Petőfi Népe, 2009. december (64. évfolyam, 281-305. szám)

2009-12-01 / 281. szám

PETŐFI NÉPE - 2009. DECEMBER 1., KEDD 3 MEGYEI KÖRKÉP • VÉLEMÉNY Bács-Kiskunt is képviseli Brüsszelben Kosa Ádám európai parlamen­ti képviselő (Fidesz) vállalta, hogy Bács-Kiskun megyében tart havonta fogadóórákat, fel­vállalva Brüsszelben a térség képviseletét is. Őt kérdeztük terveiről. A politikusnak jel­tolmács segített a beszélgetés során.- Mivel foglalkozott koráb­ban?- A múltban, de jelenleg is a Siketek és Nagyothallók Or­szágos Szövetségének az elnö­ke voltam, vagyok. Jogászként dolgoztam, ügyvédi irodám mindenekelőtt a fogyatékosok problémáit karolta fel.- Siketnémaként hogyan tudja a feladatát ellátni az Európai Parlamentben?- Angolul írok, olvasok, a tolmácsolásban pedig otthon­ról meghívott jeltolmácsok se­gítenek.- Mely bizottságokban tevé­kenykedik?- A szociális és foglalkozta­tási, illetve a közlekedésiben dolgozom.- Mit szeretne elérni?- Idehaza mindenekelőtt azt, hogy a fogyatékosok is munkát kapjanak. Nyugaton a 40 százalékuk, míg nálunk csak a 9 százalékuk dolgozik. Az a tervem, hogy a Mercedes- gyárban a dolgozók legalább öt százaléka közülük kerüljön ki. Tapasztalatom szerint a többségük dolgozni akar, nem pedig segélyen tengődni.- Hogyan lehet önt elérni?- Telefonon ne hívjanak, SMS-t viszont küldhetnek a www.kosaadam.hu honlapon. Esetleg faxon, ennek a száma: 32/228- 49208. ■ Barta Zsolt Dr. Kosa Ádám EP-képviselő Csonka Mihály világnézete kiskunhalas A Thorma János Múzeumot 135 éve alapították Szakái Aurél, a Thorma-múzeum igazgatója, Romsics Ignác történész, akadémikus, Tóth István, a Halasmédia főszerkesztője, és a Csonka Mihály éle­téről szóló könyvből felolvasó gimnazisták Díszvacsorával és egy új kiadvánnyal ünnepelte alapításának 135. évfor­dulóját a halasi Thorma János Múzeum. Tapodi Kálmán Vladár Károly népzenei műso­rával és a Thorma-díjak átadá­sával kezdődött az összejövetel a halasi tiszti klubban, ahol teg­nap a helyi múzeum létrehozá­sának 135. évfordulóját ünnepel­ték. Múzeumi emlékplakettet ve­hettek át az intézmény mecéná­sai: Fülöp Róbert, Bölecz Jenő, Bodrogi József és Ván Lajos. Az ötévente megjelenő múze­umi évkönyv, a Halasi Múzeum 3. kötetét Palásti Károly, a Bibó­m ü“t ki it lí u £ gimnázium tanára mutatta be. A kötetben a helytörténeti írá­sok mellett a Halashoz közeli te­lepülésekről is olvashatók tanul­mányok. Az est díszvendége Romsics Ignác történész volt, akinek most mutatták be a Csonka Mi­hály élete és világnézete című könyvét. A kötet egy kiskunhala­si parasztgazda önéletírása alap­ján született. A 70 holdon gaz­dálkodó Csonka Mihály (1875- 1964) a Magyar Néprajzi Múze­um önéletíró pályázatain is si­kerrel szerepelt élettörténetei­vel, melynek kéziratai élete alko­nyára már 3000 oldalt tettek ki. Romsics Ignác ebből a hatalmas anyagból szerkesztette élvezetes olvasmánnyá a halasi parasztíró visszaemlékezéseit j ■ * Nagyon kellene már egy új laktanya! kecskémét A beruházás több mint egymilliárd forintba kerülne Új tűzoltólaktanyát akar építeni a kecskeméti önkormányzat, aminek