Petőfi Népe, 2009. szeptember (64. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-19 / 220. szám

2009. SZEPTEMBER 19., SZOMBAT 7 GAZDASÁG Gépkocsit vettem friss műszakival, de rossz az egész y felháborító Olvasónk autót vásárolt, amelynek bizonyos alkatrészeire féj év szóbeli garanciát ígér­tek. Ám a gépkocsival ba­jok vannak. A hölgy hiába próbálja felvenni a kap­csolatot az üzlettel. az autókereskedés szóbeli garanciát ígért a váltóra, fu­tóműre, motorra. A szóbeli szerződés is szerződésnek számít, csak az vele a baj, hogy nagyon nehéz bizonyí­tani, hogy megszületett. Ezért az ilyen fontos kérdé­seket mindig bele kell venni az írásbeli adásvételi szerző­désbe. amúgy A törvény az irány­adó. Annak kell utánanézni, hogy azokra az alkatrészek­re, amelyekre garanciát ígér­tek, a jogszabály szerint jár-e jótállás, szavatossági idő. Az előbbi egy, az utóbbi két év. A jótállás azt jelenti, hogy a meghibásodott alkatrészt díj­mentesen meg kell javítani, ki kell cserélni, vagy ha ez nem lehetséges, vissza kell fizetni a pénzt. A szavatossá­gi idő első fél évében az el­adónak kell bizonyítania, hogy a hiba nem gyári erede­tű. Ha kiderül, hogy igen, ak­kor szintén díjmentesen kell gondoskodnia a javításról, il­letve a cseréről. felháborító, hogy a friss műszakival eladott autó nem felel meg a műszaki vizsga követelményeinek. Ha csalás vagy hanyag munka történt, a károsult jogi úton igényel­het kártérítést. Az ügyveze­tőt érdemes ügyvéd általi le­vélben felszólítani a fizetés­re, és a várható következmé­nyekre. autóvásárláskor nagyon körültekintőnek kell lenni. Ha valaki nem ért a gépko­csikhoz, hívja el magával egy barátját, ismerősét, ne­tán egy szerelőt, akivel együtt kipróbálja a kisze­melt autót. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztó- védelmi panaszait! jotanacs@axelspringer. hu A beteg gyógyulása az első kórházak 25 milliárdos pluszt követelnek - Éhségsztrájk a megoldás? A miniszter a felelős gazdálkodásról nincs az A pénz, ami elég lenne a kórházaknak, a baj pedig nem akkora, mint amekkorának sokan megpró­bálják azt beállítani - nyilat­kozta székely tamás. Az egészségügyi miniszter a Fi­gyelőnek a menedzsmentek felelősségét hangoztatta. Sze­rinte a kapacitásokat az ellá­tási igényekhez kell igazítani. Konszolidációra ma nem szá­míthatnak a kórházak. En­nek amúgy is rossz üzenete lenne, mert az érintettek eb­ből azt olvashatnák ki, nem is érdemes felelősen gazdál­kodni. Dózsa csaba, az oep volt főigazgatóhelyettese, közgazdász „jogilag az egészségbiztosí­tóval kötött szerződés alap­ján nem korlátozható a bete­gek ellátása. Ám októbertől olyan kevés pénzt kapnak a kórházak a tb-től, hogy az automatikusan korlátozza azt Az októbertől tervezett finanszírozásváltozás olyan hirtelen szakadt az intézmé­nyek nyakába, hogy nincs idejük az alkalmazkodásra. ” KISMARTON JUDIT ORVOS, ÜGYVÉD „az egészségügyi törvény szerint a betegnek joga van a teljes körű ellátáshoz, ám a kórházak jogait kevéssé fir­tatják. Nincs elég pénzük, mégis rajtuk és az orvosokon ellen fordul a népharag. Ren­det kellene tenni végre a köz­terhek és az egészségügyi ágazat szerkezetében, s meg­határozni a járulékért járó alapcsomagot. ” bért (!) kellene elküldeni szerin­te ahhoz, hogy a rendszer talpon maradjon. Ám akkor végképp működésképtelenné válnának. Becslések szerint 1500-2000 or­vos és hat-hét ezer szakdolgozó hiányzik a rendszerből. A szaktárca értetlenül áll a szervezetek állásfoglalása előtt. Még nem kész az új finanszíro­zási koncepció. Ám jelezték: a nemzeti jövedelem 6,5 százalé­kos csökkenésekor nincs mód többletforrásokra az ágazatban. Nem úgy néz ki, hogy megegyeznek a kórházak és a szaktárca a 25 mil­liárdos követelés ügyében. Még finomítják az októ­bertől induló bázisalapú fix finanszírozást. Lapzár­takor jött: a miniszter 4,5 milliárd pluszt kínált teg­nap a kórházvezetőknek. Az alku folytatódik. Munkatársunktól A rendelkezésre álló pénz a je­lenlegi struktúrában működő, és a jelenlegi ellátást megkívánó egészségügyi rendszerben nem elégséges - mondta Varga Fe­renc, a Magyar Kórházszövetség elnöke. Megértik, a válság miatt meg kell húzni a nadrágszíjat, de a lakosság egészségügyi ellátását az államnak válság idején is biz­tosítani kell. Ezért kérték Bajnai Gordont, szabadítsa föl a gyógyí­tó-megelőző kasszában zárolt 13,5 milliárd forintot. Ezt további 12 milliárddal kellene megtolda­ni ahhoz, hogy az év végéig vala­hogy kihúzzák a kórházak. Elvéreztek az intézmények, ez nem véletlen. A múlt évinél az idén 67,6 milliárddal kevesebb, 714, 1 milliárd jut a gyógyítók­nak - állítja Rácz Jenő, a veszpré­mi kórház főigazgatója, volt mi­niszter. Maga is kész az éhség- sztrájkra, hogy felhívja a figyel­met: már nincs mit megtakaríta­niuk. Föl kell végre vállalni an­nak meghatározását, hogy a köz­pénzekből milyen szolgáltatások finanszírozhatók. Gazdasági tár­saságként működő kórházra ér­vényes az a törvény, hogy a me­nedzsment nem viheti a biztos csődhelyzetbe az intézményt. Ha ezt teszi, akár nyolcévi börtön- büntetést is kaphat. Csúsznak a beszállítói számlák kifizetésével, s' félő, egyszer csak leállnak a partnerek, hiszen nem az ő dol­guk az ágazat hitelezése. A szakrendelők az új finanszí­rozással a korábbi pénz 76 száza­lékát kapják, holott náluk a bér­hányad 80-90 százalék - egészí­ti ki Varga Imre, a Medicina 2000 elnöke. Nyilvánvaló, ha a bérre sem elég a tb-apanázs, nem jut­hat belőle dologi kiadásokra. A miskolci megyei kórház fő­igazgatója is csatlakozik az éh­ségsztrájkhoz. Csiba Gábor egy­Infúzió kiszáradás ellen. Milyen szolgáltatás finanszírozható közpénzekből? Hogyan tiltakoznak? • Szeptember: nem mű­ködnek együtt a mi­nimumfeltételekben • Szeptember 23.: zöld zászló az intézményen, zöld szalag a dolgozón • Október 7.: intézmény- vezetők önkéntes éhség- sztrájkja • Október 14.: az egész­ségügyi szolgáltatások korlátozása ben a súlyponti kórházak szövet­ségének vezetője is. Megtudtuk tőle, már az első napon negyven kórház mondott igent az érdekvé­dők tervére. Ugyanis nem lehet csak a finanszírozás megváltozta­tásával kezelni a bajt. A megoldás az lehet, hogy bővül az Egészség- biztosítási Alap, vagy változtat­nak a struktúrán - jelentette ki. Répa Imre, a kaposvári kórház fő­igazgatója úgy fogalmazott: meg­takarítási tartalék csupán mun­kaerővonalon van. Tízezer em­■EI033ÜHI Berobbant a metán, 15 lengyel bányász meghalt sújtólégrobbanás történt egy délnyugat-lengyelor­szági szénbányában pénte­ken. Legalább tizenkét bá­nyász életét vesztette, ti­zenöt pedig súlyosan meg­sebesült - jelentette be Edyta Tomaszewska, az ál­lami bányafelügyelet szóvi­vője. A sziléziai Ruda Slaska város egyik bányájá­ban a metán 1050 méter mélyen robbant be, majd tűz ütött ki a tárnákban. Varsó mélyrepülésben előzi Budapestet élesen szétváltak Magyar- ország és Lengyelország költségvetési folyamatai: a magyaré meredek javulást, a lengyelé erőteljes romlást jelez - áll az egyik vezető londoni befektetési bank­csoport elemzésében. A Bank of America-Merrill Lynch szerint a lengyel hiány jövőre a hazai össz­termék (GDP) 6,6 százalé­kára emelkedik az idei év­re várt 6,3 százalék és a ta­valyi 3,9 százalék után. Tartsák szinten az étkezési normákat „A baloldali önkormány­zatok (BÖK) konferenciáján a polgármesterek és önkor­mányzati képviselők elfo­gadják, hogy ezt a szektort is érinti a forráskivonás a válság idején” - mondta Lamperth Mónika, miután meghallgatták Bajnai Gor­don kormányfő előadását. Az MSZP elnökhelyettese kifejtette: szinten kell tarta­ni az étkezési támogatást és a kistérségi normatívát. Lamperth kevesebbel Is beéri MR A Hírsávot a Megkezdődött a jövő évi bérháború, mindenki mást akar óét A munkavállalók 12 százalékkal emelnék a minimálbért - A munkaadók kontrázzák - Elutasítják a büdzsét A minimálbér 80 ezer forint, míg a garantált bérminimum a legki­sebb bér 122 százaléka legyen - szögezte le Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke az Országos Ér­dekegyeztető Tanács (ÓÉT) ülé­sén. A munkavállalók szerint míg a minimálbér összege 71500 fo­rint, addig a statisztika szerint az egy főre jutó létminimum össze­ge már 74-75 ezer forintra rúg. Sehogy sem állhatja meg a he­lyét a munkavállalói oldal ajánlá­sa akkor, amikor a magyar gazda­ság a negatív mutatószámokkal küzd - jelentette ki Dávid Ferenc, a munkáltatók szövetségének fő­titkára. A kormány számítása szerint 0 százalék béremelés esetén jövőre Pataky Péter, munkavállalói oldal Dávid Ferenc, munkaadói oldal Csizmár Gábor, kormányoldal- az szja sávhatárának megemel­kedése miatt - a nettó bérek 2 milliós havi fizetésig mindenki­nél emelkednének. Igaz, a reál­kereset 160 ezerig csökkenne, ezért erre a sávra fókuszálna a kormány. Csizmár Gábor állam­titkárjelezte, csak a havi 2 millió­nál többet keresők nettó pénze csökkenne kicsit. Ennek oka: 2010-től 5 millió forintra növek­szik az szja alsó sávhatára, ráadá­sul 18-ról 17 százalékra mérsék­lődik a kulcs. A reálkeresetek azonban - 4,1 százalékos inflá­cióval számolva - csak az átlag körüli és annál valamelyest na­gyobb jövedelműeknél javulná­nak. A 160 ezres havi bérig 1,4-3,8 százalékos romlás lenne. A160-500 ezres sávban 1,8-7,7 százalékkal nőne a reálkereset a jelenlegi bruttó bérnél. Ezért az alsó keresetűekre vonatkozó ajánlást kéne elfogadni, melynek sávja a minimális bér kétszerese és kissé afelett lenne (a bruttó át­lag most 198 ezer forint). A szakszervezetek a differen­ciálással egyetértenek, de a csak az alsó sávokra vonatkozó indít­vánnyal nem. Figyelembe kell venni a cégek hatékonyságának növekedését és a béren kívüli jut­tatásokat is, mert sok vállalkozás­nál ezt elveszik. A munkaadók­nak az alsó sávokra koncentrálás elfogadható. A költségvetést egyik oldal sem támogatja a mai formájában. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom