Petőfi Népe, 2009. december (64. évfolyam, 281-305. szám)

2009-12-30 / 304. szám

6 2009. DECEMBER 30., SZERDA GAZDASÁG A BUX index 2009. december 29-én 21800 21600 Nyitóérték: 21066 Záróérték: 21570 21400 21200 r fVáítozás: 3,00% | j f 20 800 20 600 20400. port/ 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 / FORRÁS: BÉT Előző napi záróérték: 20943 15.3Ó, aNenYorii-iP tőzsde nyitása NYERTESEK 2009.12.29. Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Mól 17 890 5,85 3 858 FHB 1320 5,17 109 Egis 19 025 3,39 153 Richter 43 100 2,93 2 045 KEG 583 2,10 2 ANY 887 1,37 0 OTP 5 500 1,28 3 784 FORRÁS: BÉT VESZTESEK Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Econet 118-1,66 58 TVK 3 425-0,58 2 Émász 21505-0,41 4 A BUX index az elmúlt napokban r BET-áruszekció (forint/tonna, 12.18.) Új elszámolási ár EUROBÚZA 2010. március 32 OOP TAKARMÁNYBÚZA 2010. március 28000 TAKARMÁNYKUKORICA 2010. március ___________31300 TA KARMÁNYÁRPA 2010. március _____28000 OLAJ NAPRAFORGÓ 2010. március 70 000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2009. december 29-én. €/Ft $/Ft CHF/Ft ) X f 272,39 188,78 183,28-0,84 Ft-1,02 Ft +0,02 Ft Forintbetéti* kamatok (%) 2 hó 3 hó Allianz Bank 5,25 6,00 Budapest Bank 6,25** 4,25 Erste Bank 5,25 5,50 K&H Bank*** 3,30 5,60 MKB Bank 4,83 4,93 OTP Bank 2,00 2,00 Raiffeisen Bank** 6,30 6,40 UnlCredlt Bank 5,40 5,40 * ALAPTERMÉKEK, 1 MILLIÓ FORINTRA. * * AKCIÓS. ' ’ * 3 HÓ HELYETT 6 HÓ. Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 12.29.) Vételi Eladási Allianz Bank 266,04 279,68 Budapest Bank 264,69 281,06 CIB Bank 261,60 283,40 Citibank 261,96 283,78 Erste Bank 265,16 280,44 K&H Bank 265,38 280,66 MKB Bank 266,17 279,83 OTP Bank 265,79 279,42 Raiffeisen Bank 266,23 278,21 Ragaszkodnak a Mavirhoz mvm zrt. Állami tulajdonban marad a rendszerirányító társaság Egyelőre elmúlt a veszély: mégis jön az orosz olaj A Brüsszel által felkínált négy lehetőség egyikét választotta a magyar tör­vényhozás, amikor mina­pi törvénymódosításában úgy döntött, a rendszer- irányító Mavir Zrt. meg­marad anyacége, az MVM Zrt. tulajdonában. B. Horváth Lilla A villamosenergiarendszer- irányítói, illetve az áram-nagy­kereskedői funkció szétválasztá­sát az uniós versenyszabályok írják elő. A megvalósítás elvárt módját illetően azonban rugal­mas az EU, Igazodva tagállamai erősen eltérő érdekeihez. Az MVM-Mavir páros egyben tartása látványosan konzervatív lépés a bírálók által ultralibe­rálisnak mondott hazai gazdaság- irányítás részéről, mégsem meg­lepő a hazai gáziparban már elfo­gadott megoldás ismeretében. A deklarált cél szerint az MVM-nek erős, versenyképes, stabil nyere­séget termelő vállalatnak kell ma­radnia. Ennek egyik eszköze ép­pen az, hogy ellenőrzése alatt ma­rad leányvállalata, az egyébként önálló társaságként működő Mavir. Utóbbi uniós szakkifeje­zéssel úgynevezett független átvi­teli szervezet lesz (HO). „Szólt természetesen érv a tel­jes tulajdonosi szétválasztás mellett is, ilyen az áram-nagyke- reskedő és a rendszerirányító közötti valós vagy vélt összefonó­dások kiszűrése” - mondta a Vi­lággazdaságnak Tari Gábor, a Mavir vezérigazgatója. Ugyan­akkor - mint emlékeztetett - a Brüsszel által folytatott előzetes vizsgálatok is azt igazolták, Ma­gyarországon a Mavir az MVM leányaként is képes függetlenül működni. Ezt garantálja a szigo­rú feltételeket szabó, brüsszeli hármas energiacsomag, de ezt hivatott felügyelni a Magyar Energia Hivatal (MÉH) is. A hazai áramkereskedők ke­vésbé derűlátók. A nagyobbak szerint a versenypiacra nézve ki­fejezetten káros, hogy az MVM marad a Mavir tulajdonosa. Mint az egyik, névtelenséget kérő for­rásunk lapunknak rámutatott: a nagykereskedő-rendszerirányító páros piaci információt tarthat vissza, és megmarad a lehetősé­ge a keresztfinanszírozásnak is. Az MVM csoport szerkezete f Holdingközpont 9 ____t ► Magyar Villamos Művek Zrt. _____ í Termelés ► Paksi Atomerőmű Zrt. ► Vértesi Erőmű Zrt. ► Tatabánya Erőmű Kft. ► Mifű Kft. ► MVM GterZrt.­► MVM Észak-Budai Fűtőerőmű Kft. Átvitel, rendszerirányítás ► Mavir Zrt.-----------------------'l Kereskedelem ► MVM Partner Zrt. ► MVM Adwest GmbH ► MVM Trade Zrt. Másikuk viszont ügy vélte, a Mavirnak az MVM ellenőrzése alatt, állami tulajdonban a helye. Egy harmadik cég első embere szerint tény, de épp ezért aggá­lyos is, hogy az MVM-nek a Maviron keresztül rálátása lesz az egész áramkereskedelemre, így versenytársaihoz képest előnyhöz juthat. Mégsem ez a fontos, hanem az, hogy megindult az MVM megerő­sítése. Egyébként szerinte a ki­sebb áramkereskedők eddig is jól együtt tudtak dolgozni a két cég­gel, és ennek ezután sincs akadá­lya. „Teljesen megalapozatlanok és szakmaiatlanok azok a nyilat­kozatok, amelyek azt feltételezik, hogy a Mavir önálló cégbe szerve­zése óta az MVM befolyásolná a Mavir rendszerirányítói, kereske­delmi, hálózatfejlesztési vagy bár­mely más tevékenységét” - rea­gált a véleményekre Tringer Ágoston, az áram-nagykereskedő szóvivője. Emlékeztetett, ezzel kapcsolatban nemhogy felvetés, még csak gyanú sem fogalmazó­dott meg a mai napig. Ezt támasz­totta alá az a mintegy hároméves és igen költséges, brüsszeli szak­értők által a két cégnél végzett részletes vizsgálat is, amelynek lezárásaként a Mavir a továbbiak­ban ITO-ként működhet. Természetesen a törvénymó­dosítás után módosul az MVM- Mavir kapcsolat. A két, egyéb­ként egy épületben működő cég egymástól teljesen elkülönített működését még szigorúbban fog­ják venni, erről Mártha Imre MVM-vezér nyilatkozott a napok­ban az MTI-Ecónak. Más-más lesz az ügyvédi és a beszállítói körük, még arra is ügyelnek, hogy dolgozóik külön étterem­ben ebédeljenek. Kitekintő: mi az európai gyakorlat? A MAGYARORSZÁGIHOZ hasonló megoldást választott Francia- ország is, de van bőven példa a rendszerirányító teljes levá­lasztására, eladására is. Ez történt Skóciában, Írországban Bosznia-Hercegovinában, de erre halad Skandinávia, élén Norvégiával, és terítéken van a német E.On villamos gerinchá­lózatának eladása. Várhatóan eladják a nagynyomású gázve­zeték-hálózatot is Németország ban. A fő szempont: az ener­gia-nagykereskedő ne befolyá­solhassa a rendszerirányítást. Aláírták az orosz olaj ukrajnai tranzitszállításáról szóló megál­lapodást - jelentette be az UkrTransNafta ukrán olajválla­lat szóvivője tegnap Kijevben. Oroszország elfogadta az Ukraj­nán keresztül zajló kőolajszállí­tás díjának 30 százalékos emelé­sét. Azt nem közölték, mekkora lesz az új díjtétel, egy kormány­zati forrás viszont arról tájékoz­tatta a Reuterst, hogy jövőre ton­nánként 6,6 euróba (9,50 dollár­ba) kerül egy tonna kőolaj to­vábbszállítása Ukrajnán át az idei 7,8 dollárt követően. Az ukránok másik követelése a díjtétel emelése mellett az volt, hogy a dollár helyett térjenek át az euróbán való elszámolásra. Előzőleg ukrán részről azt kö­zölték, a két ország között ér­vényben lévő szerződéshez ki­egészítést csatolnak arról, mi­lyen feltételek mellett történik 2010-ben az orosz olaj ukrajnai tranzitszállítása. A Barátság ve­zetéken nem kevesebb, mint 15 millió tonna olajat szállítanak. Oroszország hétfő kora délután figyelmeztette az Európai Uniót: az ukrán tranzitdíj körüli viták miatt gondok adódhatnak az Uk­rajnán át Európába irányuló olaj- szállításban a Barátság kőolajve­zetéken, ez elsősorban Szlováki­át, Csehországot és Magyarorszá­got érintheti. Hétfő késő este azonban az orosz energiaügyi minisztérium jelezte: létrejött az elvi megállapo­dás Kijewel az európai fogyasz­tóknak szánt orosz nyersolaj jövő évi ukrajnai tranzitjáról. ■ Az olajmágnás öt lövést kapott LELŐTTE EGY ISMERETLEN fegy­veres Vlagyimir Butorint, az orosz Basnyefty olajcég egyik vezetőjét az oroszországi Ufa városában kedden - jelentet­ték be a helyi hatóságok. AZ 57 ÉVES BUTORIN holttestét - benne öt lövedékkel - közel ahhoz az épülethez találták meg, ahol lakott - számoltak be róla orosz hírügynöksé­gek. Valószínűleg akkor vé­geztek a férfival, miközben munkába ment A gyilkos el­menekült a helyszínről, egy­előre nem találták meg. Válságkezelés fusizással és kérdőjelekkel árnyékgazdaság Recessziókor az adózatlan pénz megrövidíti az államot, de növeli a fogyasztást A fejlett országok közül azok úsz- ták meg viszonylag csekély ha­zai össztermék- (GDP) visszaesés­sel a gazdasági válságot, ame­lyekben kiugróan magas, vagy el­lenkezőleg, az átlagnál jóval ala­csonyabb az árnyékgazdaság sú­lya - erre a következtetésre jutott a Deutsche Bank Research egyik elemzője. Sebastian Kubsch tu­catnyi nyugat- és dél-európai ál­lam gazdasági teljesítményét vizsgálta, és úgy találta, az illegá­lis munkavégzés gyakorisága alapján „középutasnak" számító államok - így például Németor­szág vagy Írország - nagyon sú­lyos, öt-hét százalékos GDP-visz- szaesést szenvedtek el az idén. Ezekben az államokban becslé­Fusi: egyéni haszon, társadalmi kár Árnyékgazdaság* 2009 1997/1998 Egyesült Államok : 7,6 8,9 Svájc 8,3 8,1 Ausztria 8,5 9,0 Japán 9,5 11,1 Hollandia 9,9 11,9 Nagy-Britannia 10,9 13,0 Franciaország 11,5 14,8 Írország 13,1 16,2 Finnország 14,2 18,9 Dánia 14,3 18,3 Németország 14,6 14,9 Norvégia 15,3 19,6 Svédország 15,4 19,9 Belgium 17,8 22,5 Portugália 19,5 23,1 Spanyolország 19,5 23,1 Olaszország 20,0 25,3 Görögország 25,0 29,0 * A GDP SZÁZALÉKÁBAN, BECSLÉS) FORRÁS: LINZI EGYETEM sek szerint a hazai össztermék 13-15 százaléka származik adó­zatlan tevékenységből. Ezzel szemben az államcsőd szélén táncoló Görögország - ahol a korrupció és az adóeltitko­lás európai viszonylatban rend­kívül elterjedt - gazdasága alig egy százalékkal zsugorodott 2009-ben. Ezt az elemző azzal magyarázza, hogy a gazdaság körülbelül negyedét kitevő infor­mális szektor jelentős stabilizá­ló tényezőként jelenik meg, hi­szen a feketén keresett jövedel­mek szinte kizárólag a fogyasz­tást szolgálják, nem pedig befek­tetési, felhalmozási célokat. Más­felől azok a nyugat-európai álla­mok (Ausztria, Hollandia) is ke­vésbé szenvedtek az átlagnál, amelyekben tíz százalék alatti az árnyékgazdaság részaránya - mutat rá Sebastian Kubsch. A magyarázat azonban ez esetben már nem olyan könnyű. A feketegazdaság kutatásának szaktekintélye, Friedrich Schnei­der linzi professzor is egyetért azzal, hogy az adózatlan tevé­kenységek recessziós időkben növelik a lakosság jólétét - ugyanakkor az államot megká­rosítják. A mostani krízis hatásá­ra kismértékben szinte minden európai államban erősödött az árnyékgazdaság - számítja a professzor. Hosszabb távon még­is csökkenő tendencia tapasztal­ható (lásd táblázatunkat). ■ T. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom