Petőfi Népe, 2009. október (62. évfolyam, 230-255. szám)
2009-10-05 / 233. szám
RIPORT Mongol specialitás a csárdában? vendégségben Egy akasztói vállalkozó élménybeszámolója ázsiai egzotikus kalandjairól Nekem ennél is egzotikusabb, ahogy azt idézi fel, miként ölik le vidéken a birkát. (Most csak 18 éven felülieknek rész következik!) Az élő állat szegycsontja alatt vágást ejtenek, a pásztor benyúl a birkába, és a szívnél eltépi a fő ütőeret. (Ha ezt az Európai Unió megtudná...!) Arrafelé ez a hagyomány, s mellesleg a praktikum, mert az állat belül vérzik el, s amikor szétbontják, a vért az utolsó cseppig felfogják és hasznosítják, ahogy az állat minden porcikáját. Ezek után némi kételkedéssel kérdezem meg: vajon érdemes-e bármit hazahozni Mongóliából?- Hatalmas, gyönyörű „bioországot” láttunk, amit nem „mérgeztek meg” vegyi termékekkel, s ahol még nem dobálják szanaszét a pillepalackot és a szemetet - mondja Szabó József. - Küldöttségünk — a mongolok tavalyi látogatását viszonozva - egy 8 ezres községbe látogatott el. Igen ám, de ennek a közigazgatási határa akkora, mint Bács- Kiskun megyéé. Azt tapasztaltam, hogy inkább tőlünk várnának tanácsokat és segítséget, amit az állattartásban és a növénytermesztésben hasznosíthatnának, s erre megvan a pénzük is. Szabó úr kicsit tűnődik. - Ők nem nagyon tudnának olyat kínálni, amire nekünk szükségünk lenne, de a szeretetüket, a nyitottságukat irigyelhetjük. Mindenüket odaadják a vendégnek, s cserébe semmit sem várnak, mondhatnám: romlatlanok, önzetlenek. Tényleg meseszép lehet a mongol táj, de szerintem az akasztói horgászparadicsom nyugalma vetekszik vele, vagyis hazai vizekre evezünk. Vajon Akasztón nem érezték meg a gazdasági válságot?- Mi eddig nem tapasztaltuk a válság jeleit, az előző évihez képest például nőtt a forgalmunk - válaszolja Szabó József. - Tavasz- szal leültem beszélni a dolgozóimmal, elmondtam nekik, hogy még a korábbinál is figyelmesebbeknek kell lenniük, többet kell foglalkozniuk a vendégekkel, mert csak akkor tudjuk a válságot átvészelni, ha még több elégedett ember viszi a hírünket. Nem véletlenül büszke Szabó József arra, hogy annak idején szinte a semmiből hozták létre a 240 hektáros halgazdaságot, mely később a horgászparkkal és a csárdával bővült. Most már „csak” annyi a feladat, hogy tartsák és emeljék a színvonalat. Ehhez a családi összefogás és napi 12-14 óra munka kell. A megye arcai ebben A rovatban azokhoz látogatunk el, akiket ismernek és elismernek a megyében, adnak a szavukra, kíváncsiak a véleményükre és élményeikre. Ha Ön tud ilyenről a településén, írja meg nekünk. címünk: Petőfi Népe, 6000 Kecskemét, Széchenyi körút 29. e-mail CÍM: csaba.szerdahelyi@axelspringer.hu Egzotikus mongóliai utazáson vett részt egy küldöttség tagjaként Szabó József, az akasztói Horgászpark és Halascsárda első számú embere. A vállalkozóval nem csak „bioországbéli” élményeiről beszélgettünk. Szerdahelyi Csaba Szabó József nem véletlenül büszke arra, hogy annak idején szinte a semmiből teremtette meg a 240 hektáros halasbirodalmat az Alföld közepén Szabó József nem könnyen talál magának szabad időt, folyamatosan tárgyal, intézkedik, dolgozik. Nincs mese, néhány percet nekem is várnom kell, de az akasztói horgászparadicsomban az egyik tó partján ez egyáltalán nem esik nehezemre. Sétálgatok s rákukkantok a halászcsárda étlapjára. Ponty minden változatban, szinte megéhezik az ember. Szabó úr szabadkozva érkezik, még a mobilját is kikapcsolja, mert az meg állandóan szólna. Megnyugtatom: szerintem addig jó, amíg ennyire feszes a munkarend. Mint említettem, a halasbirodalom vezetőjének nem sok ideje marad kikapcsolódásra. Ehhez képest valóságos a üdülésnek számíthatott, hogy f majdnem két hetet Mongóliában g töltött egy megyei küldöttséggel. | Kérdezem is tőle, hogy felke- " Közelkép NEVE: Szabó József ÉLETKORA: 51 FOGLALKOZÁSA: vállalkozó CSALÁD: Nős, felesége Marika. 24 éves lánya Andrea, két 22 éves fia Csaba és Zsolt hobbija: Vadászat rül-e az étlapra valamilyen ázsiai specialtás. - Először azért baráti körben tesztelem, s ha jön a várt siker, akkor eseüeg kipróbáljuk a csárdában is. Hogy mi az, ami rabul ejtette a magyar pontyok imádóját? Nos, a magyar rizses húshoz hasonló étel, melyet csíkokra vágott bárányhússal, káposztával és sok hagymával készítenek. Rendben, az étellel meglennénk, de hasznos vagy inkább érdekes volt a program? - érdeklődöm. Mint hallom, inkább érdekes, de az nagyon. Szabó József két élményét is elmeséli. Egy félelmetesét és egy furcsát. Gyönyörű helyre vitték el őket horgászni, hatalmas szikla a folyó felett, irdaüan mélység, hátborzongatóan meredek út a vízig. Nézték is, hogyan kaptatnak fel a kecskék az ösvényen. Aztán az ebéd után a vendéglátók horgászni hívták a társaságot - persze a nyaktörő út vezetett lefelé. Bírólehallgatási ügy: elégtelen volt a jogi szabályozás bács-kiskun Jelenleg a kérelmet az irodavezető rendeli hozzá a listán soron következő felszámolóhoz 2003. július 1-jéig semmilyen jogszabály és belső rendelet nem szabályozta a felszámolók kijelölését a bíróságokon, és az ekkor hatályba lépett igazságügy-minisztériumi rendelet se konkretizálta a szükséges eljárást - mondta el a megyei bíróság elnöke. Hraskó István Szeptember 25-én lapunk is beszámolt - a HVG cikke nyomán - arról, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat 2002-től lehallgatta a Bács-Kiskun Megyei Bíróság egyik bíráját. Felmerült ugyanis a gyanú, hogy a bíró nem véletlenszerűen, számítógép segítségével párosította össze a fizetésképtelen cégeket a hivatalos névjegyzékben szereplő felszámolókkal, hanem ismerőseire bízta a jól jövedelmező felszámolásokat. A lehallgatott bíró, Varga Miklós 1992-től 2002- ig a megyei bíróság gazdasági kollégiumátvezette, majd az ösz- szévont polgári-gazdasági-köz- igazgatási kollégium vezetőhelyettese lett. 2005-ben saját kérésére mentette fel az államfő a tisztsége alól.- A sajtóban megjelent cikkekből a közvélemény azt szűrheti le, hogy ezek a kijelölések a szabályok megszegésével és a vezetés tudtával történtek, pedig ez nem fedi a valóságot. 2003. július 1-jé- ig ugyanis a felszámolók kijelölésére semmilyen szabály - sem jogszabály, sem belső utasítás - nem volt a megyei bíróságon - jelentette ki lapunknak dr. Bicskei Ferenc, a megyei bíróság 2008- ban kinevezett elnöke. Az elnök részletesen kifejtette, hogy véleménye szerint a sajnálatos ügyben - és az esetleges visszaélésekben - egy szabályozási hézag is szerepet játszhatott.- Hiába lépett ugyanis hatályba 2003-ban egy igazságügy-minisztériumi rendelet, ez is csak annyit rögzített, hogy a „felszámoló kijelölése számítógépes program felhasználásával külön jogszabály szerint történik”. A hangsúly itt a „külön jogszabály” kifejezésen van, ennek kellett volna ugyanis részletesen rögzítenie a folyamatot - ám ez a rendelet nem készült el - mondta az elnök. Bicskei szerint ez a jogalkotó - azaz a minisztérium - felelőssége. Az elnök kijelentette: a joghézagot a bíróságok jelezték az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalának, ám előrelépés nem történt az ügyben.- Emiatt a bíróságok maguktól, spontán módon igyekeztek javítani a gyakorlaton. 2005 januárjában az előző elnök, dr. Bodóczky László elrendelte, hogy a felszámolók listájáról automatikusan mindig a soron következőhöz kerüljön az újonnan befutó felszámolási ügy - mondta Bicskei Ferenc. Idén szeptember elsején lépett hatályba a csődtörvény módosítása, melyben szintén szó ■ Az esetleges visszaélésekben egy szabályozási hézag is szerepet játszhatott. Dr. Bicskei Ferenc, a megyei bíróság elnöke van a felszámolók elektronikus, véletlenszerű kijelöléséről, de megint csak azzal a kitétellel, hogy az eljárást majd külön jogszabály fogja részletezni. - Ez sem készült el a mai napig - mondta az elnök, és hozzátette: a bíróság nem is rendelkezik megfelelő szoftverrel a kijelölési feladatra.- A hiányosságok kiküszöbölésére idén szeptember 7-étől tovább pontosítottuk a felszámolások kijelölési procedúráját. Ha egy kérelem beérkezik, azt az irodavezető rendeli hozzá a listán soron következő felszámolóhoz, ekkor a bíró még nem is „találkozik” az üggyel. Amennyiben a kérelem hatására eljárás indul, a bírónak a már automatikusan kijelölt felszámolót kell választania. Ha mégis mást jelöl ki, akkor az eltérés okát meg kell indokolnia - mondta Bicskei Ferenc. Az elnök hozzátette: ők is csak annyit tudnak Varga ügyéről, ami a sajtóban megjelent, és a lehallgatásokról sincs több információjuk. - Nem törünk pálcát Varga Miklós felett, hiszen őt is megilleti az ártatlanság vélelme, és mint mondtam, ez a terület nem is volt egyértelműen szabályozva, amikor ezek a dolgok történtek. Természetesen ha a gyanú igaz, és a volt bíró hivatali hatalmával visszaélve valóban szubjektív szempontok alapján jelölte ki a felszámolókat, akkor mélyen elítéljük és sajnálatosnak tartjuk az általa követett gyakorlatot. Hiszen ha nem is volt egyértelmű a szabályozás, bírói esküje alapján akkor is pártatlanul és objektiven kellett volna eljárnia.
