Petőfi Népe, 2010. február (65. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-08 / 32. szám

PETŐFI NÉPE - 2010. FEBRUÁR 8., HÉTFŐ 5 KULTÚRA A Met dívája a Kecskeméti Tavaszi Fesztiválon A világhírű New York-i Metro­politan Opera (Met) színpada után márciusban szülővárosá­ban, Kecskeméten is énekelni fog Vízin Viktória. A magyar mezzoszoprán váratlanul lett Carmen New Yorkban, ahová a Bizet-opera címszerepét alakító orosz operaénekes megbetege­dése miatt hívták sürgősen a Chicagóban élő művésznőt. A januári premier kiválóan sike­rült, az énekesnőnek ez volt 74. Carmenje. A mezzoszoprán Ma­gyarországon legközelebb már­ciusban lép fel két Shakes- peare-esten; 13-án Budapesten, az Óbudai Társaskörben, 16-án pedig a Kecskeméti Tavaszi Fesztivál megnyitóján, az Erdei Ferenc Művelődési Központ­ban. ■ P. Zs. Trapper farmer és bubifrizura „Azt mondta az anyukám, nem tetszik a frizurám” - ez a mot­tója a Katona József Könyvtár Nem középiskolás fokon című előadás-sorozatának. Az első beszélgetés témája: öltözködés, divat és viselkedési szokások az 1960-as 1970-es évek Magyar- országán. Vagyis a Trapper far­mertől a lódenkabátig és a bu­bifrizuráig lesz minden, ami visszahozhatja a legendás évti­zedek' hazai szellemét. Az elő­adást Valuch Tibor történész tartja február 9-én ló órakor. A programhoz retrokiállítás is kapcsolódik. ■ Benkő Dániel smink nélkül Kalocsán A „Smink nélkül” című beszél­getős műsor idei második ven­dége Benkő Dániel, az elismert lantművészből lett feleségkere­ső botrányhős lesz. A rendez­vény a Csajda Csárdás kitérőt követően ismét a Wellness Ho­tel Kalocsában lesz, február 27-én, szombaton este 6-tól. ■ szbz Az azonosságban hiszek pintér lajos Két esztendő termése olvasható a Tiszavirág című új verseskötetben i. c i da tét szerkesztője volt, majd követ­kezett az akkoriban kötelező vá­rakoztatás: a szerzők sorba áll­tak a kiadóknál. Ma 3-4 hónap alatt elkészül egy könyv. Ez a ti­zennyolcadik verseskötetem, de a meghatottság érzése ugyan­olyan, mint az elsőnél volt. Ezt az érzést soha nem lehet meg­szokni. A Tiszavirágot Rajtmár István kiadója jelentette meg, és nem túlzók, ha azt mondom, hogy ez a kötet a kecskeméti szellemiséget dicséri: kecske­méti a szerző, a kiadó, a nyom­da, Zalatnai Pál személyében kecskeméti a tipográfus, Benes József személyében a kötet il­lusztrátora. Fűzi Laci kollégám mondta: ez a könyv a helyi szel­lemi műhelyek értékeinek fel­mutatásáért is figyelmet érde­mel. az egyetértés ebben. Egyetlen megkülönböztetést vagyok haj­landó elfogadni, ez pedig az ér­tékes és értéktelen közötti kü­lönbségtétel. Számomra értékes és értéktelen, művészi és silány között húzódik a határ. Ebből persze az következik, hogy óha­tatlanul két tűz közé kerül az ember. Hiába nem fogadom el például a főváros és vidék kö­zötti szakadékot, ha a működés a szakadék létét igazolja. Ezt a verset egyik legfontosabb ver­semnek érzem. Túl kicsi ez a kultúra, túl kicsi az ország ah­hoz, hogy milliófelé szabdaljuk.- A Tiszavirág jelentéséhez hozzátapad a múlandóság, a pillanatnyiság. Miért ezt a cí­met választotta?- Talán tudatosan, hiszen el­múltam 50, közeledem a 60-hoz. Talán akaratlan szembenézés azzal, hogy mulandóak va­gyunk. Nagyon hiszek az iden­titásban. A munkám vezérszava az identitás. Verseimben szülő­földemet, hazámat, anyanyelve­met szeretném őrizni. Meg­mutatni, hogy ebben otthonos vagyok. Az önmagunkkal va­ló azonosságban hiszek, ak­kor is, ha manapság a másság keresése is divat. Én nem a másságot keresem a világban, hanem az azonosságot. 22 évesen, amikor első kötetem megjelent, igyekeztem olyan verseket írni, amelyek fiatalo­sak. Most, 56 évesen, a felnőtt­kor sugallata jelenik meg a ver­sekben.- Mikor volt könnyebb verses­kötetet kiadni: 22 évesen vagy 56 évesen?- Nagyon nehezen ment 22 évesen. Három-négy évig vár­tam, mire első kötetem megje­lenhetett. ’71-ben kaptam rá ígé­retet Kormos Istvántól, aki a kö­- Sok személyes em­lék szűrődik át a szö­vegeken: apa-versek, anya-versek, barátok alakja elevenedik meg.- Két világa van en­nek a kötetnek. Az egyik a család, barátok, rokonok világa, a másik a szellemi rokonokat fogja össze Illyéstől Faludy Györ­gyig, Nagy Gáspártól Baka Istvá­nig. Mesterek, nemzedéktársak- róluk is van mondanivalóm, hiszen több mint három évtize­de az irodalom vonzásában élek.- Irodalom című versében lö­vészárkok között sétáló alkotó­ként jellemzi magát. Ennyire megosztott lenne az irodalmi élet?- Igen, és ezt a megosztottsá­got sem én nem fogadom el, sem a Forrás szerkesztősége. Teljes A Tiszavirág című verses­kötet a kecskeméti szelle­miséget dicséri - vallja Pintér Lajos költő, a For­rás szerkesztője, akinek tizenayolcadik kötete a napokban jelent meg. — ■ Pintér Lajos 1976 óta a Forrás szerkesztője. Rákász Judit- Alföldi festők, Dalok, Három álom, Három játék, Három ön­arckép... - milyen szempontok szerint sorakoztatta fejezetek­be a kötetben olvasható több mint nyolcvan verset?- Minden kötetemnél ugyan­úgy teszek, ez nálam már hagyo­mány: amikor együtt van a kötet anyaga, kiveszek egy szabadna­pot, otthon szétterítettem a kéz­iratot, és megpróbáltam úgy sor­ba állítani a verseket, hogy ki­rajzolódjon egy történet. A vers | nem regény, de ilyen értelem- 1 ben, merem remélni, hogy köte- 5 teim regényszerűek.- A Tiszavirág milyen történetet mesél?- Ahogy a cím is el­árulja, egy olyan ember írta ezt a kötetet, aki na­gyon szereti a szülő­földjét, erősen ragasz­kodik a felnevelő táj­hoz, azokhoz az élmé­nyekhez, amelyek őt a szülőföldhöz kötik. Hiába nem fogadom el például a főváros és vidék közötti szakadékot, ha a működés a szakadék létét igazolja Majd a Baló megmutatja... királyi Az MTV egyre csak erőlködik és próbálkozik Kovács Ildikóra emlékeznek ciróka Mesterségbeli tudás, szakmai összetartozás A Magyar Televízió egy ideje ke- vergeti a közéleti műsorkártyáit. A Magyar Televízió tán túljutott a sértődésen, hogy nem kapott annyi állami támogatást, ameny- nyit remélt, s emiatt különböző módon siránkozott. Megjegy­zem: ilyen alapon a Magyar Rá­dió sokkal inkább háboroghat- na, hiszen az ott megtermelt nyereségből szépen levettek, s abból éppen a királyi és a Duna Televíziónak juttattak. Az MTV rájött, hogy az esti műsorsávban nem kell verse­nyeznie a kereskedelmi főzös- celebes adásokkal és rém gyen­ge akciófilmekkel. Ám a nép az utóbbiakhoz szokott, ezért az MTV-nek semmi esélye, hogy a korábbi időpontra hozott Az Es­tével vagy A szólás szabadságá­val labdába rúgjon. Az este mű­sorvezetői amúgy nem képesek félórára a képernyő elé terelni az embereket. Na, majd jön Baló György, gondolhattuk, aki csü­törtökön Kassza című produkci­ójával igyekezett visszatérni. Baló, a magyar televíziózás és rá­diózás legprofibb, legfelkészül­tebb műsorvezetője, akinek azért nehezen bocsátható meg, hogy néha nehezen érthetőek a kérdései és kommentárjai. Ettől még Baló Kasszája lehe­tett volna sikeres bemutatkozás, de inkább volt unalmas, mint le­bilincselő. A téma, a korrupció adná magát, ám ez csak látszó­lag van így. Mert a korrupcióról semmi újat nem tudtunk meg, s volt olyan nyilatkozó, akiről ki­mondottan sütött, hogy úgy kí­vánja az adást, mint üveges tót a hanyatt esést. Még a végén igaza lesz Fábry Sándornak, aki a Heti Válasz leg­utóbbi számában azt mondta: az MTV rossz kereskedelmi tévé adófizetői pénzen. Nem volt hu­moros megjegyzés a show- mantől. Az ebből adódó követ­keztetése sem volt az, vagyis: az MTV-vel kapcsolatban csak azon érdemes gondolkodni, honnan lesz a temérdek só, amellyel be kell majd hinteni a helyét. így, kőkeményen. Szegény, MTV... A 2000 áprilisában bemutatott Létrame­sék eredeti szerep­osztású előadásával emlékezik a Ciróka Bábszínház társula­ta Kovács Ildikó ren­dezőre február 21- én. Ildikó néni közel egy évtizeden ke­resztül osztotta meg életét, alkotókedvét, szakmai tapasztala­tát a kecskeméti bá­bosokkal. 1990-ben csatlakozott a Ciró- kához, ahol tizenegy előadást rendezett meg, közöttük olyan emlékeze­tes felnőtt előadásokat, mint a Létramesék eredeti szereposztásban Krucsó Ritával és Apró Ernővel Don Quijote, a Purgateátrium vagy a Szt. Kristóf legendája. Te­hetséges, határon túli alkotótársakat, tervezőket, rende­zőt, zeneszerzőt is hozott Kecskemétre. A mesterségbeli tudnivalók mellett, a bábszínház szere- tetét, a szakmai ösz- szetartozás fontos­ságát is megtanítot­ta a vele együtt dol­gozóknak. Az elő­adások próbáiba egyfajta továbbkép­zést is belecsempé­szett, amelyet elen­gedhetetlennek tar­tott a professzionális munkához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom