Petőfi Népe, 2009. december (64. évfolyam, 281-305. szám)

2009-12-16 / 294. szám

PETŐFI NÉPE - 2009. DECEMBER 16., SZERDA 11 AGRÁRHÍRADÓ Nyolcszázmillió jut a kistérségi fejlesztésekre Dél-Pest megyében Pótolhatnánk az energiát vidékfejlesztés A vidéki embereknek jár az élhetés szabadsága A mész alatt jobban elviselik a nagy hideget a gyümölcsfák Összesen több mint félmilliárd forintot nyertek a Dél-Pest me­gyei Leader-közösséghez tarto­zók, egyebek közt falumegújí­tásra, örökségvédelemre, gaz­daságfejlesztésre. Az önkor­mányzatok mellett a kisvállal­kozások igényelhettek beruhá­zásaikhoz pénzt. Például fedett lovarda építésére és faüzem lé­tesítésére jutott az állami forrá­sokból. A legutóbb lezárult pá­lyázati tender eredménye vissz­hangot keltett, ugyanis majd­nem egy évet vártak kihirdeté­sére a kistérségben. Vállalko­zók, önkormányzatok és civil- szervezetek együttesen közel 600 millió forinthoz jutottak, az önrészt is hozzászámítva mint­egy 800 millió forint áll rendel­kezésükre. ■ Lovardára és faüzemre is jut a legutóbb meg­nyert Leader-támoga- tásból. Néhány önkormányzat, példá­ul a jászkarajenői a település központját akarja ebből felújíta­ni, mások csapadékvíz-elveze­tésre, térburkolatcserére, fásítás­ra adtak be pályázatot, továbbá Csemőben faüzem létesítésére kapott pályázati pénzt egy vállal­kozás. A most felosztott, országo­san több mint 45 milliárd forint Leader-forrás elosztása az önkor­mányzati szabadságra is példa lehet. A Leader-csoportok pon­tozták ugyanis a beadott, össze­sen 6 ezer pályázatot. Ez azt je­lenti, hogy a helyiekre bízza a pályázatkiíró a döntést, hisz ők tudják, melyek a legfontosabb fejlesztendő területek náluk. A legutóbbi javaslataikat is helyén­valónak ismerte el a földműve­lésügyi szaktárca. A hatályos jogszabályok alap­ján ismét be lehet nyújtani tá­mogatási kérelmeket 2009. de­cember 20-áig a megvalósítás helye szerint illetékes Leader- csoporthoz. Szükséges kiváltanunk a dráguló fosszilis energia- hordozók egy részét, egyébként sosem leszünk versenyképesek. Barta Zsolt Munkalehetőség egyre kevesebb a kistelepüléseken. A falvak, a kisvárosok elöregednek, a fiata­lok elköltöznek. A mezőgazda­ságból egyre nehezebb megélni. A jövő nem sok kilátással ke­csegtet - ez a véleménye a kecs­keméti Bagi Bélának, aki nem­csak képviselő a parlamentben, hanem maga is mezőgazdasági vállalkozó. Gyakran járja az or­szágot, s szembesül az imént el­sorolt problémákkal. Minél messzebb van egy település a fő­várostól, általában annál szegé­nyebbek az ott élők. A külhoni befektető nem találja meg a vidé­ket, nem is keresi. A külföldi tő­kéhez - bár Bagi Béla elismeri annak jelentőségét - nem fűz nagy reményeket. Aki a pénzét hozza, azért teszi, hogy jó ha­szonnal ki is vigye azt majd ké­sőbb innét. Ez egyébként nem csak nálunk, de Szlovákiában vagy Lengyelországban is ha­sonló gondokat okoz a gazdaság­ban. Mi lehet a megoldás? - kér­deztük a vidéki kistérségek je­lenlegi helyzetét pesszimistán látó gazdát. Álláspontja szerint A mezőgazdasági hulladékokat égető berendezések nem újdonságok. Fel kellene futtatni gyártásukat. Bagi Béla olyan fejlesztési programot kell bevezetni, mely nem látványos, lökésszerű tőkebefektetést fel­tételez. Az ország mai gazdasá­gi helyzetében erre nincs pénz. Nálunk a gazdaság erősítésének egyik módja lehet az úgyneve­zett bioenergia termelése. Az er­re alkalmas erőművekből kibo­csátott energia jóval olcsóbb. Bagi Béla információi szerint idehaza annyi biomassza állít­ható elő, amennyivel a mai, im­portból származó energia jelen­tős hányadát ki lehetne váltani. Ráadásul olcsóbb is lenne. Elképzelései szerint a mező- gazdasági melléktermékek, a kommunális hulladékok felhasz­nálásával lehetne a minierőmű­vekben áramot termelni. Ezt az unió is támogatná, mert a meg­újuló energia kategóriájába tar­tozik a biomassza felhasználása. A gazdáknak a betakarítás után elszállítanák a mel­léktermékeket az erőműhöz, ott pénzt is kapnának érte. Azaz nem kiadással, hanem bevétellel járna annak felhasz­nálása. Az erőmű, melynek épí­tési költségei egy részét az unió állná, munkahelyeket ad, s érté­ket állít elő az olcsóbb elektro­mos árammal. Az itteni energiá­val helyben feldolgozott áruk alacsonyabb áron kerülnének a piacokra. A tapasztalt gazdálko­dó hangsúlyozta: semmi újdon­ság nincs a növények energeti­kai hasznosítására. A falusi, ta­nyasi emberek régen sóért, pet­Bács-Kiskun két leghátrá­nyosabb térsége a bácsalmási és a jánoshalmai. róleumért mentek be a falusi boltokba, vagy csak azokért a legszükségesebb árukért, ame­lyeket a gazdasá­gukban nem tud­tak előállítani - de fűtőenergiát nem­igen vásároltak. A kistelepüléseken élőknek adassék meg ez a szabadság, mert a meg­újulásnak, építkezésnek ez a fel­tétele. Ellenkező esetben lassan ki­halnak a falvak, a nagyvárosok környékén szegények gettói jön­nek létre, melyeket ma még csak a harmadik világban láthatunk. Megszűnik az a történelmi tele­pülésszerkezet, melynek alapját a tanya, a falu és a város egysé­ge alkotja. A nálunk honos gyümölcsfák lombhullástól rügyfakadásig nyugalmi állapotban vannak. Ebben az időszakban szünetel a tápanyagfelvétel, és nagyon le­csökken a fák légzése is. Ilyen ál­lapotban a fák a nálunk szoká­sos legalacsonyabb hőmérsékle­tet is károsodás nélkül viselik el. Téli fagykárt csupán azok szen­vednek, amelyeknek vesszői például túlzott nitrogéntrágyá­zás, erős őszi öntözés, gombás betegségek okozta korai lomb­hullás következtében nem érnek be. ■ Kisebb a törzsön a hőin­gadozás, mert a fehér visszaveri a napsugarak nagyobb részét. Az újonnan ültetett és az egy­két éves csemetéket védeni kell. A fák legérzékenyebb része a gyökérnyak, ezért nagyon hasz­nos lehet a törzs felkupacolása. A fagyérzékeny kajszibarackfák törzsét bemeszelik. A fehér bevonat megakadá­lyozza azt, hogy téli verőfényes nappalokon a törzs szövetei fel­melegedjenek. A felmelegedést követő lehűlés, az összehúzódás és kitágulás hatására ugyanis a sejtfalak elroncsolódnak. A fagy okozta repedések először még je­lentéktelenül kicsik. A laza seb­hegesztő szövetek azonban rendszerint a következő évben is károsodnak, így a seb évről évre nagyobb lesz. A felszínre kerülő faszövetekben szúboga- rak és taplógombák telepednek meg, melyek elroncsolják, tönk­reteszik a törzset. Feltétlenül ügyelni kell arra, hogy a meszelés vékony legyen, | mert a vastag, cserepes mészré- teg alatt a kártevők kitűnő búvó­helyet találnak. Ezért jobb, ha a törzset permetezőgéppel meszel­jük. A régebbi fagysebeket elő­ször fertőtlenítsük gyümölcsfa­olajjal, azután fedjük le sebvédő pasztával vagy olaj festékkel. ■ Agráriühíradó Tervezett megjelenés havonta. További információ: 76/518-236. Hirdetési tarifaárak: Az árak az áfát tartalmazzák 1 Óltiszta disznók Vécére próbálják szoktatni disz- najaikat a parasztok Tajvanon, hogy ne kelljen fizetniük víz­szennyezési adót. ígéretesek a kezdeti eredmények, vagyis a disznók kis- és nagydolgainak begyűjtése. Ráadásul a vécézte- tés sokkal könnyebbé teszi az ólak takarítását, nincs bent ak­kora „disznóól”, mint korábban. Fokhagymaétrend A walesi farmerek fokhagymá­val és zabbal etetik a marhákat, hogy csökkentsék a metánkibo­csátást. Kutatók szerint súlyosan „ká­rosítják” a környezetet a marhák és a juhok, mert a világ metán­termelésének négy százalékát eresztik ki. Úgy gondolják, „re­formkonyhával” a kibocsátás akár 25 százalékkal csökkenthe­tő. Két walesi egyetem kutatói most speciális szerkezettel mé­rik, mennyi metángázt böfögnek ki az állatok. Az egyik étrend fokhagymakivonatot tartalmaz, és bár az eredmények „biztató­ak”, nem mellékhatás nélküliek: a marhák teje és húsa ugyanis fokhagymaízű. Ezért próbálkoz­nak hántolt zabbal is. ■ ^ Kukorica, napraforgó, Franciska és r.'ÚtKft. > vetőmag téli akció! “CSKEMÉT ___^ T: 30/603-8685 Mű trágya, növényvédő szer értékesítés! Terményfelvásárlás! T.: 30/955-3740 6000 Kecskemét, Búzakalász u. 20. Agrárhíradó A Petőfi Népe tematikus összeállítása - Az összeállítást szerkeszti: Miklay Jenő Bővebb információkért keresse fel ügyfélszolgálati irodáinkat, illetve a Petőfi Népe médiapartnereit: KECSKEMÉT, Széchenyi krt. 29. Tel: 76/518-200. KECSKEMÉT, Szabadság tér 6. Tel.: 76/506-818 KECSKEMÉT ÉS KÖRNYÉKE: Czakóné Futó Edit 30/972-13-67; Csorba Csilla 30/685-22-65; dr. Markó Józsefné 20/928-93-49; Farkasné Szigeti Valéria 30/266-07-17; Károlyi Júlia 30/967-91-46; Méhesi Éva 20/928-90-40; Rajtmámé Boncz Gyöngyi 30/998-68-68; Szőnyi Zoltán 30/355-27-95 VIDÉKI TANÁCSADÓK: Juhász Jenő 79/343-761; Bengő Bt. 78/413-339; Fáberné Nagy Erzsébet 77/523-852 Koronczainé Tóth Ilona 76/441-578; Kopasz Attila 76/463-274; Farkas Pál 30/985-95-75; Fonyódi Éva 70/215-29-87 UJ MAGYARORSZAG VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2007-2013 Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Vargáné Kecskeméti TündeE.V. (Kerekegyháza, Farkas J. 15.) méhészettel foglalkozó vállalkozás Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap „Fiatal mezőgazdasági termelők támogatása” címmel meghirdetett pályázattal elnyert támogatás segítségével új munkahelyet teremt, a méhek szállítását és a technológia nagymértékű javítását segíti elő. VETŐMAG TERMELÉSI lehetőséget kínálunk a 2010-es évre:- egynyári, szabadföldi termesztésű virágmagok,- dísznapraforgók,- dísz- és takarmány tökféleségek,- metélőhagyma mag. Anya magot és termesztési tanácsot .adunk! Csépelési és tisztítási háttér megoldott! Pertics István, Bácsalmás Posta u. 23. Telefon: 79/341-559,30/285-2581

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom