Petőfi Népe, 2010. január (65. évfolyam, 1-25. szám)
2010-01-22 / 18. szám
14 PETŐFI NÉPE - 2010. JANUÁR 22., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP Több száz éves könyvritkaságok magyar kultúra napja Fénytől is óvott kincsek a Katona József Könyvtárban Átpártoltak Törteiről a szomszéd faluba a disznóvágók Fénytől is óvott kincsek kerülnek elő a magyar kultúra napján a Katona József Könyvtár történeti gyűjteményéből. A muzeális értékű könyvritkaságokat általában csak kutatók láthatják. Ma viszont a látogatóknak is bemutatják. Rákász Judit- A történeti gyűjtemény legrégibb darabja 1516-ból származik. A mindössze nyolc lapból álló könyvecske Szűz Máriához írt himnuszt tartalmaz, szerzője Baptista Mantuanus. Az ős- nyomtatványokhoz hasonló ritkaság 1926-ban került könyvtárunk tulajdonába - tudtuk meg Zobokiné Szabó Anettától, a helyismereti gyűjtemény munkatársától. ■ Muzeális értékű ritkaságok bemutatója január 22-én 11 és 15 órakor a Katona József Könyvtárban. Ugyancsak féltett kincs a Hanaui Biblia. 1608-ban 1500 példányban jelent meg, ma már csupán 58-at tartanak számon belőle. Ez egyben a könyvtár tulajdonában lévő legrégibb magyar nyelvű könyv. A Szenei Molnár Albert nevéhez köthető, apokrif szövegeket is tartal- mazdreformátus biblia a Vizso- lyi Biblia második kiadásának is tekinthető. Az 1920-as évekA kép előterében kinyitva látható könyvecske a gyűjtemény legrégibb darabja, amelyet 1516-ban adtak ki ben került a könyvtárhoz egy hagyatékból. A mintegy 20 ezer dokumentumból álló történeti gyűjteményt 1950-ben zárták le, azóta nem fogad új kötetet. Korlátozottan nyilvános, vagyis a könyvtár beiratkozott kutatói használhatják.- A legféltettebb, illetve a helyi vonatkozású dokumentumok többségét sikerült restaurálni az elmúlt években - tette hozzá Zobokiné Szabó Anetta. - Ez a teljes történeti gyűjtemény legértékesebb köteteinek 10-15 százalékát jelenti. Köztük van például a Tudományos Gyűjtemény című folyóirat több része, Katona József kisebb prózai írásaival. A „muzeális értékű” jelző azokat a kiadványokat illeti meg, amelyek 1851 előtt jelentek meg. Ezúttal is megkockáztatjuk a szakmabeliek „kedvenc” kérdését: Lehet-e forintosítani ezeknek a könyveknek az értékét?- Felbecsülhetetlen értékű könyvekről van szó, amelyeknek még a restaurálása is több százezer forintba kerül. Ehhez a Nemzeti Kulturális Alap pályázatai jelentik a forrást, ami évi 2- 3 kötet restaurálására elegendő. Európai uniós csatlakozás nagy csalatkozással Kalocsa A Kereskedelmi és Iparkamara megyei évnyitóján a gazdasági bajokról beszéltek A tavalyi év nehéz volt, mert nem tudtuk, hogy mi vár ránk. Az idei szintén az lesz, mert tudjuk mi vár ránk. Ezeket a gondolatokat szerda délután fogalmazta meg Gaál József, a megyei kereskedelmi és iparkamara kalocsai évnyitóján. A városháza dísztermében tartott rendezvényt, több mint száz vállalkozó tisztelte meg a jelenlétével. Az elnök a vállalkozók hangulatával kapcsolatban megemlítette, hogy egy baráti társaságban arról kérdezték egymást vajon mi az ami ebben az országban jól működik. Volt, aki az APEH-et emelte ki, más az országos költségvetést dicsérte, mert leszorították a hatalmas hiányt. A gazdaság egyetlen szektorát sem említette senki sem. Köszöntőjében érintette a kalocsai kistérség helyzetét. A régió száz legnagyobb vállalatából kettő itt működik, a kistérség a Dél-Alföld 25 területe közül, fejlettség tekintetében a 11. helyet éri el. Parragh László országos elnök is felszólalt a rendezvényen, azt hangsúlyozta, hogy nem tudni vajon túl vagyunk-e a válság mélypontján, avagy egy újabb lejtőre kerül-e a gazdaság. Egy nemzetközi felmérésre hivatkozva hangsúlyozta, hogy mindenekelőtt azokat az országokat sújtotta a krízis, amelyek a leg- liberálisabb gazdaságpolitikát folytatták. Nagy-Britanniában, Írországban illetve Magyarországon hatalmasak a gazdasági gondok illetve Görögországban. Azt is elmondta, hogy a mi országunk az egyetlen, amely fejlettségi szintje nem közeledett, hanem távolodott az uniós csatlakozás óta. Majd egy megdöbbentő adatot ismertetett. Gazdasági bajaink egyik oka az, hogy problémák vannak a szakképzéssel. A végzett diákoknak csak a 28 százaléka helyezkedik el a szakmájában 9 hónapon belül. Azaz óriási a probléma ezen a téren is. A megnyitón előadást tartott Kovács Árpád egyetemi tanár, az Állami Számvevőszék korábbi elnöke is. ■ Barta Zsolt Ha kitekintenek a havas udvarra, a versenyre készülő törteli, kőröstetétleni és más környékbeli településen élő böllérek, alighanem azért szorítanak, hogy ilyen szép téli idejük legyen a közelgő versenyük napján is. Böllérverseny lesz február 6- án Kőröstetétlenen. Igazából Törteién kellene lebonyolítani, hiszen ott találták ki jó pár éve a házi hentesek seregszemléjét. Mint mondják, eleinte jól is ment a szervezés, ám az utóbbi években valamiért nem akadt rá jelentkező. Pedig nincs híján a környék bohémek, ezt bizonyítja az is, hogy a szomszéd faluban tavaly ilyentájt szépen összejött az önkormányzati disznóvágás. Akkor döntötték el a tetétleniek, hogy a jövőben ők veszik kézbe a böllérversenyt, azaz náluk érik majd gasztronómiai hagyománnyá. Úgy néz ki, jól számítanak, mert szép számban futott be hozzájuk nevezés a februári versenyre. Pásztor Imre polgármestertől hallottuk, a részvételnek nincs korlátja, január 25-éig lehet jelentkezni a faluházán. A disznótoros étkek kóstolójának megadják a módját, a legnevesebb környékbeli vendéglősök zsűrizik majd a frissen sült falatokat. ■ M. J. Hulladékgyűjtő semlegesítésére pályázik Mizse A lajosmizsei önkormányzat már régebben elkészíttette hulladéklerakójának rekonstrukciós tervét, szerdán döntöttek a pályázat benyújtásáról. A számítások szerint maximum 100 millió forintból megoldhatják a szemétlerakó és a fo- lyékonyhulladék-gyűjtő telep semlegesítését. A szemétlerakót a tervek szerint az Iskola tóból nyert iszappal töltenék fel, jelenleg a felhasználás engedélyezését várják a természetvédelmi és vízügyi szakhatóságtól. Országosan és összesen ötszázötmillió forint központi forrás áll rendelkezésre a hulladéklerakók rekultivációjára. ■ M.J. Visszapillantás egy olimpiai bajnokkal Nagykőrös Martinék János ajánlásával nyílt meg a tárlat Körültekintőbb szervezést igényelne a közmunka? Nagykőrös múltjának elválaszthatatlan és fontos része a város sportja. Gyakran merít témát a régi idők sportjából a napi közbeszéd. Lehet mire visszatekinteni, volt olyan korszak, amikor húszegynéhány szakosztály szolgálta fel a sikereket, az önbecsülésre hajlamos körösi embereknek, s adtak az egyletek jó néhány olimpiai dobogóst, világbajnokot a hazai élsportnak. A játék és küzdelem akarásának olyan erős kisugárzása volt a szurkoló táborra is, hogy teljesen természetesnek számított a birkózás, a kosárlabda, a torna és más erősségek mellett a jégkorong-csapat és síszakosztály létezése a homokhátsági városBalról jobbra Martinék János, Deák György és El Nagy Zoltán ban. És most akadt a sportolóknál is merészebb ember, aki lehetetlennek tűnő kísérletképp Kőrös százéves sporttörténetét egyetlen kiállítóteremben akarja elbeszélni. El Nagy Zoltán helybeli lapkiadó, a saját gondozásában korábban megjelent sporttörténeti kordokumentum egy részét mindenki számára hozzáférhetővé tette kinagyított változatban a művelődési házban. A rendhagyó, úgymond összvárosi nosztalgiázásra alkalmas tárlatot Martinék János kétszeres olimpiai bajnok és Deák György, a Magyar Diáksport Szövetség elnöke ajánlotta a figyelembe. ■ Miklay Jenő Elkezdhetik szervezni a közmunkát a Dél-Pest megyei településeken, ugyanis negyven- nyolc ember bérére nyert állami támogatást a többcélú kistérségi társulás. Lapunk úgy értesült, hogy a kétmillió forint önerővel együtt ösz- szesen huszonki- lencmillió forint áll rendelkezésre az öt hónapos foglalkoztatásukra és tizenegy település kaphat forrást takarítási és parkgondozási feladatokhoz. A bérek mellett futja képzésre és eszközök vásárlására, elsősorban munkaruhára valamint szerszámokra az árkok tisztításához, közterületek takarításához. A tervek szerint Cegléden tíz, a környező falvakban pedig 38 személyt tudnak bevonni. A közmunkaprogram jól jön a kistérségben mert jelentős a munkanélküliség. Mégis, a tapasztalatok szerint nehéz kitartó munkaerőt találni a közfeladatokra. Ezért most az önkormányzatoknál körültekintőbben választják ki a programban résztvevőket, nagyobb lesz a valószínűsége annak, hogy a valóban dolgozni akarók jutnak munkához. ■ M. J. ■ A munkabérek mellett fütja majd szerszámokra és munkaruhára is.
