Petőfi Népe, 2010. február (65. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-22 / 44. szám

7 2010. FEBRUÁR 22., HÉTFŐ GAZDASÁG Átvágott a csaló, mit csináljak? szélhámosság Olvasónk hitelt akart felvenni, de nem tudott, mert a bank­nál szerepel az adósok lis­táján. Találkozott egy úgy­nevezett hitelügyintéző­vel, akinek előre fizetett. De pórul járt. A nő, aki hitelügyintézőként mutatkozott be, 50 ezer fo­rintot kért előre a hölgytől. Megkötötték a szerződést. Ezután olvasónk több isme­rősének ajánlotta ezt a nőt, még a rokonainak is. Végül a rokonoktól összesen 200 ezer forint vándorolt az állítólagos hitelügyintéző zsebébe, akit ezután lehetet­len volt elérni telefonon. A cégnél, amelynek a képvi­seletében bemutatkozott, azt mondták, ilyen nevű munkatársuk nincs. A bolt­ban pedig, ahol később ösz- szefutottak, a nő úgy tett, mintha semmiről sem tudna. Olvasónk leveléből az derül ki, még az is kétséges, hogy úgy hívták-e a csalót, ahogy bemutatkozott. Mindeneset­re amit tett, az bűncselek­mény, a törvény bünteti. Csalásnak hívják. Elkövető­jét a rendőrségnél fel kell jelenteni. Ha büntetőeljárás indul ellene, azzal persze még nem biztos, hogy a pénz is visszakerül a gazdái­hoz. Ezt külön, polgári peres eljárás során lehet visszakö­vetelni. Mindenképpen érdemes ez ügyben ügyvéd­hez fordulni, aki szakmailag eligazodik egy ilyen esetben. A történet tanulsága az le­het, hogy bármilyen elkese­redett is az ember, óvatos­nak keli lennie. Egy újabb hitel egyébként sem oldja meg az adósság problémáját - mondják mértékadó pénz­ügyi szakemberek. Ezzel csak további bajt zúdít ma­gára az ember, miközben a tartozásait egyre növekvő hólabdaként görgeti maga előtt. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Huszonöt pontos kamatvágást vár a piac Történelmi mélypontra, 5,75 százalékra csökkenhet ma a magyar jegybanki alapkamat, ha a monetáris tanács az elem­zői várakozásoknak megfelelő­en - újabb óvatos lépéssel - 25 bázispontos csökkentés mellett dönt. Legutóbb január 25-én csökkentették az alapkamatot, 25 bázisponttal, 6 százalékra. Simor András jegybankelnök akkor azt mondta: a további mérséklés az ország kockázati megítélésétől függ. Magyaror­szág kockázati felárai megug­rottak. A Reuters által megkérdezett 25 elemző közül a többség 25 bá­zispontos kamatcsökkentést vár mára. ■ Neten erősítő szolgáltatók közműcégek Gőzerővel zajlik az online ügyintézés fejlesztése - Kevés az ügyfél Sorba állni senki sem szeret, de ha nincs internet, muszáj elmenni az ügyfélszolgálathoz. Személyesebb is... Jelenleg mintegy félmil­lióan vehetik igénybe a lakossági internetes szol­gáltatásokat idehaza. Az online ügyintézés aránya meglehetősen alacsony a hazai piacon. B. Horváth Lilla Az E.On Energiaszolgáltató Kft. és az Elmű-Émász csoport tavaly fejezte be új világhálós ügyfél- szolgálatának bővítését, a Tigáz áprilisban rukkol elő egy sokkal többet kínáló netes felülettel. A Főgáznál most indul a megújulá­si program. Kezdetben az első nagy ugrás az volt, amikor e-mailen keresz­tül is el lehetett kezdeni kommu­nikálni a cégekkel. A második hullámot az EMFESZ Kft. indítot- ' ta el 2008 februárjában; a cég - a nemzetközi trendeket követve - immáron teljes online ügyinté­zést kínált a háztartásoknak. Az alternatív gázszolgáltatót rövide­sen a többi társaság is követte; lapunknak ma már mindegyi­kük arról számol be, hogy teljes körű kiszolgálást kínál. Nőtt az internetes ügyfelek száma is; becslések szerint ma már mintegy félmillióan veszik igénybe ezt a lehetőséget. Igaz, a 7-7,5 milliós ügyfélszámhoz képest azért ez nem sok. Az online ügyintézés a cé­geknek nem kerül sokba, ám ez idáig nem is hozta a várt megta­karítást. Az Elmű-Émász csoport mintegy 500 millió forintot köl­tött a beruházásra, a Tigáz bő 100 millióról, az E.On pedig pár tízmillióról beszélt lapunknak, ám a szabályozás, a piac sajátos­ságai és a felhasználói szokások miatt a szolgáltatók még nem tudtak a netes ügyintézéssel ér­demben spórolni. Hiába éljük ugyanis a call cen­terek és a netes kapcsolatok ko­rát, az egyetemes szolgáltatók ma is kötelesek adott számú ügyfél számára adott számú iro­dát vagy rövidebb nyitva tartású fiókot fenntartani. „Ha akár egyetlen pécsi ügyfelünk is len­ne, miatta heti öt napon keresz­tül és kétszer hosszabbított ide­ig nyitva tartó irodát kellene mű­ködtetnünk” - mondta Boross Norbert, az Elmű-Émász csoport szóvivője. A szabályozás előírásának a Főgáz éppen mostanában tett eleget: két kistérségi fiókot nyi­tott a társaság, az egyiket Nagy- kátán, a másikat Pilisvörösváron - tudtuk meg Bálint Norbert szó­vivőtől. Igaz, a költségeket sikerült alacsonyan tartani: a délelőtti és a délutáni nyitva tartást na­ponkénti váltással oldották meg. Alkalmazottaiknak pedig az Elmű irodájában szorítottak helyet. A Tigáz szerint viszont igenis szükség van az ügyfél- szolgálati irodák fejlesztésére. „Cégünknek az év elején még csak 14 ügyfélszolgálati irodája volt, ma már 49 helyen fogadjuk az ügyfeleket. Igaz, a fogyasztó­kat immáron nemcsak a lakó­helyük szerinti irodában, hanem bármely más Tigáz-ponton is ki­szolgálják” - tudtuk meg Győrö- si Pál szóvivőtől. Más szempont­ból is eltérően ítélik meg a szol­gáltatók a hagyományos irodá­kat. Volt, aki a sorban állás ké­nyelmetlenségeire hívta fel la­punk figyelmét, más viszont ar­Csak lassan barátkoznak meg vele korlátja az internetes ambí­cióknak, hogy továbbra sem teljes a hazai lefedettség; so­kan csak lassan barátkoz­nak meg a világháló aktív használatával. Hiába hódít tehát az online ügyintézés, aránya - az EMFESZ kivéte­lével - sok helyütt alacsony. Tavaly az E.On ügyfeleinek például csak a 13,6 százalé­ka választotta ezt a megol­dást. Ami pedig a takarékos­kodást illeti, sehol sem mondták lapunknak, hogy létszámot tudtak volna csök­kenteni az online megoldás­nak köszönhetően. ra, hogy náluk az ügyfélszolgá­latra neten vagy telefonon is le­het időpontot kérni. Míg az irodafenntartási kötele­zettség behatárolja az összes egyetemes szolgáltató mozgáste­rét, az EMFESZ hátradőlhet: ver­senypiaci szereplő lévén elég csak egyetlen központi irodát fenntartania. A személyes kap­csolattartást azonban nem úsz­hatja meg. „Az EMFESZ munka­társai házhoz mennek az azt igénylő, például idős vagy internettel nem rendelkező la­kossági fogyasztókhoz” - mond­ta Gallyas Igor kommunikációs tanácsadó. Gyűjtsünk szelektíven! Az új termékek előállí­tásához rengeteg alap­anyagra és energiára van szükség. Ezért is fontos, hogy az ottho­nunkban szelektíven gyűjtsünk, hiszen a gon­dosan szétválogatott anyagokból számos újabb, hasznos termék készül. A háztartásban leggyakrabban előforduló hulladéktípusok: a papír, a műanyag, az üveg (szí­nes és fehér) és a fémek. Ha­zánk területén mára több mint 8000 szelektív hulladékgyűjtő szigetet telepítettek, így a la­kosság nagy része számára rendelkezésre áll a szelektív gyűjtés lehetősége. A lakóhely közelében található gyűjtőszi­geteken öt gyűjtőedényt talá­lunk, amelyekbe a felsorolt anyagfajtákat dobhatjuk. Cél­szerű a hulladékot már ottho­nunkban is szétválogatva gyűj­teni, így nincs más dolgunk, mint időnként eljuttatni a zsá­kokat a legközelebbi gyűjtőszi­gethez. Papír A hasznosítás egyik alapfelté­tele az, hogy a hulladékpapír ne legyen szennyezett. Ez álta­lános érvényű persze a többi hulladékfajtára is, hiszen a szennyezett hulladék a hasz­nosítást gátolná. A papír hulla­dékgyűjtőbe nem szabad mű­anyagot dobni, ne tegyünk be­le füzetborítót, műanyag map­pát, nejlonfóliát, műanyag kö­tözőzsinórt, ragasztószalagot. Műanyag A műanyagok hasznosítása komplex feladat, mert ennek az anyagtípusnak számos kü­lönböző fajtája létezik és van forgalomban. Ne dobjon a mű­anyag hulladékgyűjtőbe tejes- , joghurtospoharat, margari- nos dobozt, élelmiszer-marad­ványt tartalmazó műanyagot, hungarocellt, CD-lemezt, mag­nó- és videokazettát, mert hasznosításuk jelenleg nem megoldott! A begyűjtött mű­anyag csomagolóanyagokat fajtánként válogatják szét, majd tömörítik és bálázzák. Üveg Napjainkban a korábbi évtize­dekhez képest többszörösére, hozzávetőlegesen 3 százalékra bővült az üveghulladék aránya a háztartási hulladékokon be­lül. Ha szín szerint válogatva gyűjtjük az üvegeket, azok szinte 100 százalékban újra­hasznosíthatok, s a végtermék minősége is szinte azonos az új üvegekével. A folyamat során 10-20 százalék energiamegta­karítás is elérhető. A színes- üveg-gyűjtőbe ne dobjunk szí­nezetlen, azaz fehér üveget, drótszövetes üveget, katedrál- üveget, kerámiát, porcelánt! Ne tegyünk bele hőálló üveget, vi­zespoharat, kerámiabögrét! Egy sütőkben használt hőálló üvegtál akár 10 tonna normál üveget tehet újrahasznosításra alkalmatlanná. Az üvegekről távolítsuk el a fémkupakokat! Fém A begyűjtött fém csomagoló­anyagokat a válogatóban faj­tánként szétválogatják, majd tömörítik és bálázzák. A bálá­kat a hasznosítás helyére törté­nő szállítás után aprítják, majd mágnesek segítségével kivá­lasztják belőlük a más típusú fémeket. A fémhulladék táro­lására kihelyezett edények a fém csomagolódobozok (üdí­tős, sörös, konzerves stb.) és a háztartási fémhulladékok (pl. evőeszközök stb.) gyűjtésére szolgálnak. Hova vigyük a hulladékot? A lakóhely közelében található gyűjtőszigeteken öt gyűjtő­edényt találunk a papír, a mű­anyag, a fehér üveg, a színes üveg és a fémek számára. Az elemek, elektronikai hulladé­kok, feleslegessé vált gyógy­szerek speciális gyűjtése az el­árusítóhelyeken szervezetten történik, sok helyen pedig az önkormányzat gondoskodik a begyűjtésükről. Kevés a zöldség, gyümölcs, egy agrobank segíthetne Árubőség a piacon. De tenni kell azért, hogy a magyar termék ne szoruljon ki Tavaly harmadával, a 18 évvel ezelőtti szintre, 2,1-2,2 millió tonnára csökkent a magyar zöld­ség- és gyümölcstermés - álla­pították meg az Agrárkamara kertészeti osztályának ülésén. Néhány éve még 3 millió ton­na körül volt a termésmennyi­ség. Tavaly például 10 ezer hek­tárnyival kevesebb volt a zöld­séggel, ezer hektárral a gyümöl­csössel hasznosított terület - is­mertette Mártonfíy Béla, a Fruit- VeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet ügyveze­tő igazgatója. A csökkenés egyik legfőbb oka a szürke- és feketegazdaság. Ennek mérséklésére kezdemé­nyezik az őstermelői státus fe­lülvizsgálatát, hogy ne legyen annyi visszaélés. A másik ok: a kertészetek fő­ként forgóeszközhiány miatt nem tudnak fejlődni. Erre jó megoldás lehet - spanyol példa alapján - egy agrárbank létreho­zása, amely képes lenne az ága­zat speciális igényei szerint ki­alakított hitelkonstrukciókkal fi­nanszírozni a mezőgazdaságot. Jövedelemalapon ugyanis be­ruházásokra a mostaninál több pénzt nehéz biztosítani. Ez pedig már nem csak magyar problé­ma: a világban a gyümölcspia­con keletkezett jövedelmek egy­re kisebb hányada kerül vissza közvetlenül a termelőkhöz. Ko­rábban ez az arány 45 százalék volt, mostanra 25 százalékra esett vissza - ismertette az ülé­sen Soltész Miklós, a Kecskemé­ti Főiskola egyetemi tanára, a MTA kertészeti bizottságának el­nöke. Átalakult a világ gyü­mölcspiaca más téren is. Ma már egyre nagyobb teret nyer a szer­vezett termesztés és értékesítés. A gyümölcsöt nagy üzletlán­cokban vásárolják. Ezek viszont nagy tételben igényelnek árut. Folyamatos szállításra csak in­tegrálódott termelőszervezetek, például a termelői értékesítő szervezetek (tész) képesek. ■ L-

Next

/
Oldalképek
Tartalom