Petőfi Népe, 2010. január (65. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-29 / 24. szám

1 BACS-KJSKUN MEGYEI KERESKEDELMI ES IPARKAMARA CHAMBER OF COMMERCE AND INDUSTRY BÁCS-KISKDN COUNTY A siker kulcsa A Petőfi Népe melléklete A Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kiadványa Ablak f 15 ÉVES A qb KAMARA 1995-2010 Székház: 6000 Kecskemét, Árpád krt. 4. Tel.: 76/501-500 Fax: 76/501-538 e-mail: bkmkik@mail.datanet.hu • Kirendeltségek: 6500 Baja, Tóth Kálmán utca 11/b Tel./fax: 79/520-400 e-mail: bkmkikbaja@t-online.hu • 6300 Kalocsa, Bátyai út 2. Tel./fax: 78/566-220 e-mail: bkmkikkalocsa@t-online.hu • 6400 Kiskunhalas, Szilády Á. u. 5-7. Tel./fax: 77/428-493 e-mail: bkmikhalas@t-online.hu • internet: www.bkmkik.hu IV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM „Ti vagytok erre a tanúk” Lassan mindenki elfelejti a szent ünnep megnyugtató melegét. Már az újjászületési fogadalma­ink is elkopnak. Beindult megint az irgalmatlan hajtás. Ütemesen zakatolnak a szívmotorok, s pumpálják belénk a jövedéki adótól (még) mentes, éltető ener­giát. Folytatódik az időszámítás. A miénk. Szinte hallani a biológiai óránk rabló ketyegését. A muta­tó pedig folyamatosan pörög. A szerkezet nem állhat le. Még egy pillanatnyi kihagyás is végzetes lehet. Számunkra. Itt, a térben, ahol minden percekben, órák­ban, években meghatározott. Csupa korlát, még akkor is, ha két évszázada megdőlt a mate­matikai végtelen fogalma. A nem-euklideszi geometria pár­huzamosai egybefutnak az ifjú Bolyai bizonyítása szerint. És mi? Mi hol találkozunk? Néha az utcán, a munkahe­lyen, a képernyőkön. Máskor a virtuális sztrádákon szörfölve eszeveszett sebességgel. A vilá­got is bejárjuk egy nap alatt hét­szer hetvenhétszer, hisz már ez sem lehetetlen. Nem igényel pénzt sem, értéke fillérekben számlálható. Már minden más, mint nem is olyan régen, s csak a műhold keres nekünk közös csillagokat az egyre sötétülő égen. Mi nem! Belőlük már ol­vasni sem tudunk. Kis herceget is csak haszonlesésből küldünk világvégre, űrszállóban dőzsöl­ni, nem pedig találgatni, hogy mi végre vagyunk. Itt. Ahol a kalapemelés már nem sikk, és a kézszorítás is gyakran erőszakos. Ahol a dicsértesséket, a békességet felváltó jó napot kívánok(!) is csak visszhang ma­radt. Sipos Zsolt titkár Nálunk az Isten szőlőtőre is alig akad. Kivágatták a gazdá­inkkal komoly globális támoga­tás alatt. Ne teremjen gyümöl­csöt, mert abból túl jó bor fa­kad. No, nem baj! Amíg egy-két munkás még fellelhető, marad kevéske remény, hogy a venyige rügye újra bomoljon, és egyszer nemesedjen. Áldozni pedig csak egy Úrnak fogunk továbbra is, két szín alatt, borral és kenyér­rel. Ti legyetek erre a tanúk! (Lk 24,48) Kamarai gazdasági évnyitó Kalocsa Elmaradt reformok, betonba öntött milliárdok Parragh László - jobbról - szerint nem tudni, hogy túljutottunk-e a válságon. Az idei év még a válság jegyében telik. Megállt az ország gazda­sági lecsúszása. A kilábo­láshoz azonban fejlődés kell. Ez pedig a belső re­formok eredményeként in­dulhat meg. Egyebek mel­lett erről is szó volt a ka­marai évnyitón. Barta Zsolt A gazdasági válság egy évéről készítettek számvetést a kama­ra vezetői a múlt héten rende­zett kalocsai évnyitó rendezvé­nyen. Az érseki városháza dísz­termében több mint száz, fő­ként környékbeli vállalkozó hallgatta az előadásokat. Gaál lózsef megyei elnök ismertető­jében kijelentette, hogy az or­szág versenyképessége gyakor­latilag a román és a bulgár szintre zuhant vissza. A GDP 7,2 százalékkal csökkent, míg a munkanélküliség aránya 10,4 százalékra nőtt. A tőlünk eltérő gazdaságpolitikát folytató or­szágokban nem volt ekkora a visszaesés. Például Lengyelországban ta­valy 2 százalékos volt a terme­lés növekedése, az érték vélhe­tően az idén sem kisebb. De Szlovákiában is hasonlóan ala­kulnak majd a számok. Elemzéséhen arra hívta fel a figyelmet, hogy azok az orszá­gok fejlődnek évtizedek óta ki­számíthatóan, ahol a vállalko­zóknak az érdekképviselete sta­bil. Azaz, ahol a kamara erős jo­gosítványokkal rendelkezik, s ahol a kormányok komoly befo­lyásos partnerként kezelik a szervezetet, Gaál József hangsú­lyozta, hogy erős nemzeti iparra van szükség. Egy brüsszeli szá­mítás alapján megjegyezte, hogy egy ipari munkahely két másik, a szolgáltatásban működő mun­kahelyet is teremt, illetve tart fent. A hazai ipar megerősítése elképzelhetetlen patrióta szem­léletű gazdaságpolitika-, illetve a kis- és közép- vállalkozók hely­zetbe hozása nél­kül. Ez a helyi megrendelések növekedése és a tőke helyben tar­tásával lehetsé­ges részben. A fejlődés fontos szempontjaként emelte ki azt, hogy a kutatás- fejlesztésre a jelenleginél jóval nagyobb pénzeket kell szánni. Majd felhívta a figyelmet a ka­mara által létrehozott Hírős Be­szállítói Klaszterra, mely a Daimler német nagyvállalat mel­lett, más beruházók partnere is kíván lenni. A német gazdaság alapvető­en meghatározza a magyar fej­lődési lehetőségeket. Ezt Par­ragh László, a Magyar Kereske­delmi és Iparkamara országos elnöke mondta, majd rövid elemzésben vázolta a kontinens legerősebb országának az idei kilátásait. Az idén Németor­szág 2 száza­lékos fejlő­désre szá­míthat. A gazdaság né­hány ágaza­ta, a vegy­ipar, a fém­gyártás és -feldolgozás túljutott a hullámvölgyön. A vál­ság elkerülte az élelmiszer-fel­dolgozó ipart, a kiskereskedel­met, az energiatermelést. A gépipar és a haszon- és légijárműgyártás viszont nem növekszik. Ennek ellenére a né­metek még nem jutottak túl a válságon, de a visszaesés mér­tékét tompították. A hazai helyzettel kapcsolat­ban elmondta: még nem tudni, hogy túljutottunk-e a mélypon­ton. Az elbocsátások talán a ta­vasszal leállnak. A cégek beru­házási hajlandósága alacsony, építési- és gépiberuházások csökkennek. A jelenlegi kormány gazda­ságpolitikájával kapcsolatban megjegyezte: mivel nem indult el a nagy elosztó és közigazgatá­si rendszerek átalakítása, ezért ugyanazok a problémák nehe­zítik a helyzetünket, amelyek miatt 2006-tól felerősödött az eladósodás, illetve leállt a gazda­ság fejlődése. Arról is szólt, miért nem ér­zi a gazdaság annak a 8 ezer milliárd forintnak a jótékony hatását, amit az uniótól ka­punk. A pénzek harmadából utakat építünk a közlekedést fejlesztjük, ahelyett, hogy a ter­melőcégek technológiai fejlesz­tésére költenénk. A betonba ön­tött milliárdok pedig nem ter­melnek hasznot. Mérleget vont Parragh László az mkik elnöke szerint: a Bajnai kormány tevékeny­sége során a gazdasági visszaesésünk megállt. Az egyensúly megteremtődött, de középtávon nem tartha­tó fenn. Feltéve, hogy elin­dulnak az évtizede elha­lasztott reformok. A közter­hek átrendezése helyes fo­lyamat. A jelenlegi segély­rendszer olyan, hogy nem éri meg dolgozni. Nincse­nek érdemi gazdaságélén­kítő intézkedések. A vállalkozók érdeklődve hallgatták, vajon mi várható az idei évben Azok az országok fej­lődnek évtizedek óta ki­számíthatóan, ahol a vállalkozóknak az ér­dekképviselete stabil, ott ahol a kamara erős. 2010-a változások éve lesz „Ha egy görbe botot ki akarsz egyenesíteni, először hajlítsd az ellenkező oldalra”, mondja a kí­nai mondás. A gondolat illik az elmúlt két évtizedre és a mai magyar való­ságra. Hogyan? A „jóléti” szocializmus mint görbeség az ország polgárai szá­mára politikai és lelki értelem­ben elnyomórendszerként mű­ködött, de garantált egy közepe­sen alacsony életszínvonalat. Vé­gül vereséget szenvedett a nem­zetközi gazdasági versenyben. Viszonylag magas adósságál­lománnyal, de jelentős közösségi vagyonnal és vállalkozói lelkese­déssel vágtunk neki a „görbeség eltüntetésének”. Hittük, hogy év­tizedes távlatban majd az élet minden vonatkozásában az oszt­rák színvonal lesz jellemző or­szágunkban is. Az eltelt húsz év (reménykeltő szakaszokkal) végeredménye­ként sikerült eljutni oda, hogy or­szágunkat horribilis adósság ter­heli, súlyosan érinti a gazdasági válság. Szinte nullára apadt az állami vagyon. Mindezt tetézi egy mély erkölcsi, morális és ér­tékválság. Eljutottunk az „átgör- bítés” állapotába? Egyértelművé vált, hogy a piac mindenhatóságát hirdető neoli­berális gazdasági eszme megbu­kott. Most kellene következnie a „kiegyenesedésnek". A szabályo­zottan szabad gazdaság visszaál­lítását hirdetik ismert gazdasági szakemberek is, mint pl. Soros György. Gaál József Nálunk is megjelentek a tisz­tulás jelei, hiszen naponta de­rül fény újabb és újabb „BKV- ügyre”, vagy tanácsadó botrány­ra. Fontos a költségvetési egyen­súly megteremtése is, de a reál- gazdaság számára a legfonto­sabbak között kettő dolog emlí­tendő: piac, valamint méltányos és kiszámítható adó és szabály­zórendszer. Az elsőn segíthet a patrióta hozzáállás, ez az állam, az önkor­mányzatok képviselői és a pol­gárok részéről nagyrészt szán­dék kérdése. Szabad a piac, de amikor megvásárolunk egy liter tejet, vagy doboz festéket, tud­nunk kell, hogy ezzel egyben munkahelyek sorsáról is döntöt­tünk! ► FOLYTATÁS: IV. OLDAL

Next

/
Oldalképek
Tartalom