Petőfi Népe, 2009. szeptember (64. évfolyam, 204-229. szám)
2009-09-16 / 217. szám
PETŐFI NÉPE - 2009. SZEPTEMBER 16., SZERDA 5 KISKUNFÉLEGYHÁZA Testvérvárosi megállapodás: dán-magyar partnerkapcsolat Összese reglettek a kunok cél Identitástudat és a hagyományok megőrzése, ápolása Kiváló ételeket készítettek a szakácsok a Libafesztiválon Partnervárosi megállapodást kötött a dán Silkeborg Kiskunfélegyháza városával és Tiszaalpár nagyközséggel. A dán-magyar együttműködést tanúsító okleveleket szeptember 11-én írták alá a települések képviselői Kiskunfélegyházán. Ficsór József és Jens Erik Jergensen szentesíti a megállapodást Elsőként Tiszaalpár, majd 1998-ban Kiskunfélegyháza kötött partnervárosi megállapodást a dániai Kjellerup városával. Dániában 2006-ban új közigazgatási rendszert vezettek be, melynek következtében a korábbi városi kapcsolatok, így a Kjellerup -Kiskunfélegyháza-Tiszaalpár településeké is átkerültek a dán térségi önkormányzatokhoz. Az új együttműködési partner Silkeborg önkormányzata lett. A partnervárosi kapcsolatot szentesítő dokumentumot szeptember 11-én írta alá Ficsór József, Kiskunfélegyháza polgármestere, dr. Csernus Tibor, Tiszaalpár alpolgármestere, dr. Nemes Tibor, a kiskunfélegyházi Idegen- forgalmi és Nemzetközi Kapcsolatok Tanácsnoka, Jens Erik Jorgensen, Silkeborg város polgármestere és Torben Baek Sorensen, a Dán-Magyar Baráti Társaság elnöke. A Kunok i. Világtalálkozójának záróünnepsége szeptember 27-én Karcagon lesz Díszruhába öltöztek az ország külöböző kun településéről érkező asszonyok a világtalálkozó nyitó rendezvényére A legnépesebb kun településen, Kiskunfélegyházán az elmúlt hétvégén a Kárpát-medence és a világ minden tájáról összesereglettek a kunok. A Kunok I. Világ- találkozójának megnyitó ünnepségére szeptember 12-én került sor. Gulyás Sándor A világtalálkozó gondolata két éve fogalmazódott meg a kun települések vezetőinek fejében. Tavaly a Bács-Kiskun Megyei és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei önkormányzatok létrehozták a Kun Összefogás Konzorciumot, amelyhez-harminckét kiskun, kilenc nagykun település, öt múzeumi és civil szervezet, valamint az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark is csatlakozott. A konzorcium a világtalálkozó megszervezése mellett célul tűzte ki az itthoni és a külföldi kun települések közös tudományos, oktatási, kulturális és turisztikai együttműködését. Az első lépés a kunok világtalálkozójának megrendezése volt. A kezdeményezéshez időközben a dunántúli Görgeteg, Sarkad, a vajdasági Pacsér, Bácskossuthfalva, Bácsfeketehegy, Piros települési önkormányzatai is csatlakoztak. A Kunok I. Világtalálkozójának megnyitóünnepségén a kun települések delegációi mellett a Kazah Köztársaság is képviseltette magát. Ficsór József, Kiskunfélegyháza polgármestere, a Kun Összefogás Konzorcium elnöke kérdési jászok és a kunok nem honfoglaló őseinkkel érkeztek a Kárpát-medencébe, hanem a tatárjárást követően IV. Béla király hívására települtek le a Duna-Tisza közén, Fejér megye dunántúli részén, a Mez& földön, a Tisza és Körös között, a Körös-Maros közén és a Temesközben. Kötelezettségeiket és kiváltságaikat 1279- ben törvényben rögzítették. A két nép fokozatosan felhagyott a sátorozó, nomád élettel, és áttért a vallásra. A 16. században a török háborúk idején a kunok területe fősünkre válaszolva elmondta, a háromévente megrendezésre kerülő világtalálkozó legfontosabb célja a kun identitástudat, a hagyományok megőrzése, ápolása és közvetítése. Tehát minden kun település mutassa be értékeit, mutassa meg, hogy melyek azok a hagyományok, amelyeket fontosnak tart, hisz ezzel a kun identitást erősítik Magyarországon. Jövőt csak úgy tudunk épívóibb zsugorodott. Először az egri vár 1558-as összeírása nevezi meg a fennmaradt három Duna-Tisza közi szék lakosságát a kiskunoknak, és a Tisza-Körös közi Kolbáz-székét pedig nagykunoknak. A szabadságjogok visszaszerzése érdekében mozgalom indult, ami 1745-ben az úgynevezett jászkun redemptio-hoz, azaz megváltáshoz vezetett. A jászkun kerület jogi különállása az 1876-os közigazgatási reformmal szűnt meg, ekkor tagolták be a szomszédos megyékbe. teni, ha tisztában vagyunk a múltunkkal. A kun világtalálkozó eseményei kiterjednek a Kis- és Nagykunság, a lász és a Délvidék településeire. A két hét alatt számos, tömegeket vonzó program- tudományos konferenciák, történeti kiállítások, kiadványok bemutatása, hagyományőrző és | kulturális fesztiválok, előadások |- emlékeznek meg a kunok betelepítésének 770. évfordulójára, és az eddigi, példa nélküli kun összefogásra. Kun Halmot avatnak szeptember 17-én az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékparkban. A halomnak helyet adó, eddig „nagyrétnek” nevezett terület új nevet kap, Kunság (mezeje), latinul Cumanorum Campus. A Kun Halmon helyezik el Győrfi Sándor, karcagi szobrász „Őseink” nevet viselő alkotásait, melyek a kun és a magyar közös múltra emlékeztetnek. A Kun Halom megépítéséhez szükséges földmennyiséget a kis- és nagykun települések szállították Ópusztaszerre. Minden település 4 köbmétert ajándékozott földjéből, ebből épült meg a közel 3 méter magas, 14 méter széles domb. A jászok és a kunok története Huszonegy csapat amatőr és profi szakácsai álltak a tűz mellé, hogy elnyerjék a „Ki-mit-tud főzni, sütni libából" címmel megrendezett versenyt szeptember 12-én a XI. Kiskunfélegyházi Libafesztiválon. A szakácsok három kategóriában mérték össze tudásukat. A legfinomabb levest a Hazai csapat főzte, megelőzve Stan és Pan és a Televízió szakácsait. Az egytálételek elkészítésében a Jóbarátok libagombóca vitte a pálmát, második a Legjobb barátok, a harmadik helyen a Kisüst Bt. végzett. A sültek, azaz „Király kategória” győztese a Gerzson Liba Emlékére válogatottja lett, lefőzve a Lúdanyó és a Lúd talpasok csapatát. A díjakat Bede Róbert, a TV Paprika mesterszakácsa adta át. Gyerekek zsűrizték a szárnyasokat Libaszépségversenynek adott otthont szeptember 12-én Kiskunfélegyháza főtere. A mezőny nem volt túl népes, de annál nagyobb érdeklődés kísérte a programot. A szépségversenyre mindössze négy liba nevezett. Hatvani Sándor három, míg László Imréné egy szárnyassal indult a megmérettetésen. A gyermekekből álló zsűri rövid tanakodás után Papatyinak ítélte a megtisztelő címet. Hatvani Sándor győztes libájával A tulajdonos, Hatvani Sándor kérdésünkre elmondta, állandó résztvevője a félegyházi libaszépségversenyeknek. Tavaly tízéves gúnárja állhatott fel a dobogó legfelső fokára, idén pedig Papatyi fejére került fel a korona. AZ OLDAL A KISKUNFÉLEGYHÁZI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT. Több napig tartó vendégváró gasztronómiai fesztivál hagyomány Fontos az elődök tisztelete, az értékek megőrzése, az idegenforgalom fejlesztése Tizenhárom kun településről érkeztek fellépők. Szerbiából fellépett a Boban Markovié Orchestra is. Hetedik alkalommal rendez gasztronómiai fesztivált Kiskunfélegyháza önkormányzata. A rendezvénysorozat hagyomány- őrző halászléfőző versennyel indult, majd szeptember 12-én libafesztivállal folytatódott. A szám szerint tizenegyedik libafesztivál idén sikerült talán a legjobban - tájékoztatta lapunkat Darabos Andrea, a Móra Ferenc Művelődési Központ igazgatónője. Elmondta, közel harminc egyedi portékákat kínáló kézműves és különleges programok várták a felnőtteket és gyerekeket egyaránt. A Bartók Kamaraszínház, a Művészetek Háza, Kádár Ferkó fotószínháza, Szekrényjátékok, Piktorok kertje, Sárkányverők és Lúdas Mátyás bábszínháza szórakoztatta a nagyérdeműt. A hagyományos főzőversenyre huszonegy csapat nevezed, de nem maradt el a libaszépségverseny sem. A libatenyésztőknek az Integrál Zrt. szervezett szakmai találkozót. Kapcsolódva a Kunok I. Világtalálkozójához, tizenhárom kun falu és város mutatkozott be két színpadon a „Kunok utcájában”. A gasztronómiai fesztivál szeptember 16-án kun lovas emléktúrával folytatódik. A zárórendezvény a Kiskun Szüret lesz szeptember 19-én. Kapus Krisztián, az önkormányzat művelődési, oktatási és vallásügyi bizottságának elnöke lapunk érdeklődésére elmondta, nagyon fontos elődeink tisztelete, hagyományaink ápolása. A gasztronómiai feszüvál jó alkalom arra, hogy az emberek ismét találkozhassanak a közösség élményével. Fontos a helyi értékek bemutatása, legyen szó akár népi-és moderntáncról, kézművességről, művészekről. Kapus Krisztián fiatal szakpolitikus fontosnak tartja a jelen értékeinek megbecsülését, a mai, kortárs, akár fiatal művészek támogatását, szárnybontogatásainak segítését. A művelődési, oktatási és vallásügyi bizottság kiemelten odafigyel a kezdeményezésekre, mivel a jelen színesítése mellett legalább annyira fontos a jövő alapozása, építése, ezért is szerveznek, támogatnak egyre több fiataloknak szóló értékteremtő programot. A gasztronómiai fesztivál idegenforgalmi szempontból is kiemelkedő jelentőséggel bír, hisz segíti a város fejlődését, megélhetést jelenthet, hasznot hozhat a település lakói számára.
