Petőfi Népe, 2010. január (65. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-16 / 13. szám

PETŐFI NÉPE - 2010. JANUÁR 16., SZOMBAT 3 MEGYEI KÖRKÉP • VÉLEMÉNY Százmilliós fejlesztéssel lép előre a bajai főiskola Berci irányítja Krisztinát vakvezető eb Szolgálaton kívül játékos, mint a többi kutya Rendszert fejlesztenek az Eötvös József Főiskolán. Hallgatói, öreg­diák- és vezetői információs cé­lokat szolgál a 2011. november végéig futó projekt, melynek 106 millió forintos összköltségéből 85 millió forint az elnyert uniós támogatás. Mint Maruzsa Zoltán projekt­menedzser elmondta: informati­kai eszközök felhasználásával létrejön a vezetői információs rendszer, ami nagyban segíthe­ti a főiskola működését. Megala­pozottabbá teszi a vezetői dönté­seket, és mérhetővé azok követ­kezményeit. Segítheti a leendő hallgatókat a pályaválasztási döntésben a pályakövetési rend­szer, melynek segítségével visz- szajelzést kap az intézmény a végzett hallgatók munkaerő-pia­ci beilleszkedéséről, karrier élet- útjukról. A főiskolai oktató hangsú­lyozta, hogy a projekt révén a főiskola lépést tart a hazai felső- oktatás többi szereplőjével, és külső forrásból valósíthatja meg a fejlesztéseket. Mindez hozzájárul, hogy az intézmény olyan tudásbázissá váljon, mely képzési, kutatás-fejlesztési kí­nálatával szolgálja a régiót, és kezdeményező szerepet vállal Baja és térsége kulturális, tudo­mányos életében. ■ Gál Zoltán Alapítványi elismerés az iskolának Magas rangú szakmai kitünte­tést adományoz ma délelőtt a kecskeméti Kodály Zoltán ének­zenei iskolának a Pro Renovanda Cultura Hungáriáé Alapítvány. A Kodály Zoltán közművelődési dí­jat az iskolában folyó zenepeda­gógiai munkáért, valamint a ze­neesztétikai nevelés terén vég­zett nemzetközi szintű tevékeny­ségéért veheti át a Magyar Tudo­mányos Akadémia kongresszusi termében a kecskeméti intéz­mény vezetője. A Glatz Ferenc kuratóriumi elnök vezetésével működő alapítvány 1990-ben kezdte meg működését, és céljá­ul tűzte ki a kultúra finanszíro­zását a közoktatás, a felsőokta­tás, a kutatás valamint a közmű­velődés területén. ■ M. A. Bercinek hívják, vöröske­resztes hám a munkaru­hája, amit ha visel, egy szakmári fiatal vak lány életét vigyázza. Megyénk­ben mindössze három ilyen képzett vakvezető eb segíti gazdáját. Popovics Zsuzsa Sztakó Krisztina Szakmáron él, gyakran ingázik Kecskemétre. A buszos közlekedést, a város­ban való tájékozódást is meg­könnyíti számára társa.- Esetünkben Berci vezet en­gem a póráz, pontosabban a hám segítségével, feladata, hogy kikerülje az útban lévő tárgya­kat, utasításra keressen zebrát, ajtót, lépcsőt, postaládát, padot, figyelmeztet a magas akadá­lyokra, lépcsős lelépőkre - so­rolja közös tudományukat Krisztina. A megyei vakok és gyengénlá- tók szövetségének fiatal elnöke ősszel kapta a magyar vizslát, a kutyával októberben „vizsgáz­tak” Csepelen. Ott működik a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének Vakve­zetőkutya Kiképző Iskolája. Ez az egyetlen olyan kiképző, ahol biztosítják a gyengénlátóknak és vakoknak a bentlakást és a le­együtt dolgozni. Mindent rend­ben talált. Mára jól összeszokott a páros. Berci viszonylag gyorsan közle­kedik, idős ember nehezen bol­dogulna vele.- Legtöbbször szót fogad, az előfordul, hogy a járdáról lehúz füves területre, olyankor leve­szem a pórázt, és elengedem, hadd végezze dolgát - avat ügyeik rendjébe a gazdi. - Ami­kor ráteszem a hámot, tudja, hogy munka következik, fontos dolga van. Szolgálaton kívül ugyanolyan játékos, szaladgá- lós, mint a többi kutya. Az emberek is megszokták látványukat. Kriszta szerint egy­re többen figyelnek rájuk, segí­tenek a lámpás átkelőknél, a buszra való fel- és leszállásnál. Berci, az okos vizsla elválaszthatatlan társa Krisztinának endő kutya-gazda-párosnak le­hetősége van két hétig együtt lenni éjjel-nappal.- A legtöbb vakvezető kutya labrador retriever, van néhány német juhász; magyar vizsla csak ritkán alkalmas erre a fel­adatra, de Bercinek nyugodt a személyisége, megfelel a szigo­rú követelményeknek - folytat­ja Krisztina. - A gyengénlátók általában jelzőkutyát kapnak, mert ők még látnak, és esetlege­sen korrigálni tudják a kutyus hibáit. Az enyém vakvezető ku­tya, a vakok szövetségének tu­lajdona, én örökös használatba kaptam. Tavaly ősszel két hetet töltöttem a csepeli iskolában, ta­nultam a vezényszavakat, a ku­tyatartás szabályait, gyakorol­tam Bercivel a tanpályán, majd együtt vizsgáztunk. A kiképző­je idehaza is felkeresett, ellen­őrizte, hogy tudunk terepen Évente legfeljebb ötven vakvezető ebet képeznek ki Magyarországon országosan mintegy száz em­ber vár jelenleg vakvezető ku­tyára, évente legfeljebb ötve- net képeznek ki a három ku­tyakiképzőben. Egy vakvezető kutya eszmei értéke egy-más- fél millió forint, az országban egyelőre 120 van belőlük. Ennyi vakvezető eb jut húsz­ezer látássérült emberre. Kül­földön is csak a vakok két százaléka közlekedik kutyá­val, vagyis nem riasztó a ma­gyar szám. Négy alapítvány és a csepeli iskola foglalkozik vakvezető kutyák képzésével. idehaza a kutyához jutást tá­mogatják, magát a kutyatar­tást nem. Egy-egy vakvezető kutya kiképzése fél évet vesz igénybe, örökös használatra ötvenezer forintért lehet meg­kapni. A legtöbb vakvezető kutyás Budapesten él. A csepeli kiképzőnél hetven beadott igény van jelenleg, így két-három évet is kell vár­ni egy kutyára. Az egészsé­ges kutyáknak csak a har­mada alkalmas vakvezető kutyának, mert a többit a tulajdonságai nem teszik al­kalmassá. SZERDAHELYI CSABA Nyugdíjasok, szavazzatok! a parlamenti pártok siettek bejelenteni, hogy rövid kampányra készülnek az országgyűlési választások előtt. Bár a választásokat még nem írta ki az államfő (majd megteszi, az első for­dulót április 11-ére, a máso­dikat április 25-ére - mert csodák nincsenek), a pár­tok máris hatalmas erővel kampányolnak. Tele a sajtó és az emberek egy részé­nek hócipője a különféle nyilatkozattal, odamondo- gatással, politikai színezetű ügyek előbányászásával, emberek lejáratására tett kísérlettel, azzal, hogy ha valaki bántja a másik ol­dalt, akkor a másik oldal azonnal előhúz egy lapot, mellyel betonba döngölné az őt támadót. Na, ilyen a kampány előtti időszak Magyarországon. Ehhez képest erősen tarthatunk attól, hogy milyen lesz az élesben meghirdetett és végrehajtott néhány kam­pányhét. választásokhoz közeledve a pártok általában megta­lálják a nyugdíjasokat. Az idősebb korosztály erős és tekintélyes szavazóbázis, ezért érdemes építeni rá, keresni a kegyeit. Nyilván nem véletlen, hogy ezekben a napokban vette elő az MSZP (fizetett hirdetés for­májában) a Fidesz felveté­sét a nyugdíjrendszer maj­dani, esetleges átalakításá­ról. Jelenleg ott tartunk, mint sok más kérdésben, hogy mindenki beszél és egymás mellett elbeszél. azt mondja tanult kollé­gám, ez nem számít, az a nagy kérdés, hogy az emle­getett svéd modellt akar- ják-e bevezetni, vagy a svéd nyugdíjakat. Utóbbira sem­mi esély, előbbiről pedig legfeljebb annyit tudunk, hogy akár 70 évre is kitol­ható lenne a nyugdíjkorha­tár. Ezen aztán lehet bosz- szankodni, s akkor még fi­noman fogalmaztam. Elhunyt Kiss Miklós festőművész Tegnap hajnalban tragikus hirte­lenséggel elhunyt Kiss Miklós festőművész, a Kecskeméti Kép­zőművészek Közösségének tagja, a kecskeméti Katona József Szín­ház dekoratőre. Kiss Miklós 1960-ban született, Budapesten. Rajz szakos tanár­ként diplomázott, majd a kecske­méti teátrumban kezdett dolgoz­ni díszletfestőként. Hagyomá­nyos technikákkal (tus, pác) ké­szült egyedi grafikái, tempera­festményei személyes hangvételű érzékenységet, a világgal csak békében, harmóniában élni tudó művészt közvetítenek. Színei, formái, vonalai líraiak, leheletfi­nomak. Festményein első pilla­natban a színek, a finom áttűné- sek húzzák magukhoz a tekinte­tet, s csak ezután bukkannak elő az apró, Kiss Miklós festői vilá­gára nagyon jellemző részletek. Amelyeknek segítségével tiszta derűvel, olykor némi iróniával láttatta a világot. A festőművésznek számos önálló kiállítása volt az elmúlt években képei hangulatához illő érdekes, különleges, befogadó helyeken. Válogatott csoportos kiállításo­kon vett részt többek között Nagybányán, Szegeden, Gödöl­lőn, Sepsiszentgyörgyön, Buda­pesten. Barátai, ismerősei, kollé­gái gyűjtést szerveznek a mű­vész nehéz helyzetben lévő csa­ládjának a Kéttemplom közben lévő Forrás Galériában. Összehangolt házkutatás Budapesten és Majsán ► Folytatás az 1. oldalról Szabó Ferenc, a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség helyettes vezetője kérdésünkre elmondta: a nyomozás az Állami Számve­vőszék feljelentése alapján in­dult jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, illetve más bűncselekmények miatt, isme­retlen tettes ellen.- Az ÁSZ az általa korábban végzett vizsgálat során feltárt sú­lyos szabálytalanságokat jelezte a Legfőbb Ügyészségnek, mely aztán az ügyet Bács-Kiskun me­gyébe továbbította - tudtuk meg Szabó Ferenctől, aki további részleteket az ügyről egyelőre még nem kívánt elmondani. Ifj. Bogdán János, az OCÖ szó­vivője az MTI-nek azt mondta: hivatalos értesítést és tájékozta­tást nem kaptak arról, hogy mi­lyen ügyben tartottak házkuta­tást a Dohány utcai székházban. Mint hozzátette, személyesen akart tájékozódni a házkutatás­ról, de nem járt sikerrel; már tartott a vizsgálódás, s a helyi­ség ajtaja zárva volt. Korábban három ügyben eljárás indult Ko­lompár Orbán, az OCÖ és az MCF Roma Összefogás Párt el­nöke ellen gazdasági bűncselek­mények miatt, a vád jogosulat­lan gazdasági előny megszerzé­se, jelentős értékre elkövetett sikkasztás, számviteli fegyelem megsértése, illetve magánok­irat-hamisítás. ■ H. I. VITRIOL A jogtalanul használt pénz visszajár, nem „nyelheti be” a nagy rendszer Hallottam egy „csalimesét”... Bár bugaci családi gazdaságuk mére­te nem teszi kötelezővé, Csitári Tibornéék 2009-ben csatlakoztak az agrár-kárenyhítési alaphoz. A hektáronkénti 800forintátutalá­sára a határnapon, június 3(Mn adták be a bankba a megbízást. A pénz csak július 2-án érkezett meg a Mezőgazdasági és Vidékfej­lesztési Hivatalhoz (MVH), mert átmenetileg nem volt elég pénz a Csitáriék számláján. Ezt tudva, július második felében ellenőriz­ték a megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnál, hogy rákerültek-e a belépők listájára. Rajta voltak, megnyugodtak. így aztán október 6-án (időben) kitöl­tötték a falugazdásszal a káreny­hítést igénylő lapot. Triticaléjuk 36,9 százalékos aszálykárt szen­vedett. December 2-ai határozatában az MVH elutasította Csitárinéék kérelmét, mondván: nem érkezett be határidőre a „tagdíjuk”. A bu­gaci gazdálkodók túltették magu­kat a csalódáson. Telefonon ér­deklődtek az MVH-nál (Kecske­méten): mikor kapják vissza a pénzüket, az 50152 Ft-ot? A vá­lasz: pénzt tőlük visszakapni nem lehet, a nagy rendszer „benyeli” a kis összegeket... Fölöttébb érdekes ez a rendszer. Nem küldi vissza a jogtalanul használt pénzt, hanem „benyeli”, mint kacsa a nokedlit? Hiszi a piszi. A pénz visszajár! u A. Tóth Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom