Petőfi Népe, 2010. február (65. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-23 / 45. szám

3 PETŐFI NÉPE - 2010. FEBRUÁR 23., KEDD MEGYEI KÖRKÉP • VÉLEMÉNY Visszafelé folyik a Gerje belvízvédelem Öt hónap alatt esett esztendőre való Magánrendelésre menet a kívülről érkező beteg Dunavecsén Dunavecsén fizetni kell az egészségügyi ellátásért azok­nak a betegeknek, akik az ellá­tási területen kívülről érkez­nek. A térítési díjat azért kérik tőlük, mert az úgynevezett tel- jesítményvolumen-korlát fölötti szolgáltatást nem fizeti az OEP. Általában a szakrendelőktől az a követelmény, hogy a be­utalt betegeket mindenféle kü­lön díjazás nélkül el kell látni­uk. Viszont, ha a rendelőnek annyi betege van, hogy a telje- sítményvolumen-korlát fölé jut és arra nem kap finanszírozást, akkor nem köteles ingyen ellát­ni a szolgáltatási körzetén kí­vülről érkezőket. Ezért a dunavecsei képvise­lő-testület úgy döntött, hogy azoknál az orvosi szakmáknál, ahol a volumen-korlát túllépé­se bekövetkezik, magánrende­lés keretében történhet a terüle­ten kívüli betegek ellátása, az orvosok pedig vállalkozói enge­délyeiket e szerint módosíthat­ják. A magánrendeléseken a gyógyításhoz szükséges anya­gokat beszerzési áron bocsátja az orvosok rendelkezésére az önkormányzat. ■ M. J. Közös érdek a tiszta ivóvíz a pohárban Móricgáton a község képviselő­testülete a napokban döntött ar­ról, hogy csatlakozik a „Min­dennapi vizünk” elnevezésű ön- kormányzati társuláshoz, mely­nek célja az ivóvizek megtisztí­tása. Tizennégy önkormányzat fogott össze, hogy közösen pá­lyázzanak minőségjavító beru­házásra. Móricgáton több mint 55 millió forintba kerülne a tisz­títóberendezés beszerzése. Si­keres pályázat esetén az önkor­mányzatot tízszázalékos önrész terhelné. ■ Sz. T. RENDEZVÉNY • LEZSÁK Sándor tart előadást a keresztény Magyarországért címmel 2010. 02. 24-én, 18.00 órakor, a Főplébánia közösségi házának nagytermében. Min­denkit szeretettel várunk! ▲ Visszafordult a Gerje pa­takba tartó árkok vize. Törtei alatt már elzárták a torkolati tiltókat, a kistér­ségben másodfokú a belvíz- védelmi készültség. Miklay Jenő A 2006-os évi súlyos belvíz-ára­dás megismétlődésétől tartanak Dél-Pest megyében. Akkor több száz, ezer hektár szántót, gyü­mölcsös borított el a víz, tucatnyi tanyaépület, belterületi lakóház dőlt össze Törteién, Kocséron, Nagykőrösön. Jelenleg ennyire nem súlyos a helyzet, egyelőre másodfokú a belvízvédelmi ké­szültség Ceglédtől a Tiszáig. Törteién, okulva a 2006-os ta­pasztalatokból, tavaly a közmun­kásokkal alaposan kitakarítot­ták az árkokat. Viszont most mu­száj volt lezárni a község alatt a Gerjébe tartó csatornák zsilipje­it, ugyanis a patak vízszintje annyira megemelkedett, hogy visszaindult a faluba a vízáram.- Munkába állítottunk egy nagy teljesítményű szivattyút a Kocséri úti hídnál, azzal ki tud­juk hozni a vizet a faluból a ve­szélyeztetett területekről. Ez idő tájt nagyjából a Jókai, Petőfi, Bé­ke, Bajcsy-Zsilinszky utcák kör­nyékén kell a mentesítésre kon­centrálnunk valamint az Alkot­mány, a József Attila utcai lakó­házakat fenyegeti a víz - tájé­koztatott Sebők János közterü­let-felügyelő, a vízmentesítés irányítója. Kocséron és Nagykőrösön ta­valy kezdődött a csapadékvíz­elvezető csatornarendszer épí­tése. Legelábbis a laposabb fek­vésű lakóterületek védelmét ol­dották meg. Egyelőre nem okoz gondot a belvíz. A földművelők szerint az a jó, amikor összeér a talajvíz a csapadékvízzel. Tehát, ők nem nagyon bánnák a négy év előtti vizes tavasz megismétlődését, mert a bőséges talajvízkészlettel jó termésre számíthatnának. A vízzel borított szántók és rétek arányát 20 százalékosra becsülik Nagykőröstől Tiszakécskéig. Né­hol ennél sokkal rosszabb a hely­zet, Kőröstetétlen, Jászkarajenő tájékán a gyepterületek kéthar­madán áll a talajvíz.- Nagykőrös határában legin­kább csak a Szurdokban, a Törteli út vonalába eső, a Fekete dűlői mezőgazdasági területe­ken jött föl a belvíz. Ezeken a föl­deken is elsősorban a valamikor meriolált, termőréteget vesztett talajokon gyűlt fel a csapadék. Nem csoda, hiszen október elejé­től február közepéig 600 milli­méter csapadék hullott, jófor­mán annyi mint egész esztendő­ben. A homokos földeken azon­ban nincs probléma, úgy gondo­lom, ha alább hagy az esőzés, a szelek 2-3 hét alatt elviszik a víz feleslegét - hallottuk Varga Ba­lázs nagykőrösi falugazdásztól. A Felső-Kiskunságban a talaj­szerkezettől függően kisebb-na­gyobb foltokban jelent meg a belvíz. Gáspár Ferenc, a szabad- szállási gazdakör elnöke becslé­se szerint a kistérség földjein átlagosan 10-15 százalékos le­het a borítottság.- Ez nem jelentős arány, de helyenként például Fülöpszál- lás környékén, igen nagy terü­letet fogott be a víz, az összes­ségnek talán 40-60 százalékát. Az elkövetkező hetek időjárá­sán múlik, mennyit erősödik vagy csökken a vizesedés. Amennyiben a csapadék alább hagy, a feltámadó tél végi lég­áramlatok kiszikkasztják a föl­deket, lehetséges, hogy a kelle­ténél is szárazabbra - tette hoz­zá Gáspár Ferenc. Kalitka és józan ész kalitkákkal megpakolt em­berek haladtak a szerb-ma­gyar határon. Csendben ugyan, de madárcsiviteléstől hangos rakománnyal. Ugyanarra volt dolga a bács­almási határrendészetnek is, így a madarasok elinal­tak, visszafelé is átlépték a határt. A pakk maradt, ben­ne majd’ négyszáz madárká­val. Nincs az a papagáj, amelyik elkotyogná, hogy kik voltak a csempészek, de ezt nem is várhatták el tőlük a határrendészék, akik a csi- vitelő társaság új útitársául szegődtek. így különösebb párbeszéd nem alakult ki a magyar hatóságok és a „me­nekültek” közt. a csempész-rendész határin- cidens nyomán azon töp­rengtem, hogy eljön-e majd az Idő, amikor nem fognak be, nem pusztítanak el álla­tokat pusztán azért, mert va­lakiknek úri passziója úgy kívánja. Nyilván sohanapja lesz a kérdezett dátum, illet­ve addig kereskednek vé­dettnek számító élő és holt állatokkal, amíg a készlet tart. Ezt elég könnyű belát­ni, de az épeszű emberi vi­selkedés nyomára már nehe­zebb rátalálni. Legalábbis a1 fogyasztói oldalon. A 'MAŰÁT ÁLLATBARÁTNAK gOíT­doló madártartó hogyan számol el lelkiismeretével, ha olyan faj egyedeit birto­kolja, amelyik azért része­sül nemzetközi védelemben, mert a kipusztulás veszélye fenyegeti? Hogyan rendezi el magában az ínyenc, ha