Petőfi Népe, 2010. február (65. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-26 / 48. szám

PETŐFI NÉPE - 2010. FEBRUÁR 26., PÉNTEK Egy falu akkor maradhat talpon, ha segíti a cégek letelepedését- A jó példa ragadós, mondhat­nánk. A kamarához történő csat­lakozás akkor jutott eszünkbe, amikor Vajdaságban jártunk, Zomborban - mondta jakab Fe­renc foktői polgármester. Egy kö­zös projektet kívántunk az egyik kinti önkormányzattal megvaló­sítani. Ott azt láttuk, hogy a kül­honi iparkamara besegít a mun­kahelyteremtésbe, hogy fellen­dítsék a környék gazdaságát. Ezért is döntöttünk úgy, hogy a kamara pártoló tagjai közé lé­pünk, ami ritka az önkormány­zatok részéről - tette hozzá a te­lepülés első embere.- A kamara politikamentes képviselet. Ez fontos szempont - mondta Jakab Ferenc -, mert bármilyen közös tervet valósí­tunk meg, ahhoz pártszíntől füg­getlenül bárkinek kérhetik a tá­mogatását. A szervezetnek nagy a presztízse, kétezer tagja van, akik egy része olyan kis- és kö­zépvállalkozó, akiknek beruhá­zásaira számít a település. A fa­luban az év végén 167 regiszt­rált állástalant tartottak nyilván, az elhelyezkedésük elemi érdek, részben ezért is az önkormány­zat nyitása. Foktő első embere azt mondja, hogy a svájci Glen- core cég beruházása a legjobb­kor jött, mert a vállalat, illetve a hozzá kapcsolódó más vállalko­zások jó néhány családnak je­lentenek megélhetést. A növény­ipari feldolgozó várhatóan továb­bi helybélieket fog alkalmazni. A nagyvállalathoz olyan környék­beli kis cégek kapcsolódhatnak, melyek beszállítóként, karban­tartóként is munkát kaphatnak. A menedzserszemléletű pol­gármester nem rejtette véka alá, hogy olyan cégek letelepedésére is számítanak, melyek zöldme­zős beruházásban gondolkoz­nak. Erre van elég terület a falu­ban . Példaként hozta fel azt a le­hetőséget, hogy akár a svájci cég melletti önkormányzati parcel­lán is kialakíthatnak a vállalko­zó szellemű befektetők agrár­üzemeket. Kérdésünkre, hogyan érinti a válság az önkormányza­tot, annyit felelt: az utóbbi évek­ben mintegy hathavi működési tartalékot sikerült félretenniük. Azonban a tartós állami elvo­násokat a legspórolósabb terve­zéssel sem lehet évekig ellensú­lyozni. Ezért is nyit a reálgazda­ság felé a kamara támogatásával a foktői közösség. ■ GAZDASÁGI ABLAK Allásteremtés segítséggel támop Esélyt teremtenek az esélyteleneknek Több mint hetven cég, közintézmény képviselője vett részt a fórumon Milyen állami támogatá­sokat lehet igényelni, ha egy cég dolgozókat sze­retne felvenni? Erről tar­tottak nemrég munkálta­tói fórumot a kamarában. Barta Zsolt Több mint elszomorító az a hely­zetkép, amit dr. Tyavoda Andrea, a kecskeméti munkaügyi kiren­deltség ügyfélszolgálati vezetője felvázolt egy munkáltatói fóru­mon a megyei és a kecskeméti munkanélküliség alakulásával kapcsolatban. A cégek kevés elhelyezkedé­si lehetőséget jelentenek be a ki- rendeltségnél. Ugyanakkor egy­re többen az iránt érdeklődnek, hogy ad-e támogatást az állam a munkahelyek megtartására, il­letve teremtésére. A kereskedel­mi kamara épületében rendezett fórumon a munkaügyi szakem­berek ismertették azokat a prog­ramokat, melyek segítségével új munkatársakat lehet bevonni a vállalkozások tevékenységébe. Jelentkező akad bőven, a mun­káltatók nyugodtan válogathat­nak abból a csaknem 40 ezer ál­lástalanból, akiket a megyei munkaügyi kirendeltségeken regisztráltak. Eddig szinte esély­telennek tűnt a megváltozott munkaképességű, kenyérkere­set nélküliek elhelyezkedése. Azonban a Társadalmi Megúju­lás Operatív Program (TÁMOP) 1.1.1-es projektje elősegíti a munkába állásukat. A munka­adóknak eddig 117600 forintnyi rehabilitációs hozzájárulást kel­lett fizetniük. Az év elejétől fog­va az említett summa drasztiku­san - 964 500 forintra - emelke­dett. A szabályok szerint min­den húsz dolgozó után egy ilyen dolgozót kell alkalmaznia an­nak, aki nem akar hozzájárulást fizetni. Aki megváltozott mun­kaképességű személyt alkal­maz, akár 3-12 hónapig igényel­heti a bruttó munkabért a járu­lékaival együtt. A legkilátástalanabb helyzet­ben lévők között vannak a ren­delkezésre állási támogatásra jo­gosultak. Létszámuk 33 ezer a régióban. Tizedük Kecskeméten kapja a 28 500 forintos járadé­kot. Egy részüknek megoldást jelenthet a TÁMOP 1.1.3 projekt­je. Dr. Szitás László, a Dél-alföl­di Regionális Munkaügyi Köz­pont projektvezetője arról szólt, hogy a régióban 1 milliárd forint áll rendelkezésre, hogy 1430 olyan személyt képezzenek át - illetve vezessenek vissza a mun­ka világába akik eddig a ren­delkezésre állók kategóriájába tartoztak. Közülük 1000 sze­mélyt kiképeznek vagy átképez­nek. Közülük 800 £ő fog a tervek szerint elhelyezkedni. Kecske­mét környékén 3517 ügyfélből 150 személyt érint a program. Ennek koordinálására 20 men­tort választottak ki az elmúlt na­pokban. Szabó István SZABÓ IST­VÁN, SZÉKELY ÉS TÁRSA KFT., BA­JA - A tájékoztatás egy ilyen gazdasági helyzetben szerfelett MEGKÉRDEZTÜK Hallott-e valami hasznosat? fontos. Gépipari cégünk negy­venhét munkatársát együtt sze­retnénk tartani. Ugyanakkor látnunk kell, hogy a piaci meg­rendelések 20-30 százalékkal visszaestek.- Szeretnénk továbbképezni dolgozóinkat, illetve az is érde­kel bennünket, hogyan, milyen feltételekkel tudnánk munka­helymegtartó támogatást sze­rezni. ■ FÜREDI AUTÓSISKOLA, KECSKEMÉT- Cégünk növekszik, egyre több a feladat. Két személyt vennénk fel, ezért jöttem el a fórumra. Arra vagyok kíváncsi, hogy a TÁMOP rendszerén be­lül milyen állami támogatást kaphatna a cégem a leendő új munkatársak alkalmazására. Azt veszem észre, hogy egyre több olyan álláskereső jelent­Füredi András kezik, aki céltudatos, nagyon jól megírt életrajzot juttat el hozzánk. ■ Érdemes a városban vállalkozni baja Az idén indult el a tele­pülésen az Érdemes Baján Vállalkozni Program soro­zat. A polgármesteri hivatal szervezésében már két elő­adást hallhattak az érdeklő­dők. A következő fórumot március 4-én a Malom étte­remben tartják. Programjuk a pénzügyi helyzet kezelé­séről szól. A Merkbau nyerte el a Udl építését kiskunhalas A Lidi bevásár- lólánc 370 milliós beruhá­zásának kivitelezési mun­káját a Merkbau Kft. nyerte el. Kiskunhalas legújabb, modern bevásárlóközpontja a nyár közepén nyit. Ausztria lendíthet a cég helyzetén kiskunhalas A Fárszer Egyéni Cég ügyvezetője Fárbás Gábor némi pesszi­mizmussal néz a 2010-es esztendő elé. Többmilliós behajthatatlan követeléseik vannak tavaly csődbe ment partnereik miatt. Azonban nagy reményeket fűz a bé­csi Baumaxban való megje­lenésükhöz abban bízva, hogy beléphetnek az oszt­rák piacra. Az idei év jobb lesz, mint a tavalyi volt Baksa László, a Stravia Kft. ügyvezetője bizakodva te+ kint a 2010-es esztendő elé, mivel 1,5 milliárdos forgal­mat terveznek. Eddig már 450 millió forint értékben kötöttek szerződéseket. A társaság 55 milliós gépvá­sárlási fejlesztést tervez, ez­zel párhuzamosan 4-5 fővel bővíti a létszámát. Új lencsecsiszoló a látszerészeti cégnél Kalocsa Az idei évet is fejlesztéssel kezdte a térség egyik leggyorsabban fejlődő cége. A Viczai Bt. Látszerész üzletükben, az új beruházás eredményeként, olyan lencsecsiszoló egységet helyeztek üzembe, amelyik kiemelkedő precízséggel képes szemüveglencséket megmunkálni. Nem érintette előnyösen a törvénymódosítás a cégeket szakképzés Az államnak nem a költségeket kell megnyirbálnia, hanem támogatnia kellene a képző cégeket Tavaly tavasszal szigorították a szakképzési törvény által elszá­molható költségeket. Majd ké­sőbb a kamara és más szerveze­tek nyomására az Országgyűlés módosította az elszámolásokat. Tárnái Dezső, a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. tudásme­nedzsere és HR-igazgatója azt mondja, hogy így mint gyakorla­ti képzőhelyet már nagy hát­rány nem érte. A német tulajdo­nú nagyvállalat több mint húsz éve folytat szakképzést, jelenleg 25 mechanikai műszerész diák tanulja a szakma fogásait. A Kandó Kálmán szakiskola tan­műhelyükben végzett fiataljai a válság ellenére elhelyezked­hetnek a kft.-nél. Bár a kiadá­sok növekedtek, Tárnái Dezső azt mondja, hogy megéri a leendő munka­társak képzése. Két év alatt beilleszkednek, s amikor felveszik őket, azonnal bedobhatok - képletesen szólva - a mély vízbe. A szakkép­zési törvény változása azonban nem érintette kedvezően őket. A kép­zésre szánt összegek je­lentős része továbbra is elszámolható. Mégis az a véleménye, hogy az ál­lamnak nem megnyir­bálnia kellene a költsé­geket, hanem inkább tá­mogatnia a képző helye­Gyakorlati foglalkozás a Knorrnál. A szakműhelyek fejlesztésére kevesebb jut. két. Nemcsak magunk­nak, hanem a környezet­nek is neveljük a fiatalo­kat - fogalmazott a HR- igazgató. Majd emlékeztetett ar­ra, hogy jó néhány éve még egy oldal volt az el­számolás, ma már többol­dalas dokumentumot kell kitölteni. Most sok­kal nagyobb az admi­nisztráció, és ha valaki véletlenül elrontja a be­vallását, akkor máris büntet a hatóság. Az ál­lam bizalmatlan a kép­zőkkel szemben - fogal­mazott. A változások kö­vetkeztében az új eszkö­zök beszerzésének a költsége csak félig számolható el. Ez azt okozhatja, hogy a vállalkozások hosszabb távon nem fognak megfelelő forrással rendelkezni a szakműhelyek fejlesztésére. Szalóki Zsuzsanna, a Phoenix Mecano Kecskemét Kft. szak­képzési ügyekkel is foglalkozó munkatársa azt mondja, hogy eddig 10 millió forintot tudtak elszámolni a képzési összegek­ből, most csak ó milliót. Ebben benne van a 19 szakmunkásje­lölt és a saját dolgozóik képzésé­re költött pénz egyaránt. Ő is - ahogy a Knorr-Bremse HR-igaz- gatója - arra hívta fel a figyel­met, hogy bürokratikus az el­számolás rendszere. ■ B. Zs.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom