Petőfi Népe, 2009. december (64. évfolyam, 281-305. szám)
2009-12-29 / 303. szám
6 2009. DECEMBER 29., KEDD GAZDASAG A BUX index 2009. december 28-án 21100 21000 20 900 20 800 20700 20600 20500 20400, port/ 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 / FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2009.12.2». 15.30, a New Y01 tőzsde nyitása / j Részvény TVK Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft 3 445 2,98 19 Mól 16 900 2,73 2 616 Danubius 3 600 2,27 9 Egy főre jutó adóbefizetés (ezer forint, 2008-ban) Társasági adó Iparűzési adó Munkáltatói járulék .................................... Munkavállalói j árulék Szja Összesen Fotex 381 1,87 54 Egis 18 400 1,09 125 Synergon 761 1,06 23 Nemzetgazdaság összesen 167,5 208,6 669,2 339,6 418,6 1803,5 VESZTESEK 100%-ban belföldi túl. cégek 123,9 130,2 529,0 268,4 284,2 1335,6 Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Legalább 50 %-ban költ. túl. cégek 297,5 430,6 1069,6 542,8 827,5 3167,6 KEG 571-3,22 2 A külföldi tulajdonú cégek aránya Econet 120-1,63 65 a nemzetgazdaság egészéhez visz. (%) • 177 206 160 160 198 176 41 870-0,30 536 ANY 875-0,22 A BUX index az elmúlt napokban 20900 20800 20 724 207001 20600 20500 20400 20300 20 735 20385 20200---"" V2-16 12.1712.18 12.2112.2212.23 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 12.18.) ÚJ elszámolási ár EUROBÚZA 2010. március 32 OOP TAKARMÁNYBÚZA 2010. március 28 OOP TAKARMÁNYKUKORICA 2010. március 31300 TAKARMÁNYÁRPA 2010. március 28 OOO OLAJ NAPRAFORGÓ 2010. március 70 OOO MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2009. december 28-án. €/Ft $/Ft CHF/Ft I \ 4 273,23 -0,66 Ft 189,80 -2,46 Ft 183,26 -0,12 Ft Forintbetéti* kamatok (%) 2 hó 3 hó Allianz Bank 5,25 6,00 Budapest Bank 6,25 ** 4,25 Erste Bank 5,25 5,50 K&H Bank*** 3,30 5,60 MKB Bank 4,83 4,93 OTP Bank 2,00 2,00 Raiffeisen Bank ** 6,30 6,40 UniCredit Bank 5,40 5,40 ' ALAPTERMÉKEK, 1 MILLIÓ FORINTRA. * * AKCIÓS. *** 3 HÓ HELYETT 6 HÓ. Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 12.28.) Vételi Eladási Allianz Bank 266,29 279,95 Budapest Bank 265,18 281,58 CIB Bank 262,28 284,14 Citibank 262,42 284,28 Erste Bank 265,74 281,06 K&H Bank 266,13 281,47 MKB Bank 266,66 280,34 OTP Bank 266,52 280,18 Ralffelsen Bank 267,11 279,13 Forrás: APEH-gyorsjelentés és PM-becslés Huszonötszörös előnyben MULTiK Negyedannyi foglalkoztatott kétszeres értéket állít elő Mit mond a kamara? Nem enyhül a magyar gazdaság kettős jellege: a külföldi tulajdonú cégek jóval több hozzáadott értéket állítanak elő, mint a magyar kis- és középvállalkozások (kkv). Utóbbi körnek azonban arányosan jóval nagyobb terhet jelentenek az adó- és járulékkötelezettségek. Munkatársunktól A többségében külföldi tulajdonú cégek termelékenysége jóval magasabb, mint a hazaiaké, hiszen előbbiek háromszor annyi hozzáadott értéket állítanak elő, mint a tisztán magyar tulajdonban lévő vállalkozások. Ez az arány a gazdaság egészéhez viszonyítva is kétszeres - olvasható a pénzügyi tárca (PM) gazdasági és pénzügyi folyamatokról szóló friss tájékoztatójának egyik mellékletében. E jelenség hátterében elsősorban az áll, hogy a külföldi cégek jóval modernebb technológiát és munka- kultúrát honosítanak meg, mint amely a magyar vállalkozásokra jellemző, a kkv-k megújulását pedig béklyóba köti az évek óta fennálló és a válság hatására csak súlyosbodott forráshiány. A 2008-as bevallásokból készült adóhatósági jelentés alapján az elemzés rámutat: a magasabb termelékenységet a külföldi tulajdonú társaságok a munkavállalók számának minimalizálásával érik el, éppen ez az oka annak, hogy a foglalkoztatottak több mint kétharmadának a kevesebb hozzáadott értéket előállító kkv-szektor ad munkát. A pénzügyi tárca számítása szerint a külföldi tulajdonban lévő vállalatoknál az előállított érték 17 százalékát kell a bérköltségekre fordítani, ez az arány a magyar cégeknél 27 százalék. ■ A dolgozók kétharmada a kkv-szektorban van. Fej- lődésükhez több pénz kell. Az államháztartási befizetések az előbbi körben 29, utóbbiban 36 százalékot képviselnek. így a multik esetében a hozzáadott érték 54 százaléka marad meg a vállalat számára szabad felhasználásra, a magyar tulajdonú cégeknél ez csupán 37 százalék. Az A MAGYAR GAZDASÁGOT feszítő kettősségre hosszú ideje próbálják felhívni a figyelmet a szakemberek. parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke legutóbb az APEH Top 100 kiadvány bemutatóján mutatott rá, hogy egyelőre a válság utáni fellendülés is inkább a külföldi tulajdonú cégeket érinti. A kilátások javulása még el sem ért a kisebb vállalkozásokhoz, így a kilábalás küszöbén is tovább erősödik a duális gazdasági szerkezet - fogalmazott az MKIK elnöke. Egy főre jutó hozzáadott érték és létszám * Hozzáadott érték Létszám Nemzetgazdaság összesen 5 635,3 2 229,2- 100 százalékban belföldi tuL cégek 3 752,8 1630- legalább 50 százalékban külföldi túl. cégek 10 864,8 538,1 A külföldi tulajdonú cégek aránya 193 24 a nemzetgazd. egészéhez (%) ■ EZER FORINT, II1ETVE EZER Fft, 20OMAN, A KETTŐS KÖNYVVITELŰ CÉGEK KÖRÉBEN) FORRÁS: PM, APEH sem mellékes, hogy az 54 százalékos „nyereség” a külföldi vállalatoknál mintegy hatmillió forintot takar, a hazai cégeknél a 37 százalék azonban csupán 1,4 milliót, lévén alacsonyabb az előállított termékek összértéke is. Ami az adófizetést illeti: a multik számára a legnagyobb tételnek a munkáltatói járulékok számítanak, ám magas az szja- befizetésük is. Társasági adót azonban jóval kisebb arányban fizetnek, emögött a szűk adóalap, az alacsony adókulcs és a számottevő adókedvezmények húzódnak meg'- derül ki a PM elemzéséből is. Az adóhivatali adatok szerint tavaly egy foglalkoztatottra átlagosan 31 ezer forintnyi adókedvezmény jutott: a tisztán hazai tulajdonú cégeknek alig négyezer, a legalább 51 százalékban külföldi tulajdonú vállalatoknak azonban közel 103 ezer forint. Ez majd huszonötszörös különbség. Ha azonban a külföldi tulajdonú cégek szerepét nemzetgazdasági szinten vesszük górcső alá, kiderül: e vállalatok egy foglalkoztatottra jutó adóbefizetése - a 2008-as adatok szerint - 3,167 millió forint, míg a hazaiaknál ez a szám csupán 1,335 millió. A nemzetgazdaság egészéhez képest a multik a helyi iparűzési adóban, valamint az szja-ban érnek el kiemelkedő arányú adófizetési kötelezettséget. Szerdán újabb benzináremelés, januártól jön a jövedéki adó is Bruttó hat forinttal emeli a benzin és néggyel a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát holnaptól a Mól Nyrt. A társaság egy hete csak a gázolaj árát emelte, akkor is négy forinttal. A gázolaj átlagára a mostani változással 286, a benziné 306 forint lesz. Az autósok 10-30 forintos árkülönbséget is tapasztalhatnak a kutaknál. Az emelést piaci folyamatokkal magyarázzák az elemzők. Január elsején további áremelkedés lesz a jövedéki adó szabályainak változása miatt: az MTI számítása szerint a benzin mintegy 14, a gázolaj 9 forinttal kerül majd