Petőfi Népe, 2009. szeptember (64. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-23 / 223. szám

PETŐFI NÉPE - 2009. SZEPTEMBER 23., SZERDA KUNBARACS 13 Négy generáció képviseltette magát a baracsi mulatságon Együtt ropta Döbrögi és Ludas Matyi vigasság A szüreti jókedv és a hagyomány a szőlőknél tovább él Kunbaracs egyik legidősebb pol­gára, id. Szabó István hímzett be­kecse, faragott ostora a régi idő­ket idézte. Kalapja mellé árva- lányhajat tűzött, nem rozmarin­got, mint fiatal legény korában. A 89 esztendős bácsi két éve még lovagolt, sajnálja is, hogy egész­ségi állapota ezt ma már nem en­gedi. Mint mesélte, fiatal korá­ban még minden háznál volt lá­basjószág: ló, magyar ökör, a szü­reti mulatságokon szabadon vir- tuskodtak a betyárok. Az ünnepi forgatag legfiata­labb pártás-pruszlikos résztvevő­je az egyéves Malata Maja volt. Szülei és három lánytestvére is viseletbe öltözött az ünnepség tiszteletére. A tatárszentgyörgyi család évente több alkalommal fogatra ül, hogy részt vegyen a környék szüreti felvonulásain. Malata Maja Fontos tisztséget töltött be Kóti János a szüret papjának szerepé­ben. Ő kért áldást a felvonulókra, és indította útnak az ünnepi me­netet. Civilben okleveles vegyész és kromatográfus mérnök, még­is testhezálló számára a feladat, mivel lagzis vőfély is, így gyakor­lott szórakoztató. Betyárok, csikósok között nyargalt a falu utcáin a húszéves Kaldenekker Katalin. Tizedma- gával érkezett a szomszédos Ke­rekegyházáról, a hozzáértők igen mutatós jószágnak tartották ti­zenkét éves, Rubin nevű lovát. Sokan megcsodálták fonott osto­rát és méretre varratott, autenti­kus csikósruháját is. AZ OLDAL A KUNBARACSI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT. ÍRTA: POPOVICS ZSUZSANNA. SZERKESZTETTE: TAKÁCS VALENTINA Három év szünet után is­mét szüreti mulatságot tartottak Kunbaracson. Csikósok, csőszök, jelme­zes szüreti figurák eleve­nítették fel a jeles napi néphagyományt. Munkatársunktól A szélrózsa minden irányából érkeztek csikósok és fogatok a kunbaracsi szüreti felvonulásra múlt szombaton: Sáriból, Dabas- ról, Bugyiról, Nagykőrösről, va­lamint számos környező telepü­lésről. Harminc díszes hintó, fo­gat sorakozott felvonulásra a vé­dett homoki tölgyeiről híres Ba­gó-erdőnél. A viseletbe öltözött felvonulók között felbukkantak a szüreti menet jellegzetes figurái - bíró, tolvaj, csősz, pap, de volt Ludas Matyi ludastól, orvos a betegé­vel, kéményseprő is. Az egyik fo­gaton tüzes vasat vertek a mar­kos kovácslegények. ■ Ahol megálltak, vidám táncmulatságot rögtö­nöztek a felvonulók. Az ünneplőket Tóth Ferenc polgármester köszöntötte, a „szüreti pap” megáldotta a me­netet, majd a díszlovasok, betyá­rok vezette fogatsor végigvonult a falu utcáin. Ahol megálltak, vi­dám táncmulatságot rögtönöz­tek a felvonulók. Talpalávalóval az alsónémedi Borbély fúvósze­nekar szolgált. lói fújták, aki csak bírt, mindenki táncolt. A jelmezesek bolondoztak, a csi­kósok lovuk tudását fitogtatták, a vendéglátók - jó gazda módjá­ra - pogácsát, almát, frissen pré­selt mustot kínáltak. A bő há­romórás felvonulás a művelődé­si ház mögötti téren ért célt, ahol a csőszök egy címeres palack borral jutalmazták a fogathajtó­kat, a fellépő műkedvelőket. Több mint száz üveggel fogyott. A szabadtéri színpadon késő estig tartott a műsor. Énekelt a tatárszentgyörgyi Boróka Asz- szonykórus, zenélt ä Bócsai Cite- razenekar, táncolt a Kiskunfél­egyházi Nyugdíjas Klub cigány- tánccsoportja, valamint a Rácz- almási Néptánccsoport. Megle­petésprodukció volt a De Vi Benga és a Párduc című zenés előadás. Sötétedés után a műve­A jelmezes lovasok mintegy harminc fogatot vezettek végig a háromórás felvonuláson lődési házban állt a bál, ahol reg- helyi vállalkozók felajánlásai ré­geiig húzott, pontosabban fújt vén értékes tombolanyeremé- zeneszót a Borbély Zenekar. A nyékét is kisorsoltak, egyebek A Kiskunfélegyházi Nyugdíjas Klub cigánytánccsoportja fáradhatatlanul ropta között Albert István fafaragó al­kotását, valamint egy néhány he­tes élő malacot. A közönség, a fellépők egy­aránt jól érezték magukat.- A Duna túloldalán ritka a ha­sonló esemény, nekünk ezért különleges élmény a baracsi, nagy létszámú és látványos éne­kes-táncos felvonulás. Reméljük, jövőre is itt lehetünk - mondta a ráczalmási tánccsoport nevében Fazekas Imre. A főszervező ezúttal is ifj. Sza­bó István önkormányzati képvi­selő, a helyi polgárőrség alapító­ja és vezetője volt. Az 1973 óta aktív „szüretfelelős” idén hu­szonhatodszor fogta össze a szer­vezőgárdát.- Kunbaracsot minden oldal­ról erdők övezik, csak a házak­nál vannak kisebb-nagyobb sző­lőültetvények - mondta. - En­nek ellenére dédapám ideje óta hagyománya van a szüreti felvo­nulásnak, esti bálnak. Jómagam is unokámnak szeretném átadni a szervezői stafétát, mert ha a szőlőink lassan el is kopnak, a közösségi élet igénye megmarad a faluban. így hangzott a szüreti „áldás” „FIGYELEM, FIGYELEM, közhírré tétetik! Aki ma bús, elém vezet­tetik, ha itt nem vidul fel gyor­san, hamarjában, madárijesztő lesz egy szőlőtáblában. Vidám mulatozás veszi ma kezdetét, kóstoljuk meg együtt a szőlő­hegy levét. De azért, hogy köz­tünk legyen mondva: ne álljon itt senkinek félre a kontya. Az ég áldja meg ezt a házigazdát, ki vendégül látja apraját és nagyját.” Vaddisznópörkölt, birkagulyás finomságok Mindenkit meleg étellel vártak A település legifjabb polgárai emléklap Köszönet a ragaszkodó családoknak A kunbaracsi önkormányzat jó­voltából a bál helyszínén min­denkit meleg étellel vártak. A vaddisznópörkölt bográcsban’ főtt, a birkagulyás valódi kato­nai gulyáságyúban. A helyi pol­gárőrök főzték, majd a retro hangulat kedvéért katonai egyenruhában osztották az ételt. A mobil, kéményes regi- mentsparheltet a Honvédelmi Minisztériumtól kapta a köz­ség. Anno Kalocsáról vontatták Kunbaracsra. Megérte - tart­ják a falubeliek -, mivel igen­csak ízletesre fő benne az étel. A hagyományos finomságok egyébként valóban kitűnőre si­keredtek, a vendégsereg nagy örömére. A hangulat kedvéért katonai egyenruhában osztották az ételt Harminchét gyermeket fogadtak ünnepélyesen Kunbaracs új pol­gárává. A képviselő-testület ez­zel fejezte ki köszönetét a csalá­doknak, hogy a nehéz körülmé­nyek ellenére vállalták a hely­ben maradást, ragaszkodnak a településhez. Azok a kicsinyek kaptak emléklapot Tóth Ferenc polgármestertől, akik a község­ben élnek, és 2003. január 1-je után születtek. Köztük volt a hároméves Brin- kusz Csaba Rómeó és testvére, Angelika Mercédesz is. Anyuká­juk, Ordasi Rózsa mielőbb sze­retne ismét munkába állni, mi­vel az édesapa keresetéből nem egyszerű lakáshitelt fizetni és biztosítani a megélhetést. Csaba Rómeó és Angelika Mercédesz is megkapta az emléklapot

Next

/
Oldalképek
Tartalom