Petőfi Népe, 2010. március (65. évfolyam, 50-75. szám)
2010-03-27 / 72. szám
PETŐFI NÉPE - 2010. MÁRCIUS 27., SZOMBAT 5 Stratégiát kell alkotni a vízvagyonról dr. balogh László A Homokhátság ügye a megyében szerencsére nem pártpolitikai kérdés HOMOKHÁTSÁG A klímaváltozás Magyar* országon is érezteti a hatását. A Homokhátságban elkezdődött kiszáradási folyamatot vissza kellene fordítani. A huszadik században Földünk átlépte a teljesítőképességének a határait. Egyharmaddal több föld és Magyarország kellene ahhoz, hogy a jelenlegi fogyasztási szintet a gyerekeink is fenn tudják tartani. A népességszaporulatból adódó igényeket tovább rontja a klímaváltozás - mondja dr. Balogh László, a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Társelnöke. A rohamos elsivatagosodás következtében a világon évente 26 milliárd tonna termőföld megy tönkre. Az idő szorít, cselekednünk kellene, mert egyre jobban érződik, hogy a víz és az élelmiszerhiány lesz az elkövetkezendő évtizedek legnagyobb problémája. Ebben a témakörben hazánkban a legtöbb szó a Homokhátságról esik, amely a gödöllői dombságtól egészen a szerb határig húzódik és csaknem egymillió embert érint. Kevesen tudják azonban, hogy - hiába beszéltünk már annyiszor erről, - Magyarországnak nincs programja a klímaváltozásra, pedig a homokháti területeken a nyolcvanas évektől zajlik a kutatás, valamint a megoldások keresése.- Létezik-e politikai összefogás, vagy ebben az ügyben is, inkább a széthúzás jellemző a politikai felek között?- Határozottan állítom ez az egyetlen olyan ügy, amelyben nincs politikai széthúzás, vita, hanem a kezdetektől egyetértés A dél alföldi Regionális Fejlesztési Tanács 2007 és 2008 között a környezeti értékek védelme érdekében 10,4 milliárd forint értékben hirdetett meg pályázatokat. A holtágak, csatornák, nagyobb tavak rendbetételére 2,3 milliárd forint értékben írtak ki pályázatot. A régió települései ebből 900 millió forintot nyertek belterületi csapadék elvezetésére és gyűjtésére. Bács- Kiskun megyében három sikeres pályázat volt ezen a területen. Ebből a legkiemelkedőbb a kecskeméti Batthyány út környéki beruházás. A másik nagy projekt a Homokhátsággal kapcsolatos A DARFT kiemelt programjából négymilliárd forint jut a Homokhátságra. Ebből 700 millió forint jut Mórahalom gondmentén beszélünk - mármint helyi szinten - mondja dr. Balogh László Csak néhány nevet említek - Lezsák Sándor, Tabajdi Csaba, Font Sándor, Bányai Gábor és jómagam. A felsorolásból egyértelműen látszik, hogy mindazok a politikusok, akik ennek a térségnek a szülöttei, képviselői, jelentős és megoldandó problémának ítélik a hátsági talajvízcsökkenést. Mi ugyanis tudjuk mennyire fontos ebben a megyében a mezőgazdaság az itt élők számára. Tudjuk mit jelent az a páni félelem, amikor eltűnik a kutakból a víz, akadozik az öntözés a forró hónapokban. A pesti, valamint a brüsszeli döntéshozóknak azonban ez a jelenség nagyon távoli és nem akkora súly- lyal épül be a mindennapjaikba mint nekünk. A klímaváltozás, a vízhiány és mindazok a problémák, amelyek a Homokhátságon jelen vannak, nem, vagy csak nehezen érthetőek. Nem vesszük elég komolyan ezeket. Pedig Csatári Bálint tanár úr, és a téma tudós kutatói sokat tudnának beszélni a problémáról, hiszen évtizedek óta kutatják, vizsgálják a homokhátság ökológiai, gazdasági, népességi, kulturális és természetesen vízrajzi változásait.- Mi történt a Homokhátság ügyében eddig? •- Nekünk volt programunk, a Bács- Kiskun Megyei Közgyűlés, a MTA Regionális Központja Tudományos Intézetének munkatársai bevonásával elkészítette a szükséges tanulmányokat, sőt az együttgondolkodás jegyében az összefogás is megszületett Csongrád megyével, még a kilencvenes években, Ópusztaszeren. Mindemellett igyekeztünk elérni azt, hogy a közgondolkodásba is bekerüljön a Homokhátság problémája: sajtóhíradásokat tettünk közzé a különböző, aggasztó természeti jelenségekről. Emellett a magas szintű szakmai párbeszédek érdekében konferenciákat szerveztünk. Volt olyan kecskeméti szakmai rendezvény, amelyen huszonhét akajainak a megoldására, míg a maradék, a megyében, a Duna mentén használható fel hat projekt megvalósítására. az egyik ilyen projekt a solti árapasztórendszer fejlesztése. Itt három csatorna medrét kotorják ki, melynek következtében a rendszer vízbefogadási teljesítménye a jelenlegi háromszorosa lesz. Illetve a környéken kialakítanak egy 4 kilométernyi hosszúságú nyári gátrendszert. A másik projektet Mátételkén valósítják meg. A falu határában a környékbeli vízfolyásokat egy tározóban gyűjtik össze, így mintegy 800 ezer-1 millió köbméternyi vizet lehet visszatartani a térségben. A harmadik projektben a Sárközi csatornákat, mintegy 74 kilométeren teszik rendbe. Néhány éve Kecskeméten tartottak konferenciát a Homokhátsági kérdéskörrel kapcsolatban. Dr. Balogh László, mint megyei közgyűlési elnök 27 akadémikust hívott Glatz Ferenc vezetésével Kecskemétre. Felvételünkön Glatz Ferenc dr. Balogh László és Németh Imre, korábbi agrárminiszter. démikus képviseltette magát. Ezzel az adattal azt szeretném érzékeltetni, hogy igyekeztünk a lehető legmagasabbra helyezni a szakmai mércét, mert ki akartunk lépni a látszatcselekvések korszakából. Ezen az elhíresült konferencián mondta ki Glatz Ferenc elnök úr nyíltan és határozottan, hogy elég volt a tanulmánygyártásból, cselekedni kell! Ennek már lassan tíz éve.- Mit értek el? Vajon felfi- gyelt-e a nagypolitika a félrevert harangok zúgására?- Igen is, meg nem is. Maradtunk ugyan régiós stratégia szintjén, de a térség problémája kiemelten szerepelt az országos területfejlesztési koncepcióban, amelyet az Országgyűlés fogadott el. Mégsem lett önálló program a Homokhátság, hanem a Duna-projekt részeként került bele. Ennek ellenére nem adtuk fel, az erőteljesebb lobbi érdekében létrehoztuk a Homokhátsági Önkormányzatok Szövetségét. Ebbe bekapcsolódtak a Pest meA negyedik projektben pedig a Foktő-Barákai telep vízkivételi kapacitását a duplájára növelik. az ötödik terv, ami mellé odaáll a DARFT három szivattyú- telep rekonstrukciója. a hatodik terv a hidrometeorológiai állomás kialakítása lenne Bácsalmás térségében. Az állami finanszírozás keretében 7,5 milliárd forintos program indul amelynek célja a vízvisszatartás, a vízpótlás és a tisztított szennyvíz felhasználása a mezőgazdaság (öntözés) és a természet és környezetvédelem céljaira. Két területet érint: Kecskemét és Tiszaalpár térségét, valamint a közép-homokhátságot (Fülöpszállás, Szabadszállás, Kerekegyháza, Izsák és más települések). gyei önkormányzatok is, amelyek a Ráckeve-soroksári Duna- ág fejlesztési projektjében voltak érdekeltek. De támogatták a Homokhátság programot például olyan Pest megyei országgyűlési képviselők mint Szabó Imre és Varjú László.- A központi költségvetésből jutott pénz az elképzelésekre?- Nyolcévnyi próbálkozás után, 2004-ben a Medgyessy- kormány időszakában végre lett rá pénzügyi keret. Erre a már említett Homokhátsági Önkormányzati Szövetség tagjai pályázhattak vízfolyások, műtárgyak rekonstrukciójára. Ekkor indította az Agrárkamara a saját programját, amelyben például szárazságtűrő növényekkel ismertették meg a gazdákat.- így végül nem indult átfogó, nagy projekt a Homokhátság ügyében?- 2005-ben megszületett a legfontosabb kormányhatározat, amely egy térségfejlesztési, átfogó terv elkészítését mondta ki. Ebben az állam állta a terveket 500 millió forintért, az unió pedig finanszírozta volna a megvalósítást- Mi lett a sorsa?- 2008-ban még készült egy kormányhatározat-tervezet amely a megvalósítást célozta, de azt se vitték be a kormány elé. Egyszerűen elfogyott körülötte a levegő. Egyszer csak arról értesültünk, hogy a kormány megvalósíthatósági tanulmány elkészítését rendelte el. Megjegyzem, hogy a szakemberek körében konszenzus alakult ki arról, hogy a Homokhátság-program kb. 80-84 milliárd forintból megvalósítható. Az elkészült tanulmány 187 milliárd forintból látta megvalósíthatónak a programot. Ettől persze mindenki rázta a fejét, mondván ennyi pénz nincs. Aztán meg azt mondták, hogy a kiszáradás egy hosszú folyamat, így az ellene való fellépés is hosszabb időt igényel. Kisebb térségeket érintő programokat kell csinálni kevesebb pénzből amelyek a végén összekapcsol- hatóak lesznek és lefedik a Homokhátságot.- Mi hiányzott ahhoz, hogy a komplex, nagy program megvalósuljon?- Volt egy formai oka. Magyar- országon több minisztériumot érintő komplex programot nem lehet megvalósítani mert egyrészt csak a saját területükkel foglalkoztak, másrészt a minisztériumok közti koordináció nem volt kivitelezhető. Ami a tartalmi okokat illeti: a rendszerváltás után a gazdaság fő vezérlő elve a minél nagyobb profit elérése lett. A természeti környezetünk kérdései háttérbe szorultak, a vidék leértékelődött, a klímaváltozásra nincs igazi válaszunk. A politikai élet négyéves ciklusai alkalmatlanok a stratégiai gondolkodásra. Nincs is stratégiánk a nemzed vízvagyonról, csak két szélsőséges álláspont. Az egyik azt mondja, hogy a vízkészlet óriási érték - hasznosítsuk. A másik vélemény szerint: hozzá ne nyúljunk mert ártunk a környezetnek vele. Közben meg az engedély nélkül működő kutakból folyamatos a vízkivétel. A vízügyesek gondolkodása is inkább a sok víz problémára koncentrál, magyarán az árvizekre. Azzal tudják mit kell csinálni. A kevés víz, a kiszáradás nehezen értelmezhető számukra. A Homokhátság vízpótlásához, a vízvisszatartáshoz műszaki létesítmények, csatornák, tározók, öntözőrendszerek kellenek. Ezek megépíthetők uniós forrásokból. De az nincs tisztázva - addig el sem jutottunk, hogy a működtetést ki fizeti, ki tartja fenn ezeket. Az állam és a térség szerveződik össze erre, vagy azok a gazdák fizetnek érte akik használják. Szóval sok kérdést kellett volna tisztázni ahhoz, hogy a program megvalósuljon.- Van-e még esély a homokhátsági nagy projekt megvalósulásának?- Határozott politikai döntés esetén bekerülhetne az uniós nagy projektek közé. Erre 2013- ig még van esély. Dönteni kell, hiszen nem egy periférián lévő, hanem az ország közepének a legnagyobb területét érintő problémáról van szó, amelyen két folyó szel át úgy, hogy nem hasznosítunk a vizekből semmit, vagy nem eleget- Ön szerint van reális esély a Duna-Tisza-csatorna megvalósulására?- Ehhez konszenzusra kell jutnia a politikának, a zöldeknek, a vízügyeseknek és a környezet- védelmi szakembereknek. Ugyanis a csatorna csak akkor tud megvalósulni, ha tartós a vízszintállandóság a Dunán és a Tiszán, ehhez pedig vízlépcsők kellenek. A másik: egy ekkora beruházásnak ki kell dolgozni a megtérülési mutatóit is, mármint azt, hogy a mezőgazdaság, a turizmus, a hajózás, a vízi áru- szállítás fejlesztése és beindulása mellett mekkora reális hasznot hozna a beruházás. A Duna-Tisza-csatorna megépítése támogatandó elképzelés. Az optimális megoldás az lenne, ha minden a Homokhátság-programmal együtt valósulna meg. Fontos tudni, hogy 2011-ben pont a magyar elnökség idején Brüsszelben elfogadják a Duna stratégiát. Ez nemcsak a felszíni vizek megóvását jelenti, de egyben programot jelent azon térségek megmentésére is, ahol elkezdődött a kiszáradási folyamat - mondta dr. Balogh László, a DARFT társelnöke. a DÉL ALFÖLDI RÉGIÓ ★ * ★ ★ ★ íj; \Áao\jaror^áo ★ ★ cAI jl ^/fejlesztési terv J ★ ★ * ★ * A Homokhátság vízpótlásához, a vízvisszatartáshoz műszaki létesítmények, csatornák, tározók, öntözőrendszerek kellenek. Jelenleg működő programok a Homokhátságon
