Petőfi Népe, 2010. március (65. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-31 / 75. szám

PETŐFI NÉPE - 2010. MÁRCIUS 31, SZERDA GAZDASÁGI ABLAK III. Előbb klaszterba, majd a kamarába lépett be mezőtúri Agrohíd Kft. A mezőtúri székhelyű Agrohíd Kft., amely tizenöt év óta tagja a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamarának a közelmúltban átlépett a BKMKIK-ba. Bár a tiszántúli kis­város több mint 80 kilométerre fekszik Kecskeméttől, Gonda Sándor, a cég ügyvezető igazgató­ja mégis úgy gondolja, jó döntés volt a csatlakozás. Az Agrohíd Kft. már tagja a Hírős Beszállítói Klaszternek; és a kamarával való együttműködé­se során jó tapasztalatai alakul­tak ki. Az elhatározásban az is fontos szerepet játszott, hogy az autóipari beszállító társaság a Daimler cég letelepülésével piac­bővülésre is számít. Az egymilliárd forintos árbevé­telt meghaladó vállalkozás mező­túri központjában logisztikai centrumot működtet, Martfűn gyártóüzeme van, míg Kecske­méten kereskedelmi irodával ren­delkezik. Az 1989-ben alapított cég előbb egy magyar-német ve­gyes vállalatként növekedett. Ezekben az években főként me­zőgazdaságigép-alkatrészeket gyártottak. Majd 1996-ban a Gon­da család tulajdonába került a vállalkozás, és az autóipari szek­torban kerestek új piacot. Az Audinál meg is találták. Ma egye­bek mellett olyan alkatrészeket szállítanak, melyek a gyártósor szerszámaiba kerülnek beépítés­re. Évek során a vevők száma to­vább bővült, és így mára már a Volkswagen- és Mercedes-gyár- nak is beszállítója a vállalkozás. A céggel több olyan kisvállalko­zás áll kapcsolatban, mely a tár­saság beszállítója. - A hálózat ki­építése rengeteg munkával járt - nyilatkozta Gonda Sándor -, de ma olyannyira versenyképes az Agrohíd Kft.-re épülő rendszer, hogy bátran vállalnak feladato­kat a leendő kecskeméti Merce- des-gyár megrendeléseiből is. Gonda Sándor Piatkó Tibor és Bránya Zoltán szerkezetlakatos diákok Czeffer István szakoktató, gyakorlóhely-vezetővel Diákok harminc osztályban wattay Hatvanhat vállalkozással állnak kapcsolatban A kiskőrösi Wattay-közép­iskolában 840 diák tanul szakmát. Barta Zsolt Bár 1970-től önálló a KTKT Álta­lános Iskola és Középiskola, Wattay Középiskola és Szakisko­lája, a körösiek mégis úgy tart­ják, hogy a szakképzési tevé­kenység előzményei 1869-ig nyúlnak vissza. A kiegyezés után az egyház szervezte meg a vasárnapi iskolát, ahol szakmai képzést is folytattak. 1884-ben alakult meg a Kiskőrösi Iparos Tanonc Iskola, amely a jelenlegi 840 tanulót képző intézmény elődje - mondja Antalfi Antal igazgató. 1998-ban a várost a XVIII. században újratelepítő Wattay nemesi család nevét vet­te fel az iskola. Bár a térségben is évről évre csökken az általá­nos iskolát végzők száma, a diá­kok mégis nagy létszámban je­lentkeznek az intézménybe. Je­lenleg 30 osztályban tanítják a fiatalokat. Ebből 13 szakközépis­kolai, 17 pedig szakiskolai és szakképzési osztály. A közgazdasági és informati­kai szakközépisko­lába háromszoros a túljelentkezés. De a gépészeti szakkö­zépiskolai képzésre is több az érdeklődő, mint amennyi diá­kot fogadni képe­sek. A szakiskola 9. osztályában hat szakmacsoport (gépészet­közlekedés, kereskedelem, ügy­vitel, szolgáltatás, faipar, építé­szet) közül választhatnak a diá­kok. Az első két évben a