Petőfi Népe, 2010. február (65. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-22 / 44. szám

PETŐFI NÉPE - 2010. FEBRUÁR 22., HÉTFŐ 5 KULTÚRA Kft. vagy szellemi műhely? animáció A Magyar népmesék sorozat inspirálta az Oscar-jelölt film ír rendezőjét Mikulás Ferenc A kecskeméti rajzfilmstü- dióra irányította az euró­pai animációs szakma fi­gyelmét a Kells titka cí­mű egész estés film Oscar-jelölése. Mikulás Ferenc azt reméli, hogy a hír ezúttal nem áll meg az országhatárnál, és a hazai döntéshozók figyel­mét is felkelti. Rákász Judit- Komoly siker soha nem esik be az ablakon egyik pillanatról a _ másikra - mondja Mikulás Fe- s renc, aKecskemétfilmKft.veze- = tője, akit a jelölés kapcsán kér- * deztünk. - Európában évtizedek J óta tudnak a kecskeméti stúdió- 1 ról: a külföldi megrendelésre, koprodukióban készített filmek­nek, a sikeres fesztiválszereplé­seknek, a nemzetközi ösztöndíj- rendszerben való részvételünk­nek mind szerepe van egyrészt abban, hogy stúdiónkat kérték fel a munkára, másrészt hogy Oscar-jelölthöz méltó színvona­lon készülhetett el a film. Tomm Moore, a Kells titka fi­atal ír rendezője, a francia filme­sektől hallott a kecskeméti kollé­gák munkájáról. Amikor ideér­kezett, már azt is tudta, hogy ki­váló kerámiastúdió működik a városban. A felesége kerámia művész, el is vittük Probstner Jánosékhoz. Azért fontos ezt megemlíteni, mert megmutatja, hogyan mű­ködik a város kulturális kisugár­zása, és miért fontos, hogy to­vább erősítsük - teszi hozzá Mi­kulás Ferenc. Tomm Moore 2005 nyarán járt először nálunk. Először a stúdi­ót nézte meg, aztán beült a vetí­tőbe, és végignézett egy sor itt készült filmet. A Magyar népme­sék sorozat keltette fel az érdek­lődését. Nem sokkal elutazása után e-mailt küldött, és elkérte az összes népmese DVD-jét.- A Kells titkában fontos sze­repe van a díszítő motívumok­nak. Ez volt a találkozási pont, hiszen a Magyar népmesék soro­zat a díszítőművészet motívuma­ira épül. Emiatt döntött úgy, hogy a produkció jelentős része nálunk készüljön. 2007 tavaszán nemzetközi csapat állt össze. A kecskeméti stúdió munkatársai mellett olasz, francia, len­gyel, illetve buda­pesti és pécsi rajz­filmesek Is a stáb tagjai voltak.- Világfalu - mondja Mikulás Fe­renc arra utalva, hogy bár hónapo­kig tartott a közös munka, a párizsi és római kollé­gákkal személyesen egyszer sem találkoztak. - Interneten egyeztettünk, jöttek-mentek az anyagok, végig zökkenőmente­sen ment a munka. ír-francia- belga koprodukcióban készült a film, de magyar pénz is van ben­ne, mert amit Magyarországon elköltött a produkció, annak 20 százalékát visszaforgattuk. Filmművészeti értékeket hordo­zó alkotásról van szó, ezért sem volt meglepő, hogy tavaly a kecs­keméti animácós filmfesztiválon megnyerte Kecskemét város dí­ját. Az már annál inkább, hogy Oscar-jelölést kapott, és négy amerikai 3D animációs filmmel versenyezhet. A jelöléssel járó publicitás két dologra hívja fel a figyelmet: egy­részt a kecskeméti stúdióban fo­lyó munka színvonalára, más­részt arra, hogy a Magyar nép­mesék sorozat nem csak a hazai közönség számára közvetít érté­ket. Ez számunkra nem meglepe­tés - jegyzi meg Mikulás Ferenc. - A kínai, japán, chicagói feszti­váldíjak is ezt bizonyították. Az olasz RAI csatorna a közelmúlt­ban vásárolta meg újabb 13 epi­zód vetítési jogát, Japánban kiad­ták a DVD japán feliratos vátoza- tát, a spanyolokkal pedig az ame­rikai vetítési jogról tárgyalunk, az ott élő spanyol ajkú nézőknek szeretnék vetíteni. Ehhez képest finoman szólva furcsa, hogy a magyar közszolgálati televízió nem partner a koprodukciós gyártásra. Ezért kénytelenek va­gyunk külföldi bérmunkák be­vételéből finanszírozni a soroza­tot. Tomm Moore legutóbbi e- mailjében arról írt, hogy minden interjújában elmondja: a kecske­méti stúdióban készült a film, és inspirálóan hatott rá a népmese­sorozat. - Azt gon­dolom, hogy felme­rülhet a város szá­mára, hogy a többi kulturális intéz­ményhez hasonló­an az animációs stúdió támogatásá­ból is részt vállal­jon. A kecskeméti stúdió alapvetően szellemi mű­hely, amely kényszerűségből működik kft.-ként. Ha nyereség- orientált kft. lennénk, akkor nem foglalkoznánk Pilinszkyvel, Kormos Istvánnal, Kányádi Sán­dorral, Örkénnyel, nem fogad­nánk évente 70-80 gyerekcso­portot, nem lenne animációs fesztivál, ahogy népmesesorozat sem. Hanem az lenne az egyet­len célunk, hogy minél több kül­földi bérmunkát bevállaljunk, minél nagyobb haszonnal. Ezzel szemben az a furcsa helyzet állt elő, hogy a külföldi bérmunká­ból finanszírozzuk a fesztivált, a népmeséket, a szerzői filmeket, ugyanis szellemi műhelyként nem kapjuk meg a megfelelő tá­mogatást a kulturális kormány­zattól. De nem adjuk fel. Folya­matosan tárgyalunk, és bízunk benne, hogy előbb-utóbb észre­veszik a döntéshozók, hogy a munkánk méltó a támogatásra. Kecskemét és Kalocsa viszi a prímet A Magyar Turizmus Zrt. ne­gyedszer hirdetett kampány­évet, 2010 a Fesztiválok Éve. Magyarországon több mint háromezer fesztivált rendez­nek évente, megyénk fiesz- tái közül melyeket válogat­ták be e népszerűsítő kam­pányba? - érdeklődtünk Körösi Tibortól, a Kecskemét és Térsége Turisztikai Egye­sület elnökétől. Kőrös Tibor- Az ország száz legjelentő­sebb programja közé me­gyénkből viszonylag kevés ke­rült, elsősorban a jól bejára­tott, neves fesztiválok kaptak helyet, például az Európa Na­pok Kecelen, a Bajai Halfőző Fesztivál, a Kalocsai Paprika Napok, a megyeszékhelyről a Hírős Hét Fesztivál, valamint a Bor és Pálinkaünnep.- Mi került a legjobbak közé sport és extrém kategóriá­ban?- Bár még csak ötödik alka­lommal rendezik, népes kö­zönséget vonz a kalocsai EuropAirVenture. A látványos jármű- és repülőbemutatót idén június második hétvégé­jén tartják.- Művészetek és folklór?- Márciusban a kecskeméti Tavaszi Fesztivál, júniusban, szintúgy Kalocsán, a Duna Menti Folklórfesztivál öregbí­ti Bács-Kiskun megye hírne­vét.- Kampányon kívül miből érdemes szemezgetni?- Ajánlom mindenki figyel­mébe a hamarosan megjelenő térségi turisztikai programkí­nálót. Az Alföldön annyi a lát­ni és megtapasztalni való, hogy garantáltan egész évben tartogat valami újdonságot. ■ P. Zs. ■ 2011-ben ke­rekedik 100 részesre a Magyar nép­mesék soro­zat. A legocsmányabb Jágó othello Eszenyi Enikő rendezése több mint parádés Dóbiások nosztalgiáztak koncert Zenéltek egy egész hosszú estén át A kérdés egyszerű: az előadás vé­gére meggyűlöljük-e annyira Jágót, hogy legszívesebben arcul köpnénk? A válasz: igen. Igen, igen, és ezerszer is igen! Még ak­kor is, ha ezzel nem állítunk ki valami fényes bizonyítványt ma­gunkról, a jámbor színházba já­róról, akit ennyire képesek elra­gadni az indulatok. De a Vígszín­ház előadásában ez éppenséggel a színészt dicséri, aki elhiteti ve­lünk, hogy ő a világ egyik legocs­mányabb alakja. (Ismerünk még néhányat, de azok, sajna, valós fi­gurák.) Azért akadtak néhányan, akik felettébb bosszankodtak, hogy Shakespeare örökbecsű darabját, az Othellót Eszenyi Enikő szerin­tük borzalmas felfogásban mo­dernizálta. Dühöngtek, csak ép­pen nem volt igazuk. Mintha nem ugyanazon a nézőtéren ül­tünk volna. Mert Eszenyi pont olyan elemekkel bástyázta kör­be a darabot, hogy egyetlen pilla­natig nem éreztem az öncélú mo­dernkedést. Mert nem volt ben­ne. Magam sem vagyok híve, ha egy klasszikust kiforgatnak, de erről szó sem volt. Eszenyi na­gyobb gondolkodó és emberibb művész annál, hogy ilyet tegyen. A szereposztás parádés: Bör- csök Enikő, Reviczky Gábor, Vallai Péter, Tahi Tóth László, Varjú Kálmán. S legalább annyi­ra parádés, hogy a főbb szerepek­ben ezúttal nem Vígeseknek tap­solt a közönség, hanem három vendégművésznek. Jagót a Kato­na József Színház művésze, Feke­te Ernő, Othellót a Krétakör Szín­ház egyik alapító tagja, Nagy Zsolt, Desdemonát a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház szí­nésznője, Béres Márta alakítot­ta. S mint már tudják, Fekete Er­nő felejthetetlenül hajszolt őrü­letbe. A néző legalább annyira volt dühös Othellóra, mint a szar­keverő Jágóra. Nagy Zsolt ugyan­is hagyta magát lépre csalni, túl tiszta volt ahhoz, hogy a szemét- séget lerázhassa. Desdemonáról pedig csak annyit: Béres Mártát jó lenne minél többször látni a hazai színpadokon. ■ Sz. Cs. Dóbiás Péter Harmonikaszó és Beatles-nóta volt a közönségcsalogató, aztán csupa Dóbiás szerzeményt hall­hatott a közönség a kecskeméti Kodály Iskola dísztermében, a ze­nei és tanári pályája kerek jubi­leumait ünneplő Dóbiás Péter szerzői hangversenyén. A zenehisztor felesége, lánya, fiai is kivették részüket a megze­nésített versek és a Dóbiás- szerzemények tolmácsolásából. A Leskowszky-hangszergyűj- temény ritkaságszámba menő különlegességeit is megszólaltat­ta a muzsikuscsalád, avatott ke­zeikben egyaránt dalra fakadt csellóhúr, kis és nagy ütőhang­szer, cserépsíp, xilofon, de még egy „tökjófej” töklopó is. A karmester és zeneszerző kollé­gái, tanítványai is örömmel köz­reműködtek: dalra fakadt a Ko- dály-iskola leánykara, fiúkórusa, Szőke Imre szólista, zenéltek a muzsikustársak, majd a teljes Kecskeméti Szimfonikus Zene­kar. József Attila, Kányádi Sán­dor, Buda Ferenc verseit Dóbiás- né Molnár Hedvig értő előadásá- (ban élvezhette a közönség. A zenei élményt időutazás is fűszerezte. Az ifjúsági otthon tü­körtermében egykor kárikity- tyomozó óvodások ma már fel­nőttként nosztalgiáztak az ar­chív felvételeken. Mások is ma­gukra ismertek a 20-30 éves kon­cert- és vizsgafelvételeken. ■ P. Zs. Kecskemét város díját Zombor Gábor polgármester adta át Tomm Moorenak a 2009- es kecskeméti Nemzetközi Animációs Játékfilm Fesztiválon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom