Petőfi Népe, 2010. február (65. évfolyam, 26-49. szám)
2010-02-27 / 49. szám
2010. február 11., CSÜTÖRTÖK. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal terhelő adók Adókedvezmény 50 százalékos adókedvezmény illeti meg: • a kizárólag elektromos meghajtású, valamint a hybrid - azaz elektromos és hagyományos belső' égésű motorral egyaránt ellátott - meghajtású személygépkocsit, • annak a magánszemélynek tulajdonában álló - legfeljebb egy darab személygépkocsit, amely személy szülőként, nevelőszülőként, örökbefogadó szülőként háztartásában három vagy annál több gyermeket nevel (tart el). A kettős adóztatás elkerülése érdekében a gépjárműadó levonható a személygépkocsi vagyonadóból, de csak akkor, ha a gépkocsi tulajdonosa egyben az üzembetartó is. Mindhárom adónemnél (vízi járművek, légi járművek, nagy teljesítményű személygépkocsik) az adókötelezettséget az adóév első napján - tehát a 2010-es adóév esetén a 2010. január 1-jén - fennálló körülmények figyelembevételével kell teljesíteni. Minden változást csak a változást követő adóévtől lehet figyelembe venni. A vagyonadó-bevallásnak nincs külön határideje, a többi adóval együtt kell bevallani. Eszerint a nem vállalkozó, és áfa fizetésre nem Az adó mértéke a következőképpen alakul: Személygépkocsi életkora 125-175 kW teljesítményű 175-200 kW teljesítményű 200 kW teljesítmény fölött A gyártás évében és az azt követő 3 naptári évben 690 Ft/kW 862,5 Ft/kW 1.035 Ft/kW A gyártás évét követő 4-7. naptári évben 600 Ft/kW 750 Ft/kW 900 Ft/kW A gyártás évét követő 8-11. naptári évben 460 Ft/kW 575 Ft/kW 690 Ft/kW A gyártás évét követő 12-15. naptári évben 370 Ft/kW 462,5 Ft/kW 555 Ft/kW A gyártás évét követő 16. naptári évben és azt követően 280 Ft/kW 350 Ft/kW 420 Ft/kW kötelezett magánszemélyek első alkalommal 2010. május 20-áig, egyéni vállalkozó magánszemély 2010. február 25-éig, az evás magánszemély, vagy társaság 2010. május 31-áig köteles adóbevallást benyújtani. A Nért-ben foglalt adókötelezettséget be lehet nyújtani a 1042-es számú nyomtatványon, az APEH internetes kitöltő-programjával kitöltött, kinyomtatott és aláírt papírlapon, illetve elektronikus úton. Az adót két részletben kell teljesíteni, az első részlet a bevallás benyújtásával egyidejűleg esedékes, a második részletet pedig az adóév szeptember 30-áig kell megfizetni. A transzferár-ellenőrzések tapasztalatai A gazdasági élet napjainkban egyre bonyolultabbá válik, mely részben a globális piac kialakulásának, illetve a versenyhelyzet erősödésének köszönhető. A gazdaság szereplői ezen körülmények között is legfontosabb céljukat, a profit maximalizálást igyekeznek elérni. A nyereség, érdekkörön belül tartásának egyik eszköze a kapcsolt vállalkozások létrehozásán keresztül az árban rejlő piaci kockázat minimalizálása. A felek egymás közötti szerződéseikben a piaci feltételek által formált, keresletkínálati viszonyokon alapuló ár- meghatározó mechanizmust figyelmen kívül hagyva alakítják áraikat. Ellenőrzési tevékenységünk során kiemelt feladat annak vizsgálata, hogy az adózónak vannak-e kapcsolt vállalkozásai, azokat bejelentette-e az adózás rendjéről szóló törvény előírásainak megfelelően a gazdasági kapcsolat létrejöttét követő 15 napon belül. Amennyiben az adózó bejelentési kötelezettségének eleget tett, mentesül az 500 eFt összegben kiszabható mulasztási bírság alól. A bejelentési kötelezettség ellenőrzését követően a revizorok nagyítója alá kerül a felek között létrejött ügyletekkel kapcsolatban - általában szerződésenként - elkészített nyilvántartás, annak teljes körűsége, tartalmi megfelelősége. Azok az adózók, akik szabályos nyilvántartást vezetnek mentesülnek a nyilvántartásonként kiszabható 2000 eFt mulasztási bírságtól. A nyilvántartás tartalmi ellenőrzése során vizsgálni kell az adózó által választott piaci ármeghatározás módszerének megfelelőségét. A módszer alkalmazása során egy olyan ár kialakítása a cél, melyet független felek összehasonlítható körülmények között alkalmaznak. Ellenőrzési tapasztalataink azt mutatják, hogy az adózók többsége tisztában van a kapcsolt vállalkozási jogviszony mibenlétével, bejelentési kötelezettségének eleget tesz, és megfelelően részletezett nyilvántartást vezet. Az ármeghatározás módszerének kiválasztása azonban nem minden esetben vezet a fentieknek megfelelő piaci ár meghatározásához, illetve az adózók egy része a gyakorlati alkalmazás során követ el hibát. Ez utóbbit szemlélteti az alábbi eset. A vizsgált adózó az általa vásárolt speciális eszközöket bérbe adta a 100%-os tulajdonát képező kft.-nek. A bérbeadás a folyamatos beszerzésekhez igazodva több szerződésben, a beszerzést követően azonnal megvalósult. Az adózó a kft.-t kapcsolt vállalkozásként bejelentette, a törvényi előírásokon nyugvó transzferár-nyilvántartást szerződésenként elkészítette. A nyilvántartás szerint az adózó a költség és jövedelem módszert választotta, amelyről a revízió megállapította, hogy a bérlet tárgyát képező speciális eszközök piaci viszonyokhoz igazodó bérleti díjának meghatározásához megfelelő volt. A vizsgálat tárgyát képezte az alkalmazott jövedelmezőségi mérték megfelelősége. Az ellenőrzés több kapcsolódó vizsgálat eredményét, adatbázisokból történő lekérdezések adatait, egyéb nyilvános információforrásból származó adatot értékelve arra a következtetésre jutott, hogy a bérbeadás megkezdését megelőző időszakban számított bevételarányos nyereség mértékével azonos jövedelmezőségi szint alkalmazása elfogadható. Vizsgálat alá került a jövedelmezőségi szinten túl a költségelemek teljes körűsége is. Az adózó, az ár kialakítása során, az eszközökkel kapcsolatban felmerült költségként mindössze a bekerülési érték után számított értékcsökkenést vette figyelembe. Az adózó könyveiből azonban kimutatható volt a beszerzéshez kapcsolódó hitel kamata, a gépjárművek biztosítási díja, gépjárműadója, illetve az adózó önköltség számítási szabályzata alapján a bérbeadási tevékenységre felosztásra kerülő általános költségek összege, melyeket az ármeghatározás során az adózó figyelmen kívül hagyott. Az alkalmazott ár és a transzferár-nyilvántartásban rögzített módszer alapján meghatározott ár eltéréséből adódóan a revízió az adózás előtti eredményt megnövelte. A megállapítás számszerűsítését követően az ellenőrzésnek meg kell ítélnie azt, hogy az adózó által alkalmazott ellenérték és az ellenőrzés által megállapított ár eltéréséből adódó összeg egymáshoz mérten aránytalanul alacsony-e. Fenti esetben az ár eltérése aránytalanságot mutatott, így az adózás előtti eredmény több tízmillió forintos korrekcióján túl az adózó terhére általános forgalmi adófizetési kötelezettség is megállapításra került. Az adózóknak a kapcsolt vállalkozásaikkal bonyolított ügyleteik során alkalmazott ár vonatkozásában felelősen kell dönteni, s az adójogi következményeket önadózás keretében rendezni, hiszen az ellenőrzések alkalmával tett megállapítások miatti adóhiányok után adóbírság és késedelmi kamat is terheli őket.