szakma- csoportnak megfelelő orientáci­ós tárgyakat tanulnak, majd a 10. osztályban döntenek végleg arról, mit is válasszanak hivatá­sul. Az iskola 15 szakmában kí­nál képzési lehetőséget. Az intézmény több tucat vál­lalkozással áll kapcsolatban, fo­lyamatosan figyelik a cégek munkaerőigényeit. Antalfi Antal azt mondja, hogy szerinte a né­met példa a követendő: azaz az elmélet egészét, illetve az alap­képzést és bizonyos gyakorlati fogáso­kat a középiskolá­sok az anyaintéz­ményben sajátíta­nak el, de a gyakor­lati képzés nagy ré­szét a magáncégek­nél tanulják. A Wattay-iskola 66 vállalkozással áll kapcsolatban. Köztük van a Pintér Művek, az Agro-Line Kft., Fejes István egyéni vállalkozó, a TEK-SZOL Kft., az M+F Toyota Kft., Ungvári Ferenc vállalkozó, a Kiskőrösi Szerszámüzem Kft., a Pálfi Kft., illetve az Eckerle Bt. is. A szakképzési évfolyamokon tanuló 311 fiatal fele a cégekkel kötött tanulószerződések kereté­ben sajátítja el a szakma gyakor­lati fogásait, a többiek pedig az iskola jól felszerelt műhelyeiben. Érettségi után marketing- és reklámügyintéző, gazdasági in­formatikus középfokú, valamint a nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző fel­sőfokú akkreditált szakképesí­tést tanulhatják a diákok. Ez utóbbi képzést a kalocsai Tömöri Pál Főiskolával közösen szerve­zik. A felsőfokú szakmai ismere­teket a két évfolyamon 25-25 ta­nuló sajátíthatja el. Kamarai kapcsolat az iskolának a Bács-Kiskuri Megyei Kereskedelmi és Ipar­kamarával intenzív a kapcso­lata. A kamara ellenőrzi a gyakorlati képzést, szervezi a szintvizsgákat, és köti meg a tanulószerződéseket - mond­ja az igazgató. Az intézmény a kiskunhalasi képviselettel áll napi kapcsolatban. Onnét Nagy Izabella és dr. Torday Zsolt segíti szakképzési taná­csokkal az iskola munkáját. ■ A kiskőrösi kö­zépiskolában je­lenleg 840 diák tanul valami­lyen szakmát harminc osz­tályban. Külföldi üzleti ajánlatok a megyei kamara közvetítésével Az alábbi ajánlatokról Tóth Anita a 76/501-508-as, vagy a 70/7028- 401-es telefonon tud felvilágosí­tást adni. Export 10-08/E/FR-1 Francia cég magyar bőrkesztyűt gyártó cégekkel keresi a kapcso­latot. 10O8/E/FR-2 Francia vállalat méztermelőkkel, illetve mézből készült termékek gyártóival keresi a kapcsolatot. 10-08/E/FR-3 Francia vállalat gyártó cégeket keres, akik foteleket, műanyag fo- teleket/székeket gyártanak előa­dótermekbe, mozikba, lelátókra stb. 1008/E/FR-4 Francia cég jó komfortérzetet biz­tosító, esetlegesen gyógyászati célokra használható szemüveg­gyártókat keres. 10-08/E/SE-l Svéd cég kizárólagos gyártót ke­res luxuskivitelű, kis darabszá­mú faasztalok gyártására. Mit tanulhatunk mi, magyarok a fejlődő Indiától? ► Folytatás az I. oldalról Felismerve azt a törvényszerű­séget, hogy minden ipari mun­kahely két másikat létesít, a 2009-2014-es stratégia része például, hogy az ipar GDP-n be­lüli részesedése 17 százalékról 20 százalékra nőjön, kiemelten a szoftverfejlesztés, autó-, repü­lő- és gépgyártás, ruhakészítés területén. A magyar delegációt fogadta otthonában fogadta Khumar Sharaf, aki az India Exportálók Szövetségének az elnöke. A cége 80 éves, családi vállalkozásként indult. Ma is egy népes hindu család a fő részvényes, de már bejegyezték az indiai tőzsdére. Gaál József azt mondja, hogy egyes indiai cégek immár meg­határozó szereppel bírnak a vi­lágpiacon. Ilyen például a Tata nagyvállalat, ennek terjeszkedé­sére lehet számítani Európában is. Nekünk az a legfőbb felada­tunk, hogy kapcsolatokat épít­sünk ki a gazdaság különböző területein. ■ B. Zs. Sok volt a visszaélés, ezért szűnik meg a kiskönyv a munka világa Április l-jétől előre kell bejelenteni az alkalmi munkavállalót Március 31-én szűnik meg az al­kalmi munkavállalói kiskönyv. Tavaly csak a kiskőrösi kistérség­ben több mint 17 ezren váltották ki a munkavállaláshoz szüksé­ges dokumentumot. A kereske­delmi kamara Kalocsán és Kiskő­rösön is rendezett munkaügyi fó­rumot a jogszabályváltozásokkal kapcsolatban. Dr. Balázs Mihály, a Dél-alföldi Regionális Munka­ügyi Felügyelőség főigazgatója adott tájékoztatót lapunk mun­katársának. A főigazgató elmondta, hogy a törvény ugyan megjelent, de a végrehajtási rendeletek még nem láttak napvilágot. Kérdés, hogy milyen lesz a be­jelentési kötelezettség. Az APEH felé elektronikus úton erre lehe­tőség van, de nagyon sok agrár- vállalkozó nem rendelkezik internetes kapcsolattal, az ügy­félkaput nem tudja használni. Telefo­non is be lehet jelen­teni a foglalkozta­tást, de ennek a technikai része még kidolgozás alatt áll. De lehetőség van pa­píron is bejelenteni az alkalmi munkavállalót. A főigazgató el­mondta, hogy nincs pontosítva az, mi is tartozik a növényter­mesztési idénymunka körébe. Ezt a jogalkotónak azért is kelle­ne mihamarabb tisztáznia, mert a környéken sokan a szőlőkben, a gyümölcsösökben vállalnak munkákat. E területen enyhéb­bek a szabályok és kisebb az ad­minisztráció. Kérdésünkre, mi­ért kellett megszün­tetni a kék köny­vecskét, dr. Balázs István elmondta: na­gyon sok visszaélés­re derült fény. A munkavállalók például több könyvet is igényel­tek arra hivatkozva, hogy az el­veszett. Ezt azért tették meg, mert az alkalmiság miatt éven­te csak 60 napot dolgozhattak a mezőgazdaságban. Ez az időin­tervallum kevés arra, hogy vala­ki tavasztól őszig munkát végez­zen. De az építőiparban vagy a vendéglátóiparban is előfordul­tak gondok. Sok munkaszerző­dést a vállalkozók felbontottak, hogy a munkavállalók kiváltsák a kiskönyvet, mert azzal foglal­koztatni sokkal olcsóbb és egy­szerűbb volt a cégeknek. Ám gyakran kiradírozták, vagy el­tűnő tintával írták be a foglal­koztatást. Olyan is előfordult, hogy a munkavállaló maga töl­tötte ki a könyvet, holott az a munkaadó dolga lett volna. Ta­lálkoztak olyan esettel is, ami­kor bianco töltötték ki a doku­mentumot. Minden szabályos volt, csak éppen a dátum hiány­zott. Ellenőrzés idején írták be a dátumot, de a tinta színe gyak­■ A bírságok jó része fekete- munkásonként úgy 100-200 ezer forint kö­zött van. ran eltért az eredeti beírás szí­nétől. Az új szabály annyiban különbözik régihez képest, hogy a munkaadónak előzete­sen be kell jelentenie a dolgozót az APEH-nak. Ott befogadják az adatokat, majd átadják a mun­kaügyi ellenőröknek. A büntetésekkel kapcsolatban elmondta: a legkisebb bírság összege 30 ezer forint. De ez 20 millió is lehet, ha sok embert érint és ismétlődik a bűneset el­követése. A bírságok jó része feketemun­kásonként 100-200 ezer forint között van - mondta végül dr. Ba­lázs Mihály, a Dél-alföldi Regio­nális Munkaügyi Felügyelőség főigazgatója. dr. Balázs Mihály

Next

/
Oldalképek
Tartalom