orvvadászok által ledurran- tott ritka állat húsát eszi? Nem akad meg a falat a tor­kán, ha belegondol, hogy a tányérján lévő falatnyi hús talán egy olyan madár por­hüvelye, ami fajának utolsó képviselője? Azokról a vadá­szokról, akik csak az öldök­lés kedvéért lövik halomra az énekesmadarakat, nem is teszek fel kérdést. A vá­laszról úgysincs még lövé­sem se. Nem fémek oda a házakhoz a tűzoltók tűz A panelek mellett parkoló kocsik meghiúsíthatják a mentést VITRIOL Ingatag lábakon az euró, ettől kar megváltás vámunk ► Folytatás az 1. oldalról.- A lépcsőházakban úgyneve­zett szárazfelszálló vezetékek vannak kiépítve. Amikor az eme­leten keletkezik tűz, ezekbe ve­zetjük a vizet, nem kellene a töm­lővel futnunk a lépcsőházban. - kapcsolódik a beszélgetésbe Fekecs József őrnagy, tűzoltási és műszaki mentési osztályvezető. - Ami mozdítható alkatrész volt ezeken, azt mindet leszerelték. Eltűntek a csonkok és az elzáró szerelvények. Ha egy ilyen veze­téket alulról megtáplálnánk, minden emeleten ömlene a víz, de a tizedikre nem jutna belőle. Iványosi-Szabó András alpol­gármester elismerte: jogosak a tűzoltók aggályai. Mint Faragó Ede mozdulata utal rá: ha nincs hely, nem tudnak beállni- A jelenlegi helyzeten változ­tatni fogunk - ígérte.- Belegondolni is szörnyű, hogy milyen tragédia következ­hetne be, ha minden maradna to­vábbra is úgy, ahogyan most van. Legfeljebb két hónapon belül a képviselő-testület elé terjesztjük az érintett épületek körüli parko­lási kérdést. Rendeletben kíván­juk rögzíteni, hogy a tűzoltók fel­vonulási útvonalaikat elfoglaló autósokkal szemben az eddigi­nél keményebben lépjenek fel a közterület-felügyelők. A helyszí­ni bejárásokon megállapítottuk, hogy tizenvalahány fát biztosan ki kell vágatni, a többi esetében elég a korona metszése - mondta Iványosi. Mondogatják, hogy a mostani görögországi történések az euró vesztét okozhatják. Egyes köz­gazdászok elejétől kezdve azt jó­solták, hogy a közös pénznem­nek nincs jövője. Ahány uniós ország, annyiféleképpen gazdál­kodik, így az euró sorsa is bi­zonytalan. Hajlok rá, hogy igazuk van. Ahol már bevezették az eurót, ott nem okozott éppen osztatlan sikert, mert sok létfontosságú terméknél a kerekítés egészen másként tör­tént, mint ahogyan az ígéretek­ben szerepelt. Ami például Hol­landiában tíz guldenbe került, az tíz euró lett úgy, hogy a bérek esetében persze ott sem volt ilyen nagyvonalú az átszámolás. No nem őket akarom sajnálni, csak ha ez nálunk következik be, ak­kor mi sokkal rosszabbul visel­nénk, és valószínűleg erősen megnyúlna az arca mindazok­nak, akik az euró bevezetésétől várják a megváltást. Fenntartásaim oka az is, hogy komolytalannak tartom a közös pénznem bevezetésének feltétele­it. Mert tegyük fel, hogy sikerül teljesíteni őket, és csatlakozunk az eurózónához. És ha utána például megint megugrik az ál­lamháztartás hiánya, akkor mi van? Majd mi is veszélyeztetjük az eurót! Mellesleg mindig lesz olyan ország, ahol áll a bál, mert Európa már csak ilyen. ■ T. V. I A Felső-Kiskunságban a talaj- " szerkezettől függően kisebb-na- gyobb foltokban jelent meg a belvíz ÖKRÖS CSABA

Next

/
Oldalképek
Tartalom