Petőfi Népe, 2009. december (64. évfolyam, 281-305. szám)

2009-12-24 / 301. szám

2 A Petőfi Népe karácsonyi melléklete JELKÉPEK, SZOKÁSOK Zöld lombot hajtott az ácsolt keresztfa Születésnap a színpadon szimbólum A karácsonyfa jelentéséről számos legen­da maradt fent. Közös bennük azonban, hogy mindegyik Jézushoz kötő­dik. Az egyik szerint a kis Jézus hulladékfából ke­resztet ácsolt, mely azon­ban ágakat, zöld lombokat hajtott. József rádöbbent, hogy a keresztfa a gyer­mek születése napjára kelt életre. Mária telerak­ta az ágakat mindenféle dísszel. Egy másik legen­da szerint Jézusnak egy­szer menekülnie kellett az üldözői elől. Egy hatalmas fenyő alá rejtőzött, amely így megmentette őt. Csak éjféli mise után jöhet a vacsora jászol Mexikóban a kará­csony a vallásos motívu­mokról szól. Alig találni olyan otthont, ahol ne len­ne jászol, a gyerekek pe­dig forgatókönyv szerint járnak betlehemezni. Az ünnepi vacsora csak az­után következhet, hogy a család visszaérkezett az éjféli miséről. A gyerekek­nek január 6-áig kell vár­niuk az ajándékra. Pál Attila húsz év után ismét komikus szerepet játszik, bár kicsit félt, hogy ennyi idő után milyen fogadtatásra talál. A közönség tapsvihara meggyőzte. a Lili bárónőben. A színész Frédi szerepét formálja a publikum nem kis örömére. gén, amikor a tapsrendnél sorra került, megszólalt a Boldog szü­letésnapot!, majd belépett a színpadra Réczei Tamás rende­ző, és köszöntötte a szülinapos Pál Attilát.- Majd’ elájultam. Ha nem a színpadon álltam volna, elsza­ladtam volna. S ekkor a közön­ség állva tapsolt, a meghatott­ságtól meg sem tudtam szólalni. Ekkor a rendező annyit kért, hogy aki nem rokonom, az üljön le. Ekkor két személy kivételé­vel mindenki helyet foglalt, és ott álltak a szüleim. Könnyeim­mel küszködtem, és ez még nem volt elég: oldalra néztem, és ott voltak a színpadon a gyermeke­im. Utána jöttek a barátaim, és Galambos Erzsi is! Hosszú évek óta először ünnepeltem. Nagyon jó érzés volt! ■ Sebestyén Hajnalka Soha nem szerette a szü­letésnapokat Pál Attila színművész. Az idei ötve­nediket azonban maga is megkönnyezte. A 2009-es esztendő több kedves emléket is hozott Pál Attila kecs­keméti színész számára:- Ha most értékelnem kellene az idei évet, az egyik meghatá­rozó élmény a Prima Pri- missima Díj volt. Mondhatni, az életem közel huszonöt évét érté­kelte, amit Kecskeméten, s így a Katona József Színházban töltöt­tem el. Bár megyei díjról van szó, mégis úgy gondolom, hogy ez sokkal személyesebb, hiszen itt a díjazok ismerik is a díjazot­takat, így a kitüntetéssel való­ban a szakmai munkámat érté­kelték. Mint a gálán is mond­tam, nekem ez a kis szobor a kecskeméti Oscar! Pál Attila számára a másik meghatározó élmény, hogy hosszú évek után ismét táncos­komikus szerepben játszik, a Li­li bárónőben formálja meg Fré­di szerepét.- Már az első percben örül­tem a feladatnak, bár kicsit fél­tem, hogy húsz év után milyen fogadtatásra talál, hogy komi­Nem bánta meg, hogy itt maradt A Budapesten született színész pályakezdőként ke­rült Kecskemétre. A főiskola után sokan kezdenek vidéki színháznál, Pál Attila azonban itt is ma­radt. - Soha nem bántam meg, megszerettem Kecskemétet - vallja. - Büszke vagyok rá, és a Príma Prímissima Díjjal még büszkébb! kus szerepet játszom. De a kö­zönség esti tapsvihara és a ked­vező visszhang megerősíti ben­nem, hogy jó döntés volt - mondta büszkén. A színész e hónap elején ün­nepelte 50. születésnapját. Sa­ját bevallása szerint mindig is utálta az ünneplést, évek óta rendszeresen elhárította a bará­tok meghívásait. Ezúttal is szá­mított arra, hogy többen próbál­koznak majd elcsalni megünne­pelni a kerek évfordulót. Aznap este is előadása volt. A darab vé­A dió valójában ősi Krisztus-jelkép megváltó Kevesen tudják, hogy a dió is ősi Krisztus­jelkép. A megváltó először Mária méhében, később egy sziklasírban rejtőzött, hogy utána karácsonyi üd­vösséget hozhasson az embereknek. Határon túl is becsülik a művészetét B. Mikii Ferenc, Baja város dísz­polgára alkot. Kérésre megpi­hen, és így tekint vissza:- Érzem a 88 esztendő súlyát. Mégis inkább arra gondolok, hogy mennyi szép élményben volt részem idén, a munkássá­gommal kapcsolatos szeretetnek és megbecsülésnek mennyi je­lét tapasztaltam! Évente vissza­térek a hajdúszoboszlói művész­telepre, mellyel kapcsolatban Debrecenben volt kiállításom. A A művész és alkotása: B. Mikii Ferenc itt és ott tárlatomat látta a kijevi művé­szeti akadémia professzora, és alkotásaimat oly nagyra értékel­te, hogy azonnal meghívott. Meghatott, és örömöt szerzett a kiküldött harminchárom kép nagy sikere. Bár nem először volt külföldön kiállításom - már 1942-ben elnyertem Firenze Vá­ros Díját -, ma is átérzem, hogy határainkon túl a hazámat kép­viselem. Itthon részt vettem a Berekfürdői Nagykun Nemzet­közi Művésztelepen, az Egri Bi- ennálén, az Országos Víz és Élet Kiállításon, a Vásárhelyi Őszi Tárlaton. Festészetemben évtize­dek óta az „ember” foglalkoztat. A humánum, az emberszeretet, a család, a barátság témaköre. Ez vezérel, amikor megkísérlem újraindítani a Rudnay Képzőmű­vészeti Kör nyári alkotótáborát, újra életre kelteni az oly sok je­les művészt elindító közösséget. Ehhez - első lépésként - felké­rést kaptam az Itthon Európá­ban a Művészetért Alapítvány­tól egy budapesti kiállításra, me­lyet követően Baja várossal kar­öltve megszervezik a Rudnay Kör ismert művésztagjainak csoportos tárlatát is. ■ Gál Zoltán Az építész nem számított a Príma-jelölésre Szeret az unokákkal sétálni a Holt-Tisza partján, s ha jön az ünnep, a karácsonyfa mindig a plafonig ér Meglepődött, mikor megtudta, hogy őt is jelölték Prima-díjra a megyében. Albrecht László kiskun­félegyházi építész nem számított arra, hogy rá is gondoltak.- Mi volt a reakciója, amikor meghallotta a hírt?- Talán furcsa, de megkérdeztem a feleségemet, hogy lesz-e nekem ebből valami problémám. A tíz jelölt között ugyanis neves emberek szerepeltek. Aztán továbbgondolva a történetet, arra a megálla­pításra jutottam, hogy ebből csak hasznom szár­mazhat. Két éve nyugdíjas vagyok, de azért mellet­te még dolgozom, családi és társasházakat tervezek.- Hogyan emlékezik vissza az idei évre?- Sokat kirándultunk a feleségemmel. Először Gyulára mentünk el, még januárban. Egy teljes he­tet töltöttünk a városban. Kihasználtuk a fürdő ad­ta lehetőségeket. Mindenféle terápiás kezelések­nek vetettük alá magunkat, teljesen feltöltődtünk. Márciusban Ceglédbercelen töltöttünk egy hetet, a lányunk fizette a költségeket.- Úgy tudom, hogy Lakiteleken van hétvégi há­zuk.- Nagyon szeretünk ott lenni. A nyári hónapokat rendszerint ott töltjük két unokánkkal együtt. Hor­gászni főleg a bátyám, Sándor szokott, de én is megnézem néha. Gyermekkorohiban sokat pecáz- tam Alpáron, mert odavalósiak vagyunk. Tőserdő- ben, a Holt-Tisza partján szoktunk sétálni az uno­kákkal, és kimegyünk a a játszótérre is. A nyári me­legben jólesik ott a kikapcsolódás.- Karácsonykor együtt lesz a család?- Igen, mindig nálunk van az ünneplés. Jönnek a lányomék a két unokával, a fiam a feleségével, édesanyám - aki már kilencvenéves - és apósom. Hatalmas, plafonig érő karácsonyfát szoktunk fel­állítani a nappaliban. Szenteste mindenki megkap­ja az ajándékát, majd megvacsorázunk. A felesé­gem nagyon jól főz. Még karácsonyi énekeket is énekelünk, kellemesen, jó hangulatban töltjük el az estét. ■ Szentirmay Tamás ! Albrecht László i számtalan házat tervezett Kiskunfél­egyházán

Next

/
Oldalképek
Tartalom