Petőfi Népe, 2010. február (65. évfolyam, 26-49. szám)
2010-02-19 / 42. szám
PETŐFI NÉPE - 2010. FEBRUÁR 19., PÉNTEK 5 MEGYEI KÖRKÉP Díszsírhelyek mellett az T5&os áldozatok városszépítők A felszámolt temető területének bevétele a Nagytemplom felújítását segíti majd ■ A találkozón Szé- kelyné Körösi Ilona helytörténész, vezető muzeológus tartott előadást a kecskeméti temetők történetéről. A szlömösödni hagyott evangélikus temetőről, a kis katolikus temetőben feltárt ’56-os tömegsírról és a református temetőben épülő templomról is szó esett a városszépítő egyesület szerda esti találkozóján, melyen négy egyházi vezető mondta el véleményét a kecskeméti temetőkről. Rákász Judit A kis katolikus temető felszámolásával kapcsolatos kérdések ezúttal is megkerülhetetlenek voltak: miért döntöttek a temető felszámolásáról? Igaz-e, hogy eldózerolták a sírokat? Hova kerültek a halottak? - a kérdésekre Farkas László érseki helynök adott választ. i- A katolikus egyháznak két bezárt temetőről kellett eddig gondoskodnia Kecskeméten: a kis katolikus és a Szentháromság temetőről. Azért döntöttünk a felszámolás mellett, mert nem tudtuk felvállalni az ezzel járó, évente több millió forintot felemésztő költséget. A területet átminősíttetjük, hogy lakóházak épülhessenek ide, majd értékesítjük. A bevételt egyrészt a Nagytemplom felújítására, másrészt a Szentháromság temetőre fordítjuk, ahol lehetővé tesszük az urnás temetést. Az érseki helynök határozottan visszautasította azokat a híreszteléseket, melyek szerint dózerral mentek neki a síroknak a felszámolók.- A kegyeleti szempontok betartásával, folyamatos ellenőrzés mellett történt a temető felszámolása. Összesen 2500 sírt ástak ki, minden egyes sírjelet lefényképeztek, dokumentáltak, majd a sírköveket és a csontokat a Köztemetőben elkülönített kegyeleti parcellában helyezték el. Szintén gyakran felvetődő kérdés a Ceglédi úti evangélikus temető szlömösödése.- Sokszor szidnak bennünket érte, noha ez a temető soha nem volt az evangélikus egyházé - reagált Kis János lelkész. - Jelenleg is önkormányzati tulajdonban van, de lennének elképzeléseink, hogyan alakíthatnánk kegyeleti parkká, esetleg amerikai stílusú temetésekre alkalmassá téve. Mindenképpen amellett vagyunk, hogy a sírok maradjanak meg, de hozzánk is eljut időnként a hír, hogy a város felszámolja és értékesíti a területet. A találkozón jelen lévő Ivá- nyosi-Szabó András alpolgármester ez utóbbit cáfolta.- Nincs tervbe véve a felszámolás - mondta -, ilyen értelemben tehát biztonságban van a temető. Azonban egyelőre kényteMárcius végére elkészül aSzentJános-szobor hamarosan visszakerülhet a Szentháromság temetőbe a Szent János-szobor - jelentette be a találkozó elején Király József, a városszépítő egyesület elnöke. Az adományoknak köszönhetően az egyesület karácsony előtt rendelhette meg a szobor újrafaragását Markolt György szobrásztól. len osztozni azoknak a bezárt temetőknek a sorsában, ahol hosz- szú évek óta nincs már temetés. Történtek kezdeményezések az elmúlt években a rendezésre, de ezek sorra megfeneklettek. A református temetőben viszont templomépítésre készülnek. A tervek készen vannak, a munka kezdete mégis kétséges.- Az idei költségvetésben 90 millió forintot vettek el tőlünk. Az iskoláinkba járó gyerekeknek enni kell adnunk, ezért a templom építését egyelőre nem tudjuk elkezdeni - mondta Szabó Gábor elnök lelkész, aki ezúttal is az egyenes beszéd híve volt. - Az elfekélyesedett sebek csak úgy gyógyulhatnak be, ha előbb kitisztítjuk őket. Ki kellene végre mondani őszintén, hogy az a döntés, mellyel a kommunista városvezetés annak idején felrúgta a város és a reformátusok között 1778-ban megkötött paktumot - amely szerint a református temető területét csak temetőnek lehet használni - nem volt helyes. Kiszakítani a temetőből egy területet, arra diszkót és fűtőművet építeni rossz döntés volt. Mert a temetőkhöz ragaszkodni kell. A református egyház egyébként régóta kéri, hogy a város vigye el a temető oldalában lévő kerékpárutat máshová. Ugyanis az a terület is a temetőhöz tartozik. A találkozón jelen lévő negyedik egyházi vezető, dr. Róna Tamás rabbi az izraelita temető sírjainak felújításáról beszélt. Mint elmondta: az elmúlt években a hitközség 500 sírt újított fel, s várhatóan egy-két éven belül valamennyi régi sírkő megújulhat. (A zsidó temető felújításáról lapunk szombati számában olvashattak riportot.) ’5&os tömegsírt találtak a kis katolikus temetőben megtalálták-e a titokban el- hantolt ’56-os áldozatok sírját a kis katolikus temető felszámolásakor? - kérdezte Pólyák Péter, a városszépítő egyesület korábbi vezetője a fórumon.- Megtalálták tömegsírt, és a maradványokat a Köztemetőben, a díszsírhelyek melletti parcellában helyezték el. A temető gondnoka nem sokkal a halála előtt adta át a halottak névsorát, illetve mutatta meg a tömegsír helyét - válaszolta Iványosi-Szabó András. A hősi halottak nyughelyén emlékművet állít a város, amit márciusban avatnak fel. Országszerte megszüntetnék a kóborló állatok elaltatását mentsvár Az elmúlt évek tapasztalataival felvértezve mutatnak példát állatvédelemből a kecskemétiek Kecskeméten járt dr. Pallós László országos állatvédelmi főfelügyelő, személyesen tekintette meg, hogyan működik együtt az ebrendészet és az állatmenhely a Mentsvárnál. A főfelügyelő hosszú ideje tart kapcsolatot a Mentsvárral és annak vezetőjével, Tőzsér Judittal, akivel állat- védelmi ügyek kapcsán többször is konzultáltak már, így a kecskeméti kezdeményezést is jól ismerte. Hazánkban az önkormányzatok feladata, hogy a kóborló ebeket befogják. Jellemzően a gyepmesterek végzik ezt a munkát, majd az állatokat - veszettség miatt - két hétig megfigyelik a gyepmesteri telepeken. Azt követően a sorsuk bizonytalan. Ezzel szemben Kecskeméten példaértékű, hogy az egészet egy civilszervezet, a Mentsvár végzi humánus módon. Miután befogják az állatokat, a Mentsvár telephelyén elkülönítve figyelik őket, majd a két hét letelte után átkerülnek a többi állat közé, és- minden lehetőséget megragadnak, hogy új gazdát találjanak számukra.- Tarthatatlan, hogy országos szinten tavaly huszonhétezer állatot fogtak be a gyepmesterek, melyből tizenötezret elaltattak, míg - ezzel szemben - a menhe- lyeken akár a kutyák nyolcvan százalékát örökbe lehetne adni - mondta Pallós László. - Nagy szerencse, hogy Kecskeméten ilyen pozitív példát láthatunk. Az ország több településéről is érkezett már megkeresés, szeretnék követni a kecskeméti példát. Tőzsér Judittal, aki már a gyakorlatban is tud tanácsot adni, végigjárják a megyéket: a jegyzőkkel, az állatvédőkkel és a menhelyek vezetőivel egy beszélgetést folytatnak majd annak érdekében, hogy a gyepmesteri telepek üzemeltetését humánus szervezetek vegyék át, s így megszűnjön az állatok altatása. ■ S. H. Dr. Pallós Lászlót Tőzsér Judit és Drozdik Ferenc főállatorvos is elkísérte
