Petőfi Népe, 2010. január (65. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-22 / 18. szám

PETŐFI NÉPE - 2010. JANUÁR 22., PÉNTEK 3 MEGYEI KÖRKÉP • VÉLEMÉNY Bács-Kiskun hungarikumait is ünnepük a Parlamentben Nyárlőrinci kutyaszánozók hó A huskyk jól tűrték a simogatást és a dögönyözést Hungarikum-ünnepet tartanak holnap reggel az Országgyűlés főrendiházi termében. A találko­zón helyzetjelentés hangzik el a hungarikumokról, a kárpát-me­dencei értékekről, a helyi és kő1 zösségi erőfeszítésekről. Az ösz- szejövetelen köszöntőt mond és a találkozót vezeti Lezsák Sán­dor, az országgyűlés alelnöke. Megyénket több résztvevő is képviseli, a felkért előadók kö­zött lesz Balogh Levente, a Szent- királyi Ásványvíz Kft. ügyveze­tő igazgatója és Kovács Miklós tiszakécskei kékfestő. ■ T. K. Sókuckóval ünnepelték a jubileumot Tizenöt éve nyitotta meg kapuját a félegyházi Constantinum Intéz­mény óvodája, ami az évforduló alkalmából sókuckóval gyarapo­dott. Répa Bernadett, Anna nővér az intézmény vezetőjétől megtud­tuk, hogy a minap átadott sószobában a gyerekek heti két­szer egy-egy órát töltenek. Miköz­ben ott játszanak, mesefilmeket néznek, egészségüket is szolgál­ja a bent töltött idő. A tapasztala­tok szerint a sókúra gyógyítja, il­letve segít megelőzni több légúti megbetegedést, az asztmát.- Az óvoda fennállásának jubi­leumát stílszerűen ünnepeltük, hiszen az egészséges életmódra nevelésre nagy hangsúlyt fekte­tünk a Constatinumban - mond­ja Anna nővér. - A közelmúltban felépült sportcsarnok is jó példa erre, hisz lehetőséget biztosít az óvódások úszásoktatására. ■ Bakonyi sikernek örülhet­nek a nyárlőrinci kutyaszá- nozók. Eplényben közön­ségkedvencek voltak né­hány napja. Szentirmay Tamás A hegyek között sem vallott ku­darcot kutyáival két alföldi ku- tyaszános egy bemutatón. Buda Dávid és felesége, Dávid Orsolya évek óta edzenek kutyástul. Haj­tó és ebfogat együtt készül a szánhúzásra.- Hónapokkal ezelőtt kaptunk meghívást Eplénybe, a Snow Day rendezvényre - mondja Dávid Orsolya. A nyárlőrinciek hat kutyájuk­kal a szabadban éjszakáztak: „Té­li hálózsák és kellő elszántság kell ehhez, mert az igazi kutya­szánhajtó együtt él és mozog az ebekkel.” A „megpróbáltatások” java azonban másnap reggel kez­dődött. Egész nap kutyaszánozni vágyó gyerekektől volt hangos a környék.- A husky kutyák imádják, ha foglalkoznak velük. Oyanok, mint a kezesbárány, a végtelensé­gig tűrnék a dögönyözést. A gye­rekek talán egész nap ott marad­tak volna velünk, ha a szülők hagyták volna - meséli kalandju­kat Orsolya. Két kis fogattal vitték a jelent­kezőket, de így sem tudtak min­denkit megszánkáztatni. A ku­tyák számára megterhelő volt a munka. Mint Dávid Orsolya ma­gyarázza, nem fizikailag, hinein pszichikailag viselte meg őket a nap, mert nagyon rövid szakaszo­kat futhattak, mindössze négy­száz méteres köröket, pedig ők 40-50 kilométeres távhoz vannak hozzászokva. Orsolya és a hatosfogat egyik tagja A Béke fasor kivágott nyárfáira még nincs vevő Kecskemét Tüzelő és talajtakaró lesz a város közterületeiről kidöntött fákból Kivágásukkal nem ér véget a kecskeméti közterületekről kivá­gott fák sorsa. Áruba bocsátja a faanyagot a városkertészet. A Bé­ke fasori nyárfa nem kelendő. A faanyag egy részét újrahasz­nosítják - az apróbb gallyakat, lombot felaprítják és talajtakaró lesz belőle -, a nagy ágakból, tör­zsekből tűzifa lesz - tájékoztat­ta lapunkat Nagy Ágnes, a város főkertésze.- A fát köbméterenként 5400 forintos áron értékesíti a Város- gazdasági Kft., telephelyén eb­ből bárki vásárolhat - mondta el Tigyi Márton, a VG Kft. város­üzemeltetési részlegének veze­tője. - A Békefasorban kivágott hatvan köbméter nyárfára saj­nos máig nem akadt vevő. En­nek a fafajnak alacsony a fűtőér­téke, nehéz vele bánni, inkább alkalmas ipari hasznosításra, mint tűzifának. Tavaly a közterü­letekről kivágott fákból három­száz köbméter faanyag keletke­zett, ennek egynegyedét szociá­lisan rászorulók kapták. Arra a kérdésünkre, hogy kik és hol igényelhetnek rászorult­sági alapon a város fáiból, a vá­rosüzemeltetési osztály címze­tes vezető tanácsosa, Gedő Kata­lin így válaszolt: - Eseti elbírálás alapján a legelesettebbek részé­re juttatjuk el a tűzifát. A fael­adásból befolyt árbevételt külön számlán vezeti a VG Kft., amit a város faültetésre fordít. ■ P. Zs. A jó szakmunkás, mint a fehér holló AZ ELMÚLT ÉVEKBEN sokszor hallottuk a közhellyé silá­nyult mondást: a munká­nak nincs becsülete. Vagy, aki dolgozik az nem ér rá pénzt keresni. Az egyikből következik a másik. Mára meg is van ennek az ered­ménye. jó felkészültségű, motivált, önmagát tovább képezni vágyó pályakezdő szakember lassan olyan, mint a fehér holló. A hiány­szakmákra pláne áll a meg­állapítás. A kamarai elnök mondta a minap Kalocsán, hogy négyből három szak­munkás fiatal nem helyez­kedik el 9 hónapon belül a szakmájában. Vagy azért nem, mert nincs állása a válság miatt, vagy azért, mert nem érdekli amit ta­nult, vagy ha érdekli is, olyan alacsonyak a fizeté­sek, hogy nem éri meg ro­botolni. EGYRE TÖBB DIÁK véli Úgy, jobb, ha diplomát szerez, így legalább tiszta munkát végezhet. A diplomagyára­ink ezért is képeznek sok felesleges diplomást ideha­za. Érdekes, hogy 200ó-ban például 3142-en jelentkez­tek első helyen pszicholó­gusnak. Ez volt akkor, a leg­népszerűbb bölcsész szak,. Sok jelentkező úgy vélhette, olyan most a helyzet, hogy ennek a népnek rengeteg lélekbúvárra van szüksége. Igazuk lehet. Valami tény­leg nincs rendben idehaza. Tavaly a Dél-alföldi Régió­ban mindössze 70 villany- szerelő végzett. a hétvégén hozzám is jön egy villanyszerelő javítani. Őt a sógornőm ajánlotta, aki egy ismerősétől kapta meg a telefonszámát. A mester a szakmáját jó negyven éve gyakorolja. Ha jól tudom nyugdíjas, de még mindig hívják dolgozni. Merthogy villanyszerelőből sincs elég ebben az országban. Lehet, hogy átképezték magukat a végzés után. Talán pszicho­lógusnak. HIRDETÉS In memóriám Dely Géza 1942. március 26-án született Solt- vadkerten. Középiskolai tanulmá­nyait kiskunhalasi Szilády Áron Gimnáziumban végezte. Érettségi vizsga után ipari szakmát tanult. A Kecskeméti Kertészeti Főiskola előd intézetében 1964-ben szőlő­gyümölcs szakon végzett. A Soltvadkerti „lóreménység” Szövetkezetnél helyezkedett el, ahol elsősorban a szőlőágazat fej­lesztése és az ehhez kapcsolódó vertikum kiépítése jelentette fő fel­adatát. Az országban elsőként megépítették a közös borpincét, il­letve 1968-ban az első szövetkeze­ti borpalackozót. A palackos borok eljutottak az ország szinte minden településére, illetve exportja révén Soltvadkert borai ismertté váltak néhány külföldi országban is. Részt vett munkatársaival a Ho­mokhátság termőhelyeinek és ül­tetvény katasztereinek kialakítá­sában, módszereinek kidolgozásá­ban és gyakorlati alkalmazásában. Első munkahelyéről ment nyugdíj­ba 2007-ben, ahol választott tiszt­ségviselőként továbbra is számí­tottak rá. A kertészeti ágazat, azon belül a szőlő- és gyümölcstermesztés terü­letén szerzett véleményt nyilvánító tapasztalatai alapján, az Országos Fajtaminősítő Tanács tagjává vá­lasztották, annak munkájában egy cikluson keresztül vett részt, s az­óta is meghívottként számítottak rá, véleményét számos alkalommal kikérve. A Bács-Kiskun Megyei Agrárka­marának alapító tagja, az elnök­ség munkájában részt vállalt, több ciklusban a kertészeti osztály el­nökeként osztotta meg tudását, ta­pasztalatát. Mint a kamara dele­gáltja, rendszeresen részt vett a szakmai vizsgabizottságok mun­kájában, a dísznövénytermelő mestervizsga bizottsági elnöki funkciót is betöltötte. Ezen megbí­zatások ellátásához folyamatosan képezte magát, fontosnak ítélve a naprakész tudást ezen a területen is. 2007-ben a kecskeméti Kerté­szeti Főiskola címzetes főiskolai ta­nár címmel tüntette ki. Számára egész munkássága alatt alapvető fontosságú volt a me­zőgazdasági termelés színvonalas művelése és az emberek megélhe­tésének biztosítása. A kamara so­kat köszönhet neki, hiszen a kez­detektől példás közéleti aktivitás­sal segítette a testületek és a min­denkori vezetés munkáját szak­mai tudásával, emberi hitelessé­gével. Szakmai munkáját Mathiasz lá- nos-díjjal jutalmazta a Kecskemét Megyei logú Város és megkapta a Mathiasz emlékérmet is. A Kunsá­gi Borvidék Hegyközségi Tanácsa által alapított Kocsis Pál-díjjal első­ként jutalmazták meg 2002-ben, jeles szakemberekkel együtt. Alapító tagja (1987) az Alföldi Szőlészek és Borászok Egyesületé­nek - átalakulása óta Duna Borré­gió Szőlészek és Borászok Egyesü­lete -, melynek elnöke volt 2008-ig. Tudásával, bölcs nyugalmával te­remtette meg annak lehetőségét, hogy az egyesület ma az egyik leg­elismertebb, legaktívabb képvise­lete a szőlő-bor ágazatnak. Az egye­sület jelenlegi tagjai és vezetői erre mindig emlékezni fognak! A Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetségének elnökségi tagjaként számos szakmai program sikeré­hez járult hozzá. Gézának szép, tartalmas élet ju­tott, sajnos nem elég hosszú. Várat­lanul, hirtelen ment el, s ezért job­ban fáj: hiányozni fog derűje, segí­tőkész bölcsessége, embersége. Nyugodjon békében! Szőke Sándor elnök Kisari István titkár Duna Borrégió Szőlészek és Borászok Egyesülete VITRIOL A sírját ássa az a társadalom, amely az iskolát magára hagyja Lapozgatom az utóbbi napok saj­tótermékeit. Az egyikben azt ol­vasom, megvertek egy tanárnőt. Figyelmeztetőt adott az óráján rendetlenkedő két diáknak. Az egyik mobilozott anyunakt aki jött és lesbe állt a sulinál. Oh, de nem a szíve csücskének kent le egyet, hanem őrjöngve a tanár­nőre támadt. Pofozta, haját tép­te, talajra küldte, miközben el­tört annak egyik ujja is. A tanár­verés lassacskán tucattéma lesz a lapokban. Hála a „reformerek­nek”, akik a nevelés, s vele a nél­külözhetetlen fegyelmezés úgy­szólván minden eszközét kiver­ték már a pedagógusok kezéből. Ha így haladunk, komolyan fon­tolóra illenék venni az illetéke­seknek, hogy fizessenek a taná­roknak veszélyességi pótlékot. Ők a talentumukat sokkal in­kább avégből vetik latba, hogy a létszámukat tovább lehessen apasztani. Mire számíthatunk a jövőben? Amelyik tanár rossz feleletre, rossz jegyet merészel adni, azt a diákok kukoricára térdeltetik majd a sarokban? Ha a tan­anyag elmagyarázásával próbál­kozik, zavarva őket például a smárolásban, kikergetik az osz­tályból? Vagy hívják papát, ma­mát? Egyébként a történetbeli anyuka ellen bűnügyi eljárás in­dult. Na még szép! A sírját ássa az a társadalom, amely az isko­lát magára hagyja. A. Tóth S. BARTA ZSOLT

Next

/
Oldalképek
Tartalom