lehetséges helyszíne a vásártér lenne. A beruházás 1,2 milliárd forintba kerülne, mely­nek nagy részére pályáznak. Er­ről legutóbb döntött a város kép- viselő-testülete. A jelenlegi tűzoltólaktanya több sebből vérzik: a városköz­pontban van, szűk helyen, így bővíteni nem lehet. Új szerkocsi­kat hiába vennének, nincs szá­mukra hely. Az épületet is fel kellene újítani, korszerűsíteni, ami nem kifizetődő. Ezért régi terv, hogy elköltöz­tetik onnan, feltéve, ha lesz miből. Az Országos Ka­tasztrófavédelmi Fő- igazgatóság most pá­lyázatot írt ki új lak­tanyákra. Ezen akar részt venni a város. Önerőként mintegy 240 millió forintot kell előteremteni­ük, a fennmaradó közel milliár- dot pályázaton nyerhetik meg. A tűzoltólaktanya épülete a megyei önkormányzat tulajdo­nában van. A me­gyei közgyűlés pén­teken tárgyalta a té­mát, miután Zombor Gábor pol­gármester levelet írt Bányai Gábor­nak, a megyei közgyűlés elnöké­nek. Ebben jelezte, hogy koráb­ban már felmerült: a város javá­ra bejegyzett laktanya-használa­ti jog értékét a megyei önkor­mányzat biztosítja majd az új ob­jektumhoz. A megyegyűlés egyetértett az­zal, hogy az ingatlan forgalmi ér­tékét független szakértő állapít­sa meg. A használatra vonatko­zó megállapodást megszüntetik, ha a város elfogadja, hogy a használati jog értékét csak az in­gatlan értékesítése után adja át a megye. Ez az összeg is több tíz­millió forint lesz, ami némileg csökkenti a város költségeit. ■ T. V. ■ Hosszú évek óta váljak, hogy le­gyen végre pá­lyázat tűzoltó- laktanyára. A könyvek ártatlansága azt hittem, gazdasági vál­ság van. És mint egy nor­mális válság kellős közepén az emberek lemondanak az olyan luxuskiadásokról, mint a könyvvásárlás. Ha pedig nem fogy a könyv, akkor üres a könyvesbolt kasszája is. a fenti logikát követve el­képzelésem sincs, mi vezet­hette azt a tolvajt, aki egy kecskeméti könyvesboltba tört be. Valószínűleg nem a tudásvágy, hiszen nem né­zett körül a világirodalom remekei között, nem olva­sott bele a válságkezelő ké­zikönyvekbe, nem nyitotta ki a romantikus regényeket, és a jelentős értéket képvi­selő albumok is hidegen hagyták. egyedül a kassza hozta láz­ba. Azzal távozott a hátsó aj­tón át. De ha veszi a fáradsá­got, hogy kibetűzze a bejára­ti ajtóra ragasztott üzenetet, miszerint riasztóval felsze­relt üzlet feltörésével próbál­kozott, és esetleg több esze van, mint amennyivel a be­törésnek nekifogott, akkor nem üres kézzel távozik. elképzelem, ahogy a mi szerencsétlen tolvajunkra ráüvölt a riasztó. Ő meg ijedtében elhajítja a nehe­zen megszerzett kasszát ahelyett, hogy jobban a hó­na alá szorítaná és szalad­na, mint az űzött nyúl. Az­tán azt is elképzelem, hogy a sprint után feltöri a mac­kót. A pénzt természetesen elveri. De mit csinál a vá­sárlási utalványokkal? Visz- szasétál velük a boltba, hogy ezeket beváltaná, és elkezd nyugodtan válogatni a kötetek között? Pótlandó, amit kihagyott a betörés éj­szakáján. de szerencsére ez a bűntett nem így ért véget, a kassza sértetlenül megkerült. A könyvesboltok viszont elve­szítették szűzi ártatlanságu­kat. A tudás, a szellemi ér­ték ezen árusítóhelyei ma már csak célpontok... Nem szűnik meg a bajai vérellátó, átveszi a kórház Állásokat tart meg és nem enge­di az orvosszakmai visszalépést a Bajai Szent Rókus Kórház fő­igazgatója, illetve a tulajdonos önkormányzat. A tegnapi testüle­ti ülésen derült ki, hogy az orszá­gos hálózat felszámolásra ítélte veszteségesen működő bajai vér­adóját. Tóth Gábor főigazgató főorvos elmondta: - Átvennénk, és talán sikerülne nullára kihozni, vagy akár szerény nyereséggel is üze­meltetni. Orvosszakmailag nagy visszalépés lenne a véradó meg­szüntetése, és csak Kecskeméten maradna ilyen állomás. - Érvelé­sét elfogadták a képviselők, meg­tették a minisztérium által elvárt elvi nyilatkozatot. Révfy Zoltán polgármester be­jelentette: eldőlt hivatalosan is, hogy a mélykúti betegek a bajai ellátási területhez tartoznak. To­vábbá miután a kalocsai kórház­ban megszűnt a gyermekosztály, annak feladatait is a bajai intéz­mény veszi át. Megerősítette a bajai képvise­lő-testület tegnap a kórházigaz­gató egy másik kezdeményezé­sét is. A neurológiai osztály égi­sze alatt, mely ágyai 33 százalé­kát vesztette el, stroke-központot szeretnének kialakítani. Ilyen el­látást eddig is végeztek a kórház­ban annak ellenére, hogy az OEP nem Fizette. Most elindítják az el­látási profil bővítését az erre hi­vatott szerveknél. ■ G. Zs. Szóraka Ismét társasjátékklub várta az érdeklődőket a Szórakaténusz Já­tékmúzeumban. Minden asztalnál játszott egy-egy csapat: családok, gyere­kek, felnőttek vegyesen. Az egyiknél banditákra lőttek, a másiknál kincse­ket gyűjtöttek, a harmadiknál ókori latrinát üzemeltettek a játékosok. Gu­rult a dobókocka, peregtek a kártyalapok, mindenki kitűnően szórakozott. VITRIOL Megnehezítette az adventi koszorú beazonosítását a köré vont kordon- De furi! - álmélkodott egy kislány nem messze a város ka­rácsonyfájától. Érdeklődésének tárgya egy különös barikád volt az ünnepi díszkivilágítás fényé­ben ßrdö főtér kellős közepén. Odamerészkedtünk. Akkor esett le a tantusz: az adventi koszorúban „gyönyörködnek” a járókelők. A gyertyák alapján legalábbis erre következtettünk. A kompozíció beazonosítását ugyanis igencsak megnehezítet­te az a kordongyűrű, melyet kö­ré vontak, hogy megóvják a rongálóktól. Belátom, nem könnyű adventi hangulatot va­rázsolni egy olyan városba, ahol már nemegyszer megko- pasztották az ünnep jelképét, és a miniatűr templomok keresztje­it törték le se perc alatt. A tava­lyi szalmabálaprojektet pedig fél Kecskemét mosolyogta meg. Fő­leg hogy egy kis eső után úgy festett, mint egy szétdúlt istálló. Ehhez képest az idén emeltek a színvonalon. Sejtették, hogy a kordonokról egy átlagembernek sok minden eszébe jut - leszá­mítva a szeretet ünnepét -, ezért karácsonyi csomagolóval vonták be. Szóval mindent meg­tettek a cél érdekében. Az ideális megoldás mégis in­kább egy virtuális, a főtérre ve­tített adventi koszorú lenne. Ak­kor az ünnepi hangulat is meg­maradna, és a vandáloknak is jól feladnánk a leckét, ■ P. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom