Petőfi Népe, 2009. december (64. évfolyam, 281-305. szám)

2009-12-14 / 292. szám

PETŐFI NÉPE - 2009. DECEMBER 14., HÉTFŐ 5 Hírszínház harmadszorra - szavazás pénteken Harmadik előadásához érkezett a Hírszínház! A kecskeméti Ka­tona József Színház és a Petőfi Népe közös kezdeményezésében életre hívott, és nagy közönség- sikerrel bemutatott sorozatának következő előadása november 20-án, este 7 órakor lesz a Kama­raszínházban. A főszereplő ez­úttal is a Megasztárban és a kecskeméti Padlásban is az imp­rovizálás bajnokaként megis­mert Puskás Péter lesz. A hét legfontosabb kérdése, hogy melyik legyen az a megle­pő és mulatságos Petőfi Népe hír, amelyből alig másfél nap alatt színdarabot ír Réczei Ta­más művészeti vezető és Hárs Anna dramaturg. S amelyet az­tán vasárnap este mutat be a tár­sulat - reményeink szerint az eddigiekhez hasonlóan - a kö­zönség nagy derültségére. Olvasóink pénteki lapszá­munkban találhatják meg azt a három hírt, amelyet a hét esemé­nyei közül kiválasztunk, s amely­re várjuk szavazataikat a BAON.hu-n. Amelyik hír a legtöbb közönségszavazatot kapja pén­tek éjfélig, abból készül színda­rab. Az első tíz szavazó két-két je­gyet nyer az előadásra. A darab rendezőjét, Réczei Ta­mást a szavazás lezárulta után értesíti szerkesztőségünk arról, hogy melyik téma nyert. Ekkor kezdődhet a színdarabírás. A társulat szombaton reggel kap értesítést a szereposztásról, s még aznap kezdődik az éjszaká­ba nyúló próba. ■ Puskás Péter a Hírszínház előző előadásán Deák Bili Gyulát idézve Emlékkoncert Kodály Zoltán születésnapján Kodály születésének 127. évfor­dulója alkalmából hangverseny lesz december 15-én 19 órakor a Kodály Iskolában. A műsorban fellépnek: Cantus Nobilis Kórus (vezényel: Laczkó János), Révész László (zongora), Vincze Klára (ének), Pataki Potyók Dániel (ének), Hajnóczy Zsuzsanna (zongora), Jámbor Janka (cselló), Juhász Ágnes (hegedű), Kecske­méti Szimfonikus Zenekar (ve­zényel: Gerhát László). Ünnepi megemlékezést tart dr. Szabó Ákos, műsorvezető: Ittzés Mi­hály. A műsorban Kodály-művek hangzanak el, többek között az Intermezzo a Háry Jánosból és Sík Sándor Te Deuma. A belépés díjtalan. ■ KULTÚRA Folytatódik a 25 éves történet Rákász Judit A kezdet nagyvonalú volt, ahogy az el is várható egy olyan intéz­ménytől, amely évszázados ha­gyományaink megőrzését tűzi ki célul. A Népi Iparművészeti Gyűjtemény a Serfőző utcai, 1793-ban sörfőzdének épített épület együttesében kezdhette meg működését. A mai ipari mű­emléket egy ideig laktanyának is használták - a nagyterem volt az istálló, a szénapadlás helye ma is meglátszik -, majd egé­szen 1983-ig szeszfőzde volt: sok száz liter híres-neves kecskemé­ti barackpálinkát főztek itt.- Két boltíves, hatalmas pin­cénk, a föld alatt rejtőző sok száz hektós szesztárolók ma is azt a korszakot idézik - mondja Kriskóné Dávid Mária. - A 2010-es múzeumi éjszaká­ra szeretnénk az egyiket megnyitni a látogatók előtt. Gyertyákkal megvilágítva gyö­nyörű világ van odalent. Remél­jük, hogy száraz idő lesz Szent Iván napja előtt, mert esős idő­szakban bizony térdig áll a víz a pincéinkben, s akkor hiába is szeretnénk megmutatni a láto­gatóknak. Helyreállításuk hosz- szú távú terveink között szere­pel, s a megvalósítás főként attól függ, hogy lesz-e olyan uniós pá­lyázat, amelyen - fenntartónk, a kecskeméti önkormányzat támo­gatásával - sikerrel elindulha­tunk. A Népi Iparművészeti Gyűjte­mény első évei nem voltak zök­kenőmentesek. Bár a közönség lelkesen fogadta az új gyűjte­ményt, s a látogatottság az első évben felülmúlt minden várako­zást, a szakmát megosztotta az intézmény létrejötte.- Új fogalom volt akkoriban a népi iparművészet. Voltak olyan néprajzosok, akik annak a véle­ményüknek adtak hangot, hogy a népművé­szet értékeit nem szabad kiragadni saját korukból. Helytelen például, ha olyan tár­gyak készülnek, amelyek a 18. szá­zadi fazekasság technikáit elevení­tik fel, az akkori motívumokat, for­makultúrát idézik meg, de a mai használatra is alkalmasak. Mára meghaladta az időezeket a néze­teket, de 25 évvel ezelőtt komoly szakmai vitákra adott okot. Az intézmény alapítása óta kö­zel 100 egyént, csoportos és te­Az induláskor megosztotta a szakmát a gyűjte­mény létrejötte. matikus kiállításnak adott otthont. Nagy visszhangot kivál­tó egyéni kiállítással mutatkoz­hatott be Répás János, Babar Ist­ván és Kovács László kalocsai fa­zekas mester is. A helyi népmű­vészeti egyesület mellett a biha­ri, baranyai kézművesek egye­sülete is kiállította itt munkáit. Határon túlról is több kiállítás érkezett Kecskemétre, például a taplókiállítás - „télen fűt, nyá­ron hűt” -, a Sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumból.- Újabb lépést jelentettek az országos konferenciák - mond­ja az igazgató. - Azokra a szak­ágakra koncentráltunk, amelyek ritkábban kapnak megszólalási lehetőséget. így például konfe­renciákat rendeztünk a mézes- kalácsosoknak, a tojáshímzők­nek, késeseknek, kályhásoknak, és jövőre a bútorfestőket is ide­várjuk. Szintén fontos szakmai eredmény a Hagyományok Há­zával közösen meghirdetett or­szágos pályázat: a kismesterség El nem hervadó vi­rágok a jubileu­mi ün­nepsé­gen. Megle­petés ajándék­ként valamennyi résztvevő aláírhatta nevét egy térítőn, s az aláírásokat kihímzik a kézimunka kör tagjai. és a fazekas pályázat, amelyeket a ’90-es évek második felétől há­romévente rendezünk. A következő időszak terveit Kriskóné Dávid Mária így foglal­ta össze:- Szeretnénk lényfeges ténye­ző maradni ezen a területen. Az eddigi irányvonalat-szeretnénk még igényesebben továbbvinni, szakmailag magas színvonalon, és a mai látogatóknak élményt adó módon. Egyre több fiatal művész alkalmazza a népművészet motívumait tehetséggel és szeretettel tárgyaikon A népi iparművészek világába látványosan és lehengerlőén vonult be az elmúlt években egy új generáció: kirakodóvá­sárokon, fesztiválokon nagy számban jelentek meg olyan fiatal művészek, akik a nép­művészet motívumait, forma­kultúráját tehetséggel és sze­retettel alkalmazzák mai használati tárgyakon. Arra a kérdésre, hogyan tud kapcso­latot teremteni a kecskeméti gyűjtemény a fiatal művé­szekkel, az igazgató elmond­ta:- A KIÁLLÍTÁSAINKRA a letisz­tult, igazán színvonalas mun­kák kerültek be eddig is, és ezt a színvonalat szeretnénk tarta­ni továbbra is. A fiatal művé szék próbálkozásait azonban szívesen véleményezzük, ugyanakkor tudni kell, hogy gyűjtőkörünk elsősorban a néprajz és a népi iparművé szét. Az elmúlt években számos fiatalnak segítettünk az indu­Kriskóné Dávid Mária lásban. Említhetem például Czakó Lajost, aki közhasznú munkásként került a gyűjte­ményhez, itt csodálkozott rá a fafaragók tudományára, s miu­tán maga is elkezdett a fával dolgozni, egy őstehetség kibon­takozásának lehettünk tanúi. Vagy említhetem a 25 éve ná­lunk dolgozó kolléganőmet, Fe­kete Erzsébetet, aki szintén itt kapott kedvet a hímzéshez, s most már népi iparművészként készíti gyönyörű térítőit. évforduló Gyertyafény csordul a boltíves pincére a múzeumok éjszakáján Alapításának 25. évfordu­lóját ünnepelte a napok­ban a kecskeméti Népi Iparművészeti Gyűjte­mény. Az intézményt az első naptól kezdve vezető Kriskóné Dávid Máriával a kezdetekről és a népi iparművészek új generá­ciójáról is beszélgettünk. Történetek nagyikról nagyiknak gyerekszáj így látták az unokák, s el is mondták az Idősek Akadémiáján Evet zárt a költők és írók köre Unokák a nagyszülőkről címmel hirdetett rajz- és fogalmazáspá­lyázatot kecskeméti kisiskolások­nak a városi idősgondozó szolgá­lat. A zsűrihez idén ötször annyi pályamű érkezett, mint tavaly. Ezúttal a Móra Ferenc, az Arany János és a Lánchíd utcai általános iskola harmadikos-ne­gyedikes kisdiákjai írták meg él­ményeiket. Valamennyien meg­hívást kaptak az idősek akadé­miájára, a Katona József Könyv­tárba. A legsikerültebb dolgoza­tokat fel is olvasták az írópalán­ták. íme néhány részlet. „Hárman ünnepeltünk: én, anya és nagymama. Meleg volt. A nagyi felemelt, én raktam a gyönyörűen feldíszített kará­Sok hallgatónak csaltak könnyeket a szemébe a gyerekek dolgozatai csonyfa tetejére a csillagot. Ma- mikám a gyermekkoráról me­sélt. Bár csak hárman voltunk, olyan boldogan telt az ünnep, mint bármikor máskor.” „Engem az anyukám elha­gyott. A nagymamám és nagy­papám befogadott, én és az apu­kám most náluk lakunk. Nagyon szeret a családom. Azért is kü­lönleges, mert mi szeretetben vagyunk gazdagok. Ez az, amit adni lehet, de megvenni nem.” „Tavaly karácsonykor szomorú voltam, mert nem azt kaptam ajándékba, amit szerettem volna. A nagymamám átölelt és a fülem­be súgta: jegyezd meg, az év min­den egyes napja, az év legszebb napja!” ■ Popovics Zsuzsanna Eredményes évet zárt a Költők Baráti Köre - hangzott el Kovács István József éves beszámolójá­ból a szombat megtartott irodal­mi délutánon a Bács-Kiskun Me­gyei Költők és írók Baráti Köré­nek évadzáró ünnepségén. A ter­veknek megfelelően kilenc ösz- szejövetelt tartottak idén, az Üzen a homok című irodalmi la­pot azonban a tervezettnél keve­sebbszer, idén mindössze egy­szer sikerült megjelentetniük. Az irodalmi rádió segítségével elkészült viszont az „Üzen a Ho­mok” című CD-album. A baráti kör alkotói hét antológiában is szerepeltek, és lapjuk megkapta a Krúdy Gyula Irodalmi Szalon díszoklevelét. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom