Petőfi Népe, 2010. január (65. évfolyam, 1-25. szám)
2010-01-06 / 4. szám
PETŐFI NÉPE - 2010. JANUÁR 6., SZERDA 13 SEGÍTÜNK! Esti gimnázium és munkahely mellett nem kaphat ellátást Felesleges a népszavazás szemétszállítás Nem kaphat minden felnőtt külön felszólítást A krízisalap segítségére ilyen helyzetben nem számíthat Egy fiatal lány arról érdeklődött, hogy jár-e számára családi pótlék és árvasági segély. Mint írta, a nagyszülei nevelték, akkor kapták mindkét ellátást. Olvasónk most 21 éves, dolgozik, mellette esti gimnáziumba jár. A családok támogatásáról szóló törvény szerint saját jogán jogosult a családi pótlékra a közoktatási intézményben tanulmányokat folytató 23. életévét még el nem ért nagykorú, akinek mindkét szülője meghalt. Ha azonban a tizennyolcadik életévét betöltött személynek rendszeres jövedelme van, úgy reá tekintettel, illetve a részére megállapított családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól mindaddig szüneteltetni kell, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik. A fentiek alapján tehát olvasónknak járna családi pótlék, de a rendszeres jövedelem miatt a folyósítást automatikusan szüneteltetnék. A jogosultság fennállásáról részletesebb tájékoztatást a Magyar Államkincstár illetékes kirendeltsége ad. ■ Ha van rendszeres jövedelme, akkor szüneteltetik a családi pótlékot. Ami az árvaellátást illeti: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint árvaellátásra az a gyermek jogosult, akinek szülője haláláig az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjasként halt meg. Az árvaellátás - a jogosultsági feltételek megléte esetén - legkorábban a szülő halála napjától kezdődően a gyermek 16. életévének betöltése napjáig jár. Ha a gyermek oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, az árvaellátás a tanulmányok tartamára (beleértve a felnőttoktatás keretében folytatott tanulmányokat is), de legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig jár. Ennek alapján a kérdezőnek abban az esetben járna árvaellátás, ha nappali tagozatos tanuló lenne. Levelező tagozaton folytatott tanulmányok esetén ez az ellátás nem vehető igénybe. AZ OLDAL DR. ADORJÁN MIHÁLY ÜGYVÉD JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSÁVAL KÉSZÜLT. ÍRTA ÉS SZERKESZTETTE: TAKÁCS VALENTINA Helyi népszavazást kezdeményeznének az egyik kistelepülésen azért, hogy változzon a hulladékszállítás díjának beszedési módja. Ez azonban aligha írná felül a törvényt. Munkatársunktól Érdekes problémával fordult hozzánk egyik olvasónk. Leírta, hogy településükön a szemét- szállítási díj beszedésének módjával többen nem értenek egyet. A közszolgáltató ugyanis nemfizetés esetén csak az ingatlantulajdonosnak küld felszólítást, holott szerintük az volna az igazságos, ha az ott lakó, minden felnőtt megkapná ezt a levelet. Ráadásul ahol a házastársak fele-fele arányban tulajdonolják az ingatlant, ott is csak egyikük kap felszólítást. A településen élők egy része ez ügyben helyi népszavazást kezdeményezne, hogy változzon a díjbeszedés módja. Csak azt nem tudják, hogy a népszavazás kiírásához az ingatlantulajdonosok 25 százalékának, vagy a szavazásra jogosultak 25 százalékának az aláírása szükséges-e. Ebben a jegyző sem tudott a segítségükre lenni. Olvasónk úgy tudja, hogy ez a probléma több települést is érint. A helyi népszavazás kiírásához nyilvánvalóan nem az ingat- * lantulajdonosok 25 százalékáu l nak az aláírása kellene, de en- í nek ebben az esetben semmi je- f lentősége nincs. A kötelező közjói meg kell gondolni, hogy miért kezdeményezünk helyi népszavazást szolgáltatásokat ugyanis törvény szabályozza, melyet egy helyi népszavazás eredménye semmiképpen nem ír felül. Arról nem beszélve, hogy egy népszavazásnál mindig meg kell fontolni, hogy mennyire értelmes maga a cél, mi lesz a következmény, meg- éri-e az a tetemes összeg, ameny- nyibe a lebonyolítás kerül. Az teljesen természetes, hogy mindenféle közszolgáltatásnál egy szerződő fél van, az ő nevére érkezik a számla, és nemfizetés esetén a felszólítás is. Gondoljunk bele, hogy mekkora posta- költséget jelentene, ha egy négytagú család minden egyes tagja külön levelet kapna. Arról nem beszélve, hogy ez jogilag is értelmetlen. A házastársak például vagyonközösségben élnek, így a Ptk. szerint is nyilvánvaló hogy mindketten felelősséggel tartoznak, ezenkívül a közös tulajdonosok egyetemlegesen felelősek a tartozásért. A Ptk. előírja az együttműködési kötelezettséget is, melynek betartásáról a családon belül élőknek kötelességük gondoskodni. Tehát elvárható, hogy ezeket a kérdéseket egymás között rendezzék. Azt tudomásul kell vennünk, hogy mindent nem lehet a jog eszközeivel megoldani. A jog ugyanis ezt nem akarja felvállalni, de valójában nem is alkalmas rá. ■ A házastársak vagyonközösségben élnek, így a tartozás mindkettejük felelőssége. Lényeges változást csak április 1-jétől vezetnek be alkalmi munkavállalás Többet kell majd befizetniük a munkáltatóknak a dolgozók után Az utóbbi időben számos kérdést kaptunk az alkalmi munka- vállalással kapcsolatban. Mint ismeretes, idén ezen a területen számos változás lesz. Ez ügyben dr. Balázs Mihálytól, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Dél-alföldi Munkaügyi Főfelügyelősége igazgatójától kaptunk tájékoztatást. Elmondta: 2010 első három hónapjában minden változatlan. Az első lényegesebb változások április 1-jétől lépnek hatályba. Akkor szűnik majd meg a kiskönyv, és vele együtt a bélyeg is. Ezt egy egyszerűsített munka- szerződés váltja fel, melyből értelemszerűen mindkét félnek kapnia kell egy-egy példányt. A tervek szerint jelenléti ívet is kell majd vezetni. Ugyanakkor a mezőgazdasági munka más szabályok szerint működik majd. Ott csak akkor van szükség a szerződésre, ha a foglalkoztatás meghaladja az öt napot, a munkavállalót bejelenteni pedig csak 30 nap után kell. Ami viszont változatlan marad: egy munkáltatónál maximum öt egymás utáni napon lehet valakit alkalmi munkavállalóként foglalkoztatni. Ugyanakkor nem számít öt napon túli foglalkoztatásnak, ha például valaki négy napig dolgozik, utána két nap szünetet Az év első három hónapjában marad a kiskönyv és a közteherjegy tart, azt követően pedig újabb három napig dolgozik. Megmarad az egy hónapon belüli maximum 15 naptári nap, és az egy éven belüli 90 nap is. A munka- vállalót bejelenteni a tárgyhót követő hónap 12. napjáig kell. Szintén április 1-jétől viszont mélyebben a zsebébe kell nyúlnia a munkáltatónak. Az alkalmi munkavállaló napibérének 30 százalékát kell majd befizetnie az adóhivatalhoz. Július 1-jétől aztán hatályba lép még egy lényeges változás: a munkáltatónak addig el kell döntenie, hogy az internetes, esetleg a telefonos bejelentést választja-e. Egy kisvárosban élő olvasónk 41 százalékos csökkent munkaképességű, és szociális járadékot kap. Családjában 13300 forint az egy főre jutó jövedelem. Ezért próbált kérni támogatást a krízisalapból, de minden alkalommal elutasították. Először azért, mert azt hitték, hogy rokkant. Utána az volt a gond, hogy nem kért átmeneti segélyt. így aztán kért, kapott is kétezer forintot. Végül ismét beadta a kérelmét, mire az volt a válasz, hogy a helyzete balesetből adódik, ami nem függ össze a válsággal. Olvasónk azt kéri, nézzünk utána, hogy akkor most jogosult-e támogatásra a krízisalapból. Az eddigi válaszok ugyanis őt nem győzték meg, valószínűleg csak spórolni akarnak. ■ Kemény feltételekhez kötik a támogatási formát. A krízishelyzetbe került személyek támogatásáról szóló kormányrendelet szerint az állami szociális rendszer keretében nyújtott szociális segélyként egyszeri, vissza nem térítendő támogatást lehet megállapítani annak a Magyar Köztársaság területén bejelentett lakó-vagy tartózkodási hellyel rendelkező, nagykorú személynek, ha a családjában a kérelem benyújtását megelőző hónapban az egy főre jutó havi jövedelem a minimálbér nettó összegét (2009-ben 57. 815 forintot) nem haladta meg, továbbá részére a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 6. paragrafusa szerinti nyugellátást nem folyósítanak, és a gazdasági válsághoz kapcsolódó, előre nem látható esemény következtében a családja mindennapi életvitelének fenntartását súlyosan veszélyeztető krízishelyzetbe került. A család mindennapi életvitelének fenntartását súlyosan veszélyeztető krízishelyzetnek minősül, különösen, ha a kérelmező a munkahelyét 2008. szeptember 30-át követően elvesztette vagy jövedelme a 2008. szeptember havi jövedelméhez képest 20 százalékot elérő mértékben csökkent, vagy lakáscélú kölcsönszerződéséből eredő fizetési kötelezettsége a törlesztőrészlet 2008. szeptember havi összegéhez képest 20 százalékot elérő mértékben emelkedett, illetőleg egészségi állapota indokolja, továbbá 2009. november 15-én lakó- vagy tartózkodási helyeként a kérelmében megjelölt lakcímen (a továbbiakban: érintett ingatlan) a villamosenergia- ellátásból lakossági fogyasztóként - az egyetemes szolgáltató/ villamosenergia-kereskedő (a továbbiakban: egyetemes szolgáltató 2008. szeptember 30-át követően hozott döntése eredményeként - ki van kapcsolva, és az érintett ingatlanon a vezetékes gázszolgáltatás sem érhető el, vagy abból 2009. november 15-én lakossági fogyasztóként szintén ki van kapcsolva. Mindez azt jelenti, hogy olvasónk - bár családjában az egy főre jutó jövedelem igen alacsony - erre a támogatási formára sajnos valóban nem jogosult. A jogász azt javasolja, hogy a kérdező egyéb szociális támogatási formát, ellátást vegyen igénybe, ezekről érdeklődjön az önkormányzatnál.
