Petőfi Népe, 2010. február (65. évfolyam, 26-49. szám)
2010-02-27 / 49. szám
W/ II L. I I Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal .2010. február 11., CSÜTÖRTÖK 22 ügyleti nyeresége 10 százalékos adóterhet visel, ha a befektetés időtartama a három évet eléri, ha pedig az öt évet is eléri, akkor az egész időszakban elért hozam, ügyleti nyereség már adómentes. E kedvező adózási feltételeket a magánszemély akkor alkalmazhatja, ha tartós pénzlekötési szándékát a befektetési szolgáltatóval kötött szerződésben rögzíti. Módosultak az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekre vonatkozó szabályok. Egyes olyan sajátos ügyeletek (pl. forex), amelyek a korábbi években egyéb összevonás alá eső jövedelemként adóztak, 2010 évtől 20 százalék adóterhet viselnek. Az egyes évek között adókiegyenlítésre kerülhet sor, azaz a korábbi évek veszteségeivel a tárgyév nyeresége csökkenthető. A vállalkozói kivét, személyes közreműködői díjkiegészítés Az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja 2010. évtől a vállalkozói kivét, a személyes közreműködői díj, illetve a járulékalap megállapítása során a főtevékenységére jellemző keresetet veszi figyelembe. A törvény háromféle módszert kínál a tevékenység szokásos piaci értékének meghatározására: A munkaviszonyból származó jövedelmek alapulvétele: az adott tevékenység, földrajzi térség, a vállalkozás körülményei, a személy képzettsége, gyakorlata dönti el, hogy a tevékenységért mennyit kellene fizetnie. A vállalkozó támaszkodhat a nyilvános statisztikai adatokra. A maradékelv módszere: a bevételből le kell vonni a személyes közreműködési díj, vállalkozói kivét nélkül számított költségeket, majd a szokásos vállalkozói hasznot (ennek meghatározására csak általános leírást ad a törvény). A vélelmezett haszon módszere: a bevételből le kell vonni a személyes közreműködési díj, vállalkozói kivét nélkül számított költségeket, majd a megmaradt összeg 20 százalékát. A vállalkozónak nyilvántartásba kell vennie, hogyan, milyen körülmények figyelembevételével állapította meg a saját tevékenységére jellemző kereset összegét. A feljegyzést öt évig kell megőrizni. Ha a vállalkozói kivét, a személyes közreműködői díj, illetve a nyugdíjjárulék alapja nem éri el a tevékenységre jellemző kereset összegét, az osztalékalap illetve az osztalék terhére vállalkozói kivét, személyes közreműködői díjkiegészítést illetve 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Egyszerűsített vállalkozói adó Az egyszerűsített vállalkozói adó kulcsa 30 százalékra módosul. Emellett a törvénymódosítás bevezet egy magasabb 50 százalékos kulcsot, mely az adóalanyiság feltételeinek meg nem felelő adózónál a törvényi értékhatárt meghaladó bevételre jutó áfát is tartalmazza. A számviteli törvény hatálya alá nem tartozó eva-adóalany esetében a bevallás benyújtásának határideje az adóévet követő év február 25-re változik, ezáltal hosszabb időt biztosítva az adózóknak a bevallás elkészítésére. A módosítás kibővíti az eva alanyi körét az egyéni céggel. Társasági adó A társasági adó általános kulcsa az eddigi 16 százalékról 19 százalékra nő, de megszűnik a 4 százalékos különadó. A reprezentáció és üzleti ajándék teljes összege a társasági adó alapját növeli. 2010. évtől nem csökkenthető az adó alapja a helyi iparűzési adó összegével. A módosítás az adminisztráció egyszerűsítése érdekében megszünteti a veszteségelhatárolás engedélyeztetését. Ezt a szabályt már 2009. évre is lehet alkalmazni. Kapcsolt vállalkozásnak minősülnek azok a társaságok is, amelyeknek nincs ugyan közös tulajdonosuk, de az egyes társaságokban közeli hozzátartozók meghatározó részesedéssel bírnak. II. Az illetéktörvény változásai Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt 2010. január 1-jétől három jogszabály módosította: 1. a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény, 2. az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény és a hiteles tulajdoni lap másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvény, 3. az egyéni vállalkozókról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV1. törvény. 1. Az illeték mértékének változása A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke 10%-ról 4%-ra csökken. Az 1 milliárd forintot meghaladó rész után az illeték mértéke 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint lesz. Lakás visszterhes szerzése esetén (például adásvétel, tartási, élet- járadéki, öröklési szerződés) fizetendő kedvezményes illeték lakásonként 4 millió forintig továbbra is 2%, a forgalmi érték ezt meghaladó része után pedig 6% helyett 4% illetéket kell fizetni. Változatlanul a szerzett tulajdoni hányaddal arányos részre alkalmazható a kedvezményes illeték mértéke. 2. Ingatlannal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése Illetékkötelessé válik a belföldi ingatlantulajdonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, részjegy) megszerzése. Ezzel kapcsolatban azonban csak akkor keletkezik illetékfizetési kötelezettség, ha a vagyonszerző tulajdonában álló vagyoni betétek összege eléri vagy meghaladja az összes vagyoni betét 75%-át. Feel the difference Ford Kuga Terep az egész város Szent Kristóf Autócentrum A minőségi autók és az igényes vásárlók autócentruma Kecskemét, Szent László krt. 79. Tel.: 76/487-300 www.fordhovany.hu Új személygépjárművek vásárlásakor a magánvásárlók részére nyújtott szerződéses garancia részleteiről érdeklődjön márkakereskedésünkben. Garancia ajánlatunk 2010 február 1-től visszavonásig érvényes.
