Petőfi Népe, 2009. szeptember (64. évfolyam, 204-229. szám)
2009-09-04 / 207. szám
BACS-HSKUN MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA üKE CHAMBER OFCOMMERCE AND INDUSTRY BÁCS-KKKDN COUNTY A Petőfi Népe melléklete Ablak a siker kulcsa A Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kiadványa Székház: 6000 Kecskemét, Árpád krt. 4. Tel.: 76/501-500 Fax: 76/501-538 e-mail: bkmkik@mail.datanet.hu • Kirendeltségek: 6500 Baja, Szentháromság tér 4. Tel./fax: 79/520-400 e-mail: bkmkikbaja@t-online.hu • 6300 Kalocsa, Bátyai út 2. Tel./fax: 78/566-220 e-mail: bkmkikkalocsa@t-online.hu • 6400 Kiskunhalas, Szilády Á. u. 5-7. Tel./fax: 77/428-493 e-mail: bkmikhalas@t-online.hu • internet www.bkmkik.hu III. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Elismerésben részesültek a szakma kiváló tanulói ► II- OLDAL Egy gyorsabb kiút lehetősége a gazdasági világválságból Mesterek fogadalma a főtéren avatás Harminchétén a legjobb szakemberek sorát gyarapítják „Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra. Az igazságnem mondatokban rejlik, hanem a torzítottan létezésben. ” (Weöres Sándor) Olyan sok helyen olvastam mos- I tanában neves irodalmárunk csodálatos sorait, hogy rádöbbentem: kizárt minden véletlen. Akik idézték, mind a szellemi létbe gyökerezett, tudatos emberek, akik az anyagtól elvonatkoztatva képesek elmélkedni az élet alapigazságain. Mindannyian messze 2000 éves utat követnek, melyen a botlások, a visszacsúszások, az | ingadozások, a kételyek mellett ott az állandó remény a jóban, a hit a lét értelmében és az éltető, összefonó szeretet. Sipos Zsolt kamarai titkár Születésünkkor megkapjuk saját létránkat mindahányan, és elkezdünk rajta lépegetni fölfelé. Csupán az nem mindegy, hogy kezdetben kik tartják lajtorjánkat, és később - elengedve azt - magunk találunk-e megfelelő támasztékot neki, megállunk-e rajta biztonságosan. Mert nem szükséges sok idő ahhoz, hogy ráeszméljünk: sokszor törékeny a létra foka, gyakran csúszik lábunk lefelé, s bizony nehezen kapaszkodunk. Ilyenkor fogalmazódik bennünk a kérdések sora: hány fokot kell még másznunk? Mekkora a mélység alattunk? Fölérünk-e valamikor; s ha igen, hová jutunk? Szent bolygónk most alaposan megrázta magát, s dőlnek a lajtorják is dominószerűen. Vajon ez sem elég, hogy rádöbbentsen bennünket, hogy túl sok volt a felesleges ismeret, a vakbuzgó tudomány, és számtalan a toldás? Hogy nem válság van, hanem kiléptünk magunkból, és ingatag létrákat eszkábálva törtünk tiltott magasságokba? Hogy torzítottunk - nem csak mondatokkal, tettekkel is? Milyen jó lenne, ha mindenki a saját útján emelkedne, s a közös létrát pedig tartaná vállvetve, hogy együtt is jobbak legyünk! Jákob álma így bennünk is valóra válna, s szabadon közlekedhetnénk, akár az angyalok. Összetörnünk pedig még akkor sem kellene, ha néha mélybe lépnénk, s nem azonnal a fellegekbe. ■ Sipos Zsolt Gaál József kamarai elnök nyújtotta át a mesterleveleket Kecskeméten a városháza előtti nagy színpadon Harminchét új mester vehette át az oklevelét a Hírős Héten. Bárki bizalommal fordulhat hozzájuk: kiváló szakemberek. Barta Zsolt Azt nem tudni, hogy megdöntöt- ték-e a rekordját, mindenesetre Sipos László lehetett a ’80-as években az a személy, aki a legfiatalabb kőművesként szerezte meg a mesteri címet. Kecskemét gazdasági alpolgármestere a Hírős Hét szombatján a kecskeméti városháza előtt köszöntötte azt a harminchét szakembert, akik sikeresen vették a vizsgaakadályokat az elmúlt hónapokban. Az önkormányzati elöljáró 1979-ben végzett, és 1982-ben vehette át azt az oklevelet, melyre beszédében hivatkozott. Hangsúlyozta, hogy azért kell visszaadni a szakmák becsületét, hogy ki lehessen szűrni a kontárokat a szakmákból. A kereskedelmi kamara 2000 óta őrködik azon, hogy a mester cím garancia legyen a minőségi munkavégzésre. Erről már Gaál József megyei elnök szólt az alpolgármester beszédét követően. De egy magasan képzett szakembernek nem csak ez a kötelessége. Arra is kell ügyelnie, hogy átadja a szakmai A kéményseprők is lehetnek mesterek OKLEVELET KAPOTT kilenc gázvezeték-szerelő, nyolc autószerelő, hat kéményseprő, öt fodrász, három kőműves, vízvezeték-szerelő, két villany- szerelő, egy ács-állványozó. tudását az őt követő fiataloknak. Ugyanúgy, ahogy azt tették a régi öregek. A középkorban csak azt fogadták be céhtagnak, aki külföldön is tanult. így a tudását nem csak a hazai, de a külhoni ismeretekkel is gyarapította. Az ezredforduló óta csaknem 700 mester képzését szervezte meg a kamara, amely a 23 testvérszervezet között az egyik legsikeresebb ezen a téren. Majd Juhász József, az országos kamara oktatási alel- nöke köszöntötte az ünnepeiteket. Ő azt hangsúlyozta, hogy Szent István ünnepén nagyon sok szó elhangzik az állam- és egyházalapításról. De keveset beszélnek politikusaink a kézművesség ezeréves hagyományairól, holott csakis kiváló mesterekkel lehet kilábalni abból a nehéz helyzetből, amibe az ország jutott. A gondok ellenére sokan úgy érzik, hogy a szakmai továbblépés pont ezekben a hónapokban a legfontosabb. Pivon József, a megyei kamara kézműves tagozatának elnökségi vezetője, a mestervizsga-bizottság felügyelője, elnöki megbízott, aki negyven éve felügyeli a vizsgáztatást más szervezetek tagjaként is, azt mondta, hogy a szakemberekben egyre nagyobb az igény az új ismeretek befogadására. A gazdasági kihívásokra csak azok képesek választ adni, akik folyamatosan képezik magukat - mondta. MEGKÉRDEZTÜK Miért ült vissza az iskolapadba? DEMETER tünde, fodrász (Kecskemét): - Tizenegy éve végeztem, tizenhárom növendéket tanítok. Ahhoz, hogy oktathassam őket, mestervizsgát kellett tennem. Ezenkívül a szakmámban oly fontos új ismereteket is szereztem. A legjobb szakemberek oktattak bennünket. LACZKÓ JÓZSEF, kőműves (Tiszakécske): - Még 1976-ban végeztem a 607-es szakiskolában, azóta vagyok a szakmában. A helyi középiskolában tanítok 3. éve. Ahhoz, hogy szakoktatói munkát végezhessek, vizsgáznom kellett. Mestervizsgát tett szakemberek száma Év Fő 2004 120 2005 30 2006 44 2007 136 2008 70 2009 37 FORRÁS: BKMKIK Tessék kóstolni, tessék szavazni! verseny Több mint kétezer ember ízlelte meg a kenyeret és a kalácsokat A kamara és a kecskeméti ön- kormányzat pékversenyt rendezett az ünnep előtt az érdekképviselet székházában. Ott a szakmai zsűri döntése szerint a kecskeméti Cseh Pékség sütötte a legjobb kenyeret, míg a legfinomabb kalácsot a Kiskunfélegyházi Malom Kft., a legdíszesebb pékterméket Túri Tibor, a nagykőrösi Toldi Miklós Szakközépiskola szakoktatója készítette. Erről korábban beszámoltunk lapunk hasábjain. A városháza előtt rendezett kóstoló - lásd a felvételen - közönségszavazatai alapján a kiskunfélegyházi cég terméke nyerte a Kecskemét Kenyere címet, melyet egy évig viselhet. ■ B. Zs. Ha ízlett, adja ránk a szavazatát!” A kecskeméti városháza előtt voksolhattak a kóstoló polgárok. A multik szerepe elsöprő a hazai gazdasági életben Az unió „Vállalat és Ipar” főigazgatósága idén tavasszal közzétett egy jelentést, mely részletesen vizsgálja, hogy a kis- és középvállalkozások (KKV) milyen szerepet töltenek be az uniós tagországokban. Magyarországon az 1000 lakosra jutó KKV-k száma a 40-es uniós átlagnál jóval magasabb: 55. Nálunk a mikrovállalatok teszik ki a cégek 94,7 százalékát, de a hazai hozzáadott értéknek csak 15,8 százaléka származik tőlük. A nagyvállalatok teszik ki a hazai vállalkozások 0,2 százalékát. Náluk dolgozik az alkalmazottak 29 százaléka, miközben a hazai hozzáadott érték csaknem a felét itt állítják elő. ■
