújtó ügyeket, melyekhez sze­mély szerint nekünk semmi kö­zünk nem volt, és nincs. Ez nem mehetett így tovább.- Mi lesz ősszel? Megválik a képviselőségtől?- Egyelőre fogalmam nincs. Nincsenek illúzióim, tudom, hogy független jelöltként nem nyernék. Több párt hív a soraiba, ezt még át kell gondolni. Csak azt tudom, hogy melyik az a párt, amelyikből biztosan nem kérek.- Kecskeméten mostanában különleges politikai hangulat uralkodik, hiszen nyugalom van. A baloldali és liberális be­állítottságúak időnként azzal vádolják önöket, hogy nem vi­selkednek ellenzékként, nem elég harcosak. Azt is mondják - például önre - hogy zsíros ügyvédi megbízásokat kap a várostól, ezért van csendben.- A rendszerváltás óta a hazai politikai hangulat elmérgesedett. A parlamentben és az önkor­mányzatoknál is jellemző, hogy aki hatalomra kerül, az rögtön okos lesz, az ellenzék meg hirte­len buta, ezért utóbbi véleményét nem kell megkérdezni, a dönté­seket a többség nélkülük is meg­hozhatja. Ennek az áldatlan álla­potnak Kecskeméten az elmúlt négy évben vége sza­kadt. Kikérik a véle­ményünket, megfon­tolják, amit javaso­lunk, sokszor el is fo­gadják. Nemegyszer közösen keressük a helyes meg­oldást - pedig a többség megte­hetné, hogy levegőnek sem nézi a kisebbséget. Ezek az egyezteté­sek - ahogyan az minden fejlett demokráciában történik - a köz­gyűléseket megelőzően történ­nek. Persze van, amikor a véle­mények eltérnek, akkor szólunk. A lényeg, hogy a két oldal tiszte­li egymást, és az lesz gyakorlat­tá, hogy ezt a várost egy 33 fős testület vezeti, nem egyik vagy másik oldal. Visszaáll a képvise­lői munka becsülete. Mit kellene tennünk? Látványosan csörgetni a kardot csak azért, mert közve­títi a televízió? Szavazzunk elle­ne annak, ami szerintünk is jó döntés csak azért, 'hogy villog­junk? Akkor volnánk jó ellenzék, ha harciasan”nem mennénk semmire? Ez lenne a város érde­ke? Én jogászként is arra vagyok büszke, hogy az ügyeim nyolc­van százaléka nem peres úton, hanem egyezséggel zárul. A „zsí­ros ügyvédi megbí­zásokról” pedig annyit, hogy éven­te egyszer-kétszer - mint minden ügy­védet - kirendel a gyámhivatal. Egy ilyen ügyben általában bruttó 5000 forintot számlázok. Ennyi! Tehát sem ön- kormányzattól, sem párttól, sem „párthoz közel álló” gazdálkodó szervezettől, intézménytől, sem­milyen „zsíros megbízást” nem kértem és nem kaptam. Egyéb­ként sem szerencsés, ha egy jo­gász olyan cégeket, személyeket, szervezeteket, hivatalokat képvi­sel, amelyeknél személyében érintett, mert adott esetben haj­lamos lehet alulértékelni az el­lenérdekelt felet, annak bizonyi- tékait, és azon elbukhat egy ügy.- A jogi bizottság elnökeként és ügyvédként is találkozhat a hazai kaotikus jogalkotással.- Van hozzá szerencsém, azt az átlagember el nem tudja kép­zelni, hogy milyen állapotban vannak a jogszabályaink. Csak néhány példa: az ügyvédeknek a hátuk borsódzik egy alapítvány, egyesület nyilvántartásba vételé­től, mert tízből hétszer biztosan visszadobják bíróságok. Pedig ennek olyan sima ügynek kelle­ne lennie, hogy még jogászra se legyen szükség. Másik példa: képviseltem egy ismert kecske­méti céget, melynek többségi tu­lajdonosa és egyetlen ügyvezető­je hirtelen meghalt. Az egyik ha­tóság több százezer forint bírság­gal fenyegette a társaságot, ha nem ad le ilyen-olyan jelentést. Végül már szinte üvöltöttem az ügyintézővel: értse már meg a jó­istenre, hogy ez nem lehetséges, egyszerűen azért, mert aki a jog­szabályok szerint aláírhatna, az békében nyugszik az anyaföld­ben. Kiderült, hogy egy ilyen életszerű helyzetre egyszerűen semmilyen korrekt szabályozás nincs. Egyfelől tehát igaz, hogy egyik-másik jogszabály húsz év óta rossz, másfelől tény, hogy fon­tos jogszabályok pedig követhe­tetlenül változnak, egymásnak sokszor ellentmondó törvények születnek. Sokan a bíróságokat, a hivatalokat bírálják, pedig ők is csak elszenvedői a kapkodó, át­gondolatlan jogalkotásnak. Az én apám még úgy élte le az életét, hogy rajtam kívül ügyvédet so­sem látott, csak a józan eszére hallgatott, mégsem kellett attól tartania, hogy valamit rosszul csinál. Ma - némi túlzással - las­san oda jutunk, hogy mindenki jobban teszi, ha a levegővétel előtt jogi tanácsot kér: szabad-e? Bármi történik is ebben az or­szágban, egyet nem kellene elfe­lejteni: az embereknek a min­dennapjaikban a jogbiztonság mindennél, olykor még a demok­ráciánál is fontosabb. Dr. Adorján Mihály 1948-ban született Kiskun­félegyházán. Ott végezte az ál­talános és középiskolát, majd a bíróságon helyezkedett el. Tizennyolc éves kora óta dol­gozik, felsőfokú tanulmányait munka mellett, levelezőn vé­gezte. így szerezte meg jogi diplomáját, és így végezte el a politikai főiskolát is. 1980-ig a KISZ különböző szintjein volt ifjúsági vezető. 1981 óta él Kecskeméten, ak­kor a városi tanácsnál helyez­kedett el, ahol öt évig vb-titkár volt, a rendszerváltást megelő- ző négy évben pedig tanácsel­nök. 1994-TŐL a város jogi és ügy­rendi bizottságának külső tagja volt. 1998-tól önkormányzati kép­viselő, a jogi és ügyrendi bi­zottság elnöke. Önálló ügyvédi praxisa van, társasági szakjogász. ■ Már csak a mé­diából értesül­tek a párt­ügyekről. Tolerancia Sport és Empátia elnevezéssel különleges családi sportnapot rendezett a kecskeméti Mátyás Király Általános Iskola. Együtt sportoltak, mozogtak ép és mozgáskorlátozott emberek, hírességek. A rendezvény ven­dége volt többek között Boronkay Péter világbajnok paratriatlonista, és mozgáskorlátozott barátai, de részt vett a rendezvényen a Mátyás király iskola norvég partneriskolájának csapata is. (M. A.) Szavazzanak az ÉV RENDŐRE W i A Petőfi Népe által meghirdetett az ÉVRENDŐRE címért folyó ver­seny tizenhárom jelöltjét az el­múlt hetekben bemutattuk la­punkban. A cím odaítéléséről szakmai zsűri dönt, de a közön­ségdíjat olvasóink szavazatai alapján kapja meg az a jelölt, aki­re a legtöbben voksolnak. A szavazáshoz nincs másra szükség, mint hogy kitöltsék a szavazólapot, és április 17-éig el­juttassák azt a Petőfi Népe szer­kesztőségébe (6000 Kecskemét, Széchenyi krt. 29.). Csak a lapból kivágott szavazó­szelvényt fogadjuk el! Szavazólap Az ÉV RENDŐRE KÖZÖNSÉGDÍJRA javaslom: Rendőr neve:... Szavazó neve:.. Lakcíme: ......... i

Next

/
Oldalképek
Tartalom