Petőfi Népe, 2009. október (62. évfolyam, 230-255. szám)

2009-10-09 / 237. szám

PETŐFI NÉPE - 2009. OKTÓBER 9., PÉNTEK 3 MEGYEI KÖRKÉP • VÉLEMÉNY Vándorló telekhatárok szánk Csillagászati összegbe kerülhet a néhány aranykoronás föld Sipos István megmutatta a régi kerítést, mely a légi felvételek szerint rossz helyen húzódik vagy 80 éve Hitelekre lehet szükség a következő évben baja Az OTP helyi vezetőjé­vel, Gyuris Imrével egyezte­tett a lehetséges hitelekről Révfy Zoltán polgármester. A panelprogram kapcsán felmerülő, valamint a fej­lesztésekhez szükséges sa­ját erő adhat okot hitel- igénylésre. Ugyanakkor a működési hitel emelésére is szükség lehet. (G. Zs.) Összegyűjtik az értelmiségiek munkáit SOLTVADKERT A városi könyvtár szakdolgozatokkal szeretné bővíteni dokumen­tumgyűjteményét. - Legfő­képpen a Soltvadkertről származó volt főiskolások és egyetemisták dolgozatait várjuk - mondta Légrády Andor, történész könyvtá­ros. A bibliotéka a bekötést és az archiválást is ingyene­sen vállalja, (szbz) Nívós díjak a harmonikásoknak MADARAS / KATYMÁR Az Or­szág legnagyobb harmoni­ka-zenekarának munkáját idén több alkalommal jutal­mazták. Geiger István veze­tő nemzetiségi kategóriá­ban a Magyar Kórusok, Ze­nekarok és Népzenei Együt­tesek Szövetsége díját kap­ta. A magyarországi népze­ne legnagyobb elismerését, a KÓTA-nagydíjat is átvet­ték, és a IV. országos ama­tőr gálaversenyen kiemelt első díjban részesültek. A zene világnapján Aranypá­va Nagydíj díszoklevéllel jutalmazták őket. (J. J.) Kiemelt fontossággal bír a közbiztonság felsőszentiván Nagy hang­súlyt fektetnek a közbizton­ságra: térfigyelő kamerákat szerelnek fel nyolc helyen. Helybéli a körzeti megbí­zott, az ő munkáját segíti a húszfős polgárőrség és a kétfős mezőőrség. Utóbbiak egyben közterület-felügye­lők is. Pályáztak két telepü­lésőr alkalmazására, a szol­gálat bevezetése a hónap so­rán esedékes. (K. L.) További hírek a BAON.hll hírportálon Ezer négyzetméteren mú­lik a béke a szanki Kis- zsombos dűlőben. A bir­tokvitában egyelőre nincs egyezség. Az eset nem egyedi, országosan egyre nagyobb gondot okoz. Takács - Tapodi Sivár, alig néhány aranykoronás, homokos földek jellemzik a föl- ső-szanki határt, ahol nemrégi­ben egy földkimérés során bebi­zonyosodott: több helyen is rosz- szul vannak kijelölve a telekha­tárok. A műholdas felvételek, il­letve a vonalas térképek jelen­tős eltéréseket mutatnak, de mint mondja az egyik érintett: „a vonalas az a szentírás”.- Ez a tanya, ahol élünk, 1935- ben épült. A szüleim 1984-ben költöztek ide, de élő tanú is van rá, hogy ez a kerítés már vagy nyolcvan éve ott van, ahol most is látni - mutatja a vitatott telek­határon húzódó léckerítést Sipos Istvánná. A „bizonyítékról” egy laikus is megállapíthatja: ez a kerítés valóban nem mostaná­ban készült. Nem is volt azzal különösebb probléma a szom­szédok között az idei nyárig. Az augusztusban készült kitűzési vázrajz szerint a kerítés mentén 1092 négyzetméteres terület a szomszédot, a 78 éves Tóth Lász­lót illetné, aki igényt is tartana a földcsíkra.- Mi nem vettünk el egy négy­zetmétert se Laci bácsi földjéből, né­hány éve még maga is adott betonoszlo­pokat, hogy húzzuk ki a kerítést végig, a telekhatáron, hogy a kacsáink ne tévedhessenek át az ő földjé­re - kapcsolódott a beszélgetés­be Sipos István, aki szerint még 1994-ben, a földek magánosítá­sánál tévedhettek a földkiadók, ám az akkori jegyzőkönyvekhez nem lehet hozzájutni. Siposék ál­lítják: ég és föld a különbség a műholdas felvételek és a vonalas térképek között. - Még a tanyánk is vagy 25-30 méterrel odébb van jelölve, a bejárónk pedig valahol az „erdő tetején” húzódik a raj­az ehhez hasonló viták ország szerte egyre gyakoribbak. Dr. Kristóf István, a megyei földhi­vatal vezetője szerint az eltérést nem a rossz mérés okozza.- Tény, hogy a korabeli mérések kevésbé voltak pontosak, az elté­rések azonban legfeljebb centik­ben jelentkeznek. A gondot sok­zok szerint - mutatják az egy­másra helyezett térképeken. - Ha minden precízen lenne ki­mérve, akkor a mi földünk hatá­ra az egyik oldalon a csatorna közepén húzódna, a másik felén pedig majd­nem a kövesúton - mondja a három gyermeket nevelő házaspár.- Próbáltunk mi egyezségre jutni, de nem sikerült. Különben is miért vegyük meg még egy­szer azt, ami a miénk? Ráadásul most meg itt van ez a jegyzői ha­tározat, hogy október 22-éig szedjük fel a több száz méternyi kerítést, mert ha nem, akár 500 ezer forintra is megbírságolhat­nak. Ha nem teljesítjük önként, akkor rendőrt is hívhatnak. Az sem lenne öröm, ám én inkább levágom a karom, de egy oszlo­pa/ inkább az okozza, hogy a mezsgyehatárok az évtizedek so­rán gyakran változtak A földe­ken például egyik évben csak egy barázdával szántottak odébb, a következő évben még egy barázdával, ebből több méte­res különbség is összejött a nyil­vántartáshoz képest. A rend­pot sem fogok kihúzni! - jelen­tette ki a családfő. A szanki községházán is jól is­merik a birtokvitát, de az ottani meghallgatáson se tudták egyez­ségre bírni a feleket. - Ezt köve­tően a törvényi előírásoknak megfelelően rendeltem el a bir­tokvédelmet és a kerítésbontást - mondta el Vincze lánosné jegyző. A házaspár ugyan kere­setet indíthatna a bíróságon a határozat ellen, de az igazság­ügyi szakértői vélemény is egy vagyonba kerülne, amit ugyan­úgy nem tudnának kifizetni, mint a kiróható bírságot. A viszálykodásból per lehet, mert Tóth László - aki nem kí­vánt nyilatkozni - úgy döntött, jo­gi útra tereli az ügyet; döntse el a bíróság, hogy kinek van igaza a Kiszsombos dűlőben. szert digitalizálták, ám ha egy térkép hibás volt, akkor az arról készült digitális változat is hibás maradt. Külön gondot okoz, hogy annak idején a földkiadó bizottságok egy része nem kért fel földmérőt, kiosztották a terü­leteket, most meg kiderül, hogy máshol van a mezsgyehatár. ■ „Inkább levágom a karom, de egy oszlopot sem fo­gok kihúzni!” NÉZŐPONT # A mezsgyehatárok egyetlen szántással is sokat változhatnak Rombolásra kényszerítve évszázados béke szűnhet meg a tanyavilágban, a föl­deken - a vándorló mezs­gyehatárok miatt. Ez is egy új jelenség, és félő, hogy vé­gé-hossza nem lesz majd a birtokvitáknak. Régen ez nem így volt. A gazdálko­dásból élők jól tudták, hogy egymásra vannak utalva. Néhány négyzetméter miatt nem pöröltek, pedig a föld mindennél fontosabb volt számukra. A földmérőket mostanában egyre gyakrabban hívják. Az igazán nagy baj pedig ott van, ahol kiderül, hogy ide­gen területre került a kerí­tés, a disznóól. Az egész cir­kusz százezrekbe is kerül­het, és ha már belemeleged­tek a veszekedésbe, akkor senkit nem érdekel, hogy maga a terület nem ér töb­bet tíz-húszezer forintnál. Nem egy esettel találkoz­tam, ahol a haragos szom­széd így állt bosszút. A má­sik fél meg hiába vétlen, hi­ába élte le életét abban a hi- szemben, hogy az a tanya mindenestül az övé, a tör­vény miatt mégis kénytelen Vitatkozni, pereskedni, ir­datlan költségekbe verni magát. Mert végül is a2 a pár négyzetméter (általában ennyiről van szó) tényleg nem az övé. A jelenség oly­annyira elszaporodott, hogy hamarosan perek sokaságát indíthatja el: a külterületen élők össznépi haragszomrá- dot játszanak majd, az ügy­védek nagy örömére. nem kellene ezt hagyni. A megoldás egy olyan szabá­lyozás lenne, amelyik az el­birtokláshoz hasonló, de ru­galmasabb, indokolt esetben a tényleges állapothoz ido­muló. Az ugyanis nem vál­hat gyakorlattá, hogy nehe­zen élő, jóhiszemű és tisz­tességes embereket arra kényszerítsenek, hogy le­rombolják keservesen létre­hozott értékeiket. Ráadásul olyan vita miatt, amelynek filléres tétje van. Elege lett a rémhírekből Molnár Ilonának HiNi Az új influenza elleni vakcina ugyanúgy készül, csak az elölt vírus más VITRIOL Nem vagyunk a depressziósok országa: van, ahol még mernek nagyot álmodni! Van, ahol szervezett a pedagógusok oltása ► Folytatás az 1. oldalról Magyarországon évente nagy­jából másfél millió ember kapja meg a vakcinát. Tény, hogy néha előfordul helyi fájdalom, bőrpír, hőemelkedés, ami a Hl NI vak­cinánál is megjelenhet. Az is tény, hogy a komponensek néha előidéznek bénulásos megbete­gedést. Ilyen eset azonban tíz év alatt - ez legalább 15 millió ol­tást jelent - mindössze négyszer fordult elő. A háziorvosok félelme Molnár Ilona szerint érthető. Már eddig is át kellett volna vállalnia az ál­lamnak a felelősséget minden, nem kötelező védőoltás eseté­ben. Az új influenza elleni szer csak felszínre hozta a problémát. az iskolákban nem egységes a vakcinakérdés. - Szervezett oltás nem lesz sem a diákok, sem a pedagógusok körében - mondják a kecskeméti Szent Imre katolikus iskolában. Több szülő pedig kifejezetten megtiltotta, hogy gyermeke bármilyen oltást kapjon az is­kolában. A KATEDRfK-szakközépiskolá- ban helyben vehetik fel a védőoltást a pedagógusok:- Negyven pedagógusunk közül tízen jelezték, hogy kérik a H1N1 elleni védőoltást, he­ten pedig ezzel egy időben a szezonális oltást is - tudtuk meg Tubakné Tütő Ágnes isko­lamenedzsertől. a SZENT-GYÖRGYI egészségügyi iskola helyzete bonyolultabb:- A H1N1 oltással kapcsolat­ban hivatalos értesítést vagy el­járási rendet még nem kap­tunk - nyilatkozta Tóth Lászlóné intézményegység-veze- tő. - Egyelőre még az is kérdés, hogy azok a diákjaink, akik egészségügyi intézményekben vannak gyakorlaton, megkap­ják-e ott a vakcinát. (M. A.) Számtalan, egymásnak ellent­mondó információ látott napvilá­got a terhes nők oltásával kap­csolatban. Egy virológus a Petőfi Népének elmondta: a várandós asszonyokat sem a H1N1 elleni, sem más, Magyarországon gyár­tott influenza elleni vakcinával oltani nem szerencsés, soha nem is volt az. Ennek nem az az oka, hogy az oltóanyag árt, ha­nem az, hogy a hazai technológi­át eddig nem próbálták ki terhes nőkön, ezért a szakembereknek fogalmuk sincs arról, hogy árt-e vagy sem. Az más kérdés, hogy az amerikai technológiát már ki­próbálták, és arról tudják, hogy nem ártalmas. De az Ameriká­ban van, mi pedig itt vagyunk. Gyarló az ember, mindig arra vá­gyik amije még nincsen. Na de a hiúságnak is van határa. Törté­netünk ezúttal ugyan nem me­gyebeli sztori, no de azért ne higy- gyük, hogy szőkébb pátriánkban mindez nem fordulhatna) elő. Történt, hogy kilátóra pályázott Bodmgkeresztúr önkormányzata - merthogy olyan még nem volt nekik. Nyertek, s a Nemzeti Fej­lesztési Ügynökség át is utalt e célra 38 millió, jóféle magyar pá­lyázati forintot. Megépült a kilá­tó határidőre, a projekt tehát megvalósult. Senkinek nem lehet panasza. Van azért egy - szó szerint - aprócska bökkenő: az építkezés közben elkopott a kilá­tó. Mármint a magassága. A földből épített dombtetőn ugyan­is mindössze egy 40 (!) centi ma­gas kőbeton építmény áll A tele­pülés alpolgármestere szerint ez­zel semmi gond nincs. Azért csak ekkora a kilátó, mert a földmunkák, a tereprendezés, a szalonnasütő hely és a padok el­vitték a pénz nagy részét. Az épít­kezés körül pedig minden rend­ben ment, és mindez persze hiva­talosan is le van papírozva. No ebben nem is kételkedtünk Ahogy abban sent a törpekilátó miatt Bodrogkeresztúron senki­nek nincsenek álmatlan éjsza­kái Hogyan is lehetnének? Kü­lönben nem tudtak volna - köz­pénzből - ilyen nagyot álmodni. ■ - emma -

Next

/
Oldalképek
Tartalom