többe. így január elsején az előbbi ára történelmi csúcsra jut, elérheti a 320 forintot, míg eddigi legmagasabb ára a 2008. júniusi 317 forint volt. Egy liter benzin árában jelenleg 109 forint a jövedékiadó-tar- talom, januártól 120 forint lesz, a gázolajéban most 90,5 forint, ez 97,35-ra emelkedik. ■ Üdülési csekk kétmillió dolgozónak Az idén a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány 63 ezer szociálisan hátrányos helyzetben élő személy üdülési támogatását segítette elő 2,1 milliárd forint ösz- szegű üdülési csekkel. Az alapítvány 2010. január 31-ig. várja azok jelentkezését, akik igénybe kívánják venni a szervezet támogatását. Az üdülési csekk 11 éves forgalmazásának történetében a legfiatalabb üdülésicsekk-tulaj- donos a 2009. december 8-án született Kismoni Réka. A csekket az ifjú hölgy részére a dunaújvárosi Tourinform irodát működtető gazdasági társaság vette. A család örömmel fogadta azt a lehetőséget, hogy munkaadó a munkavállaló gyermekének is vásárolhat kedvezményes üdülési csekket. A csekket közel 13 ezer hazai szolgáltatónál lehet felhasználni üdülést, pihenést, kikapcsolódást, egészségmegőrzést, betegségmegelőzést, szabadidő- sportot biztosító szolgáltatásokra. ■ Bérköltség-támogatással segítik a munkáltatókat foglalkoztatás Ötszörösével nő a rehabilitációs járulék - A rátosok alkalmazása is előnyösebb Napokon belül ismét csökken a vállalkozások élőmunkaterhe. Januártól ugyanis kétféle normatív bérköltség-támogatást vehetnek igénybe a munkáltatók. A könnyítéssel azok élhetnek, akik olyan munkavállalókat alkalmaznak, akik a válság következtében veszítették el az állásukat, így munkanélküli-ellátásra lennének jogosultak a 2010. január 1. és december 31. közötti időszakban. Foglalkoztatásuk esetén a munkanélküli-ellátás összegével megegyező bértámogatást kapnak a munkáltatók. Szintén január 1-jével lép életbe az a támogatási forma is, amely a rendelkezésre állási támogatásban (rát) részesülők Segélyben, rátban részesülők* Rendszeres szociális segély Rát Január 148,6Február 148,8Március 136,3Április 66,9 96,5 Május 18,3 134,8 Június 8,9 135,3 Július 6,8 137,6 Augusztus 5,1 143 Szeptember 4,2 144,9 Október 3,6 148,3 November 3,1 154,2 FORRÁS: ÁFSZ Székely Judit: Élni kell a lehetőséggel munkaerő-piaci elhelyezkedését kívánja ösztönözni. A foglalkoztatási törvény változásának köszönhetően ugyanis azok a munkáltatók, amelyek rátra jogosult munkavállalót foglalkoztatnak, az ellátás összegével megegyező - jelenleg 28 500 forintos - bérköltség-támogatást kapnak. Mindezek a változások jelentős könnyítést jelentenek a foglalkoztatók életében - mutatott rá a jogszabály-módosításokról szóló tájékoztatón Székely Judit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára. Szintén a munkaerőpiacot érintő változás, hogy az úgynevezett rehabilitációs járulék 2010. január 1-jétől az eddigi évi 177 600 forintról 964 500-ra nő, vagyis több mint ötszörösére. Mint ismert, rehabilitációs járulékot azon cégeknek kell fizetni, ahol legalább 20 alkalmazott dolgozik, és a megváltozott munkaképességű munkavállalók aránya nem éri el az alkalmazotti létszám 5 százalékát. A járulékot az előírt foglalkoztatási szintből hiányzó létszám után munkavállalónként kell megfizetni. Több tízmilliós kiadást is megtakaríthatnak a húsz főnél több alkalmazottnak munkát adó cégek, ha foglalkoztatnak megváltozott munkaképességűeket. A járulék emelkedése csaknem 60 ezer munkavállalót és mintegy 23 ezer céget érint. ■ VG
