Petőfi Népe, 2009. szeptember (64. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-14 / 215. szám

INTERJÚ Petőfi emléke a szappanoperák korában kiskörös Isteni gondviselésnek köszönhetjük, hogy megmaradt a költő egykori szülőháza Kiskőrös múzeumában és táj házában csaknem két­szer annyi látogató fordul meg, mint amennyi a város lakossága. Barta Zsolt- A televíziós valóságshow-k, a szappanoperák, a vacsora- csata-műsorok korában érdek­lődnek-e még az emberek egy olyan költő iránt, mint ami­lyen Petőfi Sándor volt? Meny­nyien látogatják a kiskőrösi Petőfi Szülőház és Emlékmú­zeumot? - kérdeztük Kispálné dr. Lucza Ilonát, a kiállítóhely igazgatónőjét.- Egy kisváros múzeuma a mi­énk. Tavaly 30 ezer érdeklődőt fogadtunk, de az emlékévek ide­jén 1998/99-ben 43-43 ezren te­kintették meg tárlatainkat. Hogy miként viszonyulnak a mai fia­talok a forradalom költőjéhez, az részben az irodalmat oktató ta­nártól függ. Illetve tőlünk, muze­ológusoktól is - mondta Kispál­né dr. Lucza Ilona.- Mit ért ezalatt?- Nyitnunk kell a fiatalok és a családok felé. A mai, impulzu­sokkal teli világban nem elég csak ölbe tett kézzel várni a lá­togatót, aki vagy bejön vagy sem. Élményt kell adni a gyerekek­nek, akik majd később a szülők­kel remélhetőleg visszajönnek.- Milyen élményeket adhat­nak önök? Kispálné dr. Lucza Ilona Ellen Niit észt költőnő szobra előtt. A portré a 15. alkotás a szülőház melletti kertben. Eddig tizenöt műfordító mellszobrát helyezték el. Kié lesz a következő?- Az iskolák igénylik, hogy a tájházban vagy a múzeumban rendezzünk rendhagyó irodalmi vagy képzőművészeti órákat. A látogatók testközelből találkoz­nak azzal, amit korábban tanul­tak. Egyre gyakrabban kérnek bennünket arra, hogy népisme­reti foglalkozásokon mutassuk be, hogyan éltek az elődeink.- Mi a látogatók legtipiku­sabb kérdése, amikor belép­nek a szülőházba?- „Vajon ez az eredeti ház?” De ezen nem lehet csodálkozni, a A költő müveit több mint fél­száz nyelvre fordították le. A múzeum kertjében 15 fordító mellszobra látható. Az Orszá­gos Petőfi Sándor Társaság 1985-ben döntött arról, hogy hozzanak létre a költő műfordí­tóinak portréiból egy szobor­parkot. Akkor az olasz műfor­dító, Giuseppe Cassone szobrát Lantos Györgyi, Leonyid Nyiko- lájevics Martinov portréját Sza­bó Tamás készítette, és Ivan Vazov bolgár költőt Veres Gá­bor mintázta meg. Az újabban idekerülő szobrokat tudatosan együttes munkára alapozva hozza létre a város, a Petőfi- társaság és a -múzeum, vala­mint az adott ország valame­lyik civilszervezete. Kiskőrös gondoskodik az elhelyezésről: talapzatról, az illető ország vagy annak valamilyen kultu­rális szervezete pedig a szobor­ról. Az idén a 15. szobrot, Ellen Niit észt költő fordítónő portré­ját avatták fel. Hogy kié lesz a 16., még nem tudni - mondta Kispálné dr. Lucza Ilona. kortársaknak - Jókainak vagy Aranynak - nem maradt meg a szülőházuk. Ismerve a történe­tét, úgy gondolom, valami külön­leges, isteni gondviselésnek kö­szönhetjük, hogy nem történt vele semmi jóvátehetetlen.- Mi ennek a története?- Miután 1849-ben Petőfi Sán­dor eltűnt a segesvári csataté­ren, a barátai, tisztelői meg akar­ták őrizni az emlékét. Nekifog­tak összeállítani az életrajzát. Jó­kai Mórék egy felhívást tettek közzé, miszerint aki Petőfi Sán­dor születéséről bármi biztosat tud, az tegye közzé. Sárkány Já­nos evangélikus lelkész, aki is­kolatársa volt Petőfinek, több­ször is hallotta emlegetni Kis­kőröst mint szü­lőhelyet. Meg is találta a keresz­telési anya­könyvben a szü­letési bejegy­zést, és a felhí­vásra válaszol­va a Vasárnapi Újságban meg is jelentette. Úgy gondolom, hogy a Petőfi-kultusz ekkor kezdődik Kiskőrösön. Emellett az egyik kiskőrösi jegy­ző, aki keresztapai ágon kapcso­lódott a költőhöz, egy országos ingatlan-összeírás alkalmából a kis ház helyrajzi száma mellé odaírta megjegyzésül, hogy ez Petőfi szülőháza Ez két olyan nyomós ok volt, ami miatt Kiskő­rös akkori elöljárósága felfigyelt az ingatlanra. Majd 1872-ben az írók és Művészek Társasága a ház megvételére országos gyűj­tést indított, hogy ott emlékhe­lyet alakítsanak ki. A házat 1880-ban meg is nyitották. Majd a társaság 1890-ben nyomatékos testamentummal Kiskőrösnek adta át az épületet, mert Pestről nem tudták fenntartani.- Hogyan kerültek vissza az eredeti bútorok?- Petőfi barátai és tisztelői 1857-től gyűjtötték azokat a tár­gyakat, relikviákat, melyek a költőé lehettek. A tudós csapat­ból Kéry Gyulát, a Petőfi Társa­ság tagját bízták meg, hogy gyűjtse össze a tárgyakat. A Friss nyomon című kötetében (1907) Kéry felsorolja azokat a lelőhelyeket, melyeket végigjárt a gyűjtés érdekében, s azt is le­írja, honnan mit kapott.- Hogy szerezték vissza a szü­lőházban látható ágyat, mely­ben a költő született?- A dömsödi Cser Gáboré volt utoljára az ágy, és gyógyíthatat­lan felesége egyetlen öröme volt, hogy abban az ágyban fekhet, ahol a költő született, így hosszú rábeszélésre is csak a neje halá­la után vált meg a bútortól, majd onnét került a pesti Bajza ut­cai Petőfi-ház- ba. Az 1950-es években volt egy olyan idő­szak, amikor a történelmi és az irodalmi relik­viákat az illeté­kes emlékhá­zakban helyezték el. Ekkor ju­tottunk az ágyhoz is. A gyerekek nagy örömére mindig megmu­tatjuk a szülőházban azt a ládát is, amire felszállt az Anyám tyúkja című verset ihlető szár­nyas. Ez Petrovics Istváné volt, és a Hrúz család őrizte. Ezt 1907- ben adták át a Petőfi-társaság- nak. Az a köszönő emléklap, melyet Hrúz Ádám kapott a tár­saságtól, szintén megtalálható múzeumunkban.- Mik a terveik?- Tartani akarjuk a korábban elért színvonalat. Megszereztük az Év Múzeuma, az Év Tájháza címet, a Vendégbarát Múzeum elismerést is megkaptuk. Ezek köteleznek bennünket. A leg­főbb tervünk, hogy nyissunk: minél több gyerek- és felnőttcso­portot hozzunk a múzeumba A gyűjteményi bővítésben a kor­társ művészek Petőfiről szóló műveit és szoborparkunkat sze­retnénk gyarapítani. Élményt kell adni a gyerekeknek, akik majd később a szülőkkel remélhetőleg visszajönnek. Orgovány tehetségei A szombati szüreti mulatságra kialakított színpadon felléptek az Orgovány Gyöngyszemei együttes tagjai is, akiknek hastáncbemutatója elbűvölte a közönséget. A falunapról fotógalériát találnak a BA0N.hu n. Egész oldalas összeállításunkat szerdán olvashatják. Szüret és búcsú Tegnap, Akasztón a Mária-napi búcsú keretén belül szüreti felvonulást tartottak. A kiskőrösi Szivárvány néptáncegyüttes bemutatója után csikósok és lovasok vonultak fel a település faluháza előtt. A há­romnapos ünnepi program az egész települést megmozgatta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom