Petőfi Népe, 2009. szeptember (64. évfolyam, 204-229. szám)
2009-09-14 / 215. szám
2009. SZEPTEMBER 14., HÉTFŐ 7 GAZDASÁG Lehet pályázni, de alig élnek vele ipari parkok A legtöbben az önrésszel állnak hadilábon - Működésre is kellene forrás „Féloldalas finanszírozástól” szenvednek a magyarországi ipari parkok. Területbővítéseket ösztönző források rendelkezésre állnak ugyan, ám az országosan négyezer vállalkozásnak helyet biztosító létesítményeknek más típusú támogatásokra is szükségük lenne. Déri Gábor Az ipari parkok helyzetét jól jellemzi, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által szeptember elsején összesen 14 milliárd forint összegben meghirdetett pályázat fejlesztési forrásait nem vagy csak nagyon keserves „bűvészmutatványok” árán tudják felhasználni. A legtipikusabb akadály az önerő hiánya. Az ipari parkok elsősorban a működési költségeik enyhítésére fordítható pénzeket hiányolják. A válság is zavarokat okoz a betelepült cégek gazdálkodásában, amelyek így nem tudják fizetni a szükséges működési hozzájárulást. A Szolnoki Ipari Parkban például a megrendelések kiszámíthatatlansága miatt a betelepült cégek dolgozóinak létszáma százfős ingadozásokat mutat havonta. Ez az összesen ezer körüli munkavállalót tekintve igen feltűnő, és sok szempontból nehezen kezelhető körülmény, hiszen a vállalatok tevékenységének erős ciklikusságára utal, és a bevételeken is meglátszik. Emiatt a terület fenntartása is egyre nehezebbé válik. „Szolnokon egyelőre a még szabad területek eladásából és a cégeknek nyújtott szolgáltatások kibővítése révén jutunk pénzekhez, hosszú távon viszont ez nem nyújt perspektívát” - mondta a Világgazdaságnak Andrási Imre ügyvezető. A Pécsi Ipari Park számára a működési költségek előteremtése különösen nehéz, mivel a terület 60 százalékán olyan biotechnológiai vállalkozások működnek, amelyek - bár komoly a tudásbázisuk és a technológiai felszereltségük - a piaci körülmények miatt napi gondokkal küszködnek. „Értékeljük azt, hogy támogatásokat lehet nyerIpari parkok száma Ipari parkok ■MHHNHi 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Cégek száma 1760 2152 2450 2467 2989 3184 3573 4051 Foglalkoztatottság (ezer fő) 115 128 139. 139 171 186 199 207 Cégek árbevétele (Mrd FI) 3294 3483 3430 4623 5433 7553 8449 8947 FORRÁS: NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM ni fejlesztésekre, azonban a működtetésre is fontos lenne pályázati forrásokat biztosítani, amíg a kezdő vállalkozások nem képesek önmaguk erejéből kigazdálkodni a költségeket” - mondta a lapnak Brányi En^re vezér- igazgató. Az ipari parkok számára az is gondot jelenthet, ha a betelepült cégek többsége egy nagy vállalat beszállítói közül kerül ki. A többnyire multinacionális gyártók ugyanis a parkok 30- 40 kilométeres körzetében meghatározzák a munkaerő iránti igényt, az infrastruktúra szerkezetét és a beszállítók körét. „Ez a kiszolgáltatottság az ipari parkok működését és az A PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK kibővítését tartja fontosnak az Ipari Parkok Egyesület (IPE) is. „Eljött az ideje, hogy az ipari parkokat menedzselő cégek új szolgáltatási szinten nyújtsanak előnyöket a terüegész térség stabilitását is veszélyezteti, amennyiben a domináns vállalat piaci helyzete romlik” - véli Csiba Zoltán, a Komáromi Ipari Park ügyvezető igazgatója. A héthektáros komáromi területen például a cégek fele a Nokia közvetlen partnere volt. Amikor az elektronikai óriásnak a létükön működő vállalkozásoknak. Ehhez az átalakuláshoz azonban külön forrásokat kellene biztosítani számukra” - véli Tóth János, az IPE elnöke. Szerinte a területeket kezelő társaságoknak jó gazdasági válság miatt visszaestek a megrendelései, a környező üzemek is bajba kerültek. A finn cég ráadásul az utóbbi időben egyre nagyobb mennyiségben szerzi be a gyártáshoz szükséges anyagokat külföldről. Ennek hatására az elmúlt egy évben öt cég állította le termelését az ipari központban, így a korábban a rálátásuk a piaci folyamatokra, ezt kihasználva pedig egyre inkább üzletfejlesztési, piacelemzési és pályázatírási tanácsokkal is támogatniuk kellene a betelepülők verseny- képességét. tízezer főnek állást nyújtó parkban a munkahelyek egyharma- da megszűnt. Csiba Zoltán elmondta: a megüresedett helyekre van ugyan érdeklődés, de ezek a cégek inkább csak a lehetőségekről szereznek információkat, és egyelőre nincs szándékukban a letelepedés. Jelenleg azok az ipari parkok vannak jobb helyzetben, ahol több ágazatot képviselő és egymástól gazdaságilag független cégek működnek. „A stratégiánk kezdettől fogva az volt, hogy olyan vállalatok betelepítését ösztönözzük, amelyek között a piaci folyamatokból származó kockázatok megoszthatók” - árulta el lapunknak Bulejka András, aki a 11 cégnek helyet, 1450 dolgozónak pedig állást biztosító Rétsági Ipari Park ügyvezető igazgatója. Bár a válságot Rétságon is megérzik, szerinte sem a park, sem a város nincs kitéve annak, hogy egy szereplő bedőlése magával rántja a gazdálkodást. A tét igen nagy, ugyanis a jól működő telep nagymértékben hozzájárul egy térség fejlődéséhez. Új komplex szolgáltatásokat kell nyújtani: például pályázatírási tanácsadást Csak feleannyi autót adtak el a Morvátoknál Megkezdődött a szüret Tokaj-Hegyalján vevő még kerestetik A muskotály kilójáért 60 forintot fizet a kereskedőház Az idén augusztusban 53,5 százalékkal kevesebb új autót adtak el Horvátországban, mint egy évvel korábban. Az augusztusban forgalomba állított új autók száma 2430 volt. Ez a legalacsonyabb havi szám az idén. Az elmúlt hónapokban 4 ezer körüli új autót értékesítettek havonta, augusztus előtt a legkevesebbet júniusban, 4121 gépkocsit. Az idei első nyolc hónapban összesen 32 429 új autót adtak el. Ez 49 százalékos csökkenés az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A legkeresettebb az Opel volt, a márkából 3657 gépkocsit értékesítettek (11,3 százalék). Őt követte a VW (9,43 százalék) és a Renault (8,95 százalék). ■ A legkorábban érő muskotályos szőlő szedésével szombaton megkezdődött a szüret Tokaj- Hegyalján. A történelmi borvidéken mintegy 350 ezer mázsa terméssel számolnak a gazdák - mondta Marcinké Ferenc a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke az MTI-nek. A borvidék legnagyobb felvá- 3 sárlója, az állami Tokaj Kereske- | dőház Zrt. a sárgamuskotály ki- | lójáért 60 forintot fizet, a többi | korai szőlő ára 55 forint. A mus- i kotályosból 10 ezer mázsányi ke- gj rülhet a présházakba. A TK Zrt. mintegy kétezer tér- 5 melővel áll kapcsolatban, tőlük J 95 ezer mázsa szőlő átvételét ter- £ vezik. Marcinkó Ferenc elmondAz idén kevesebb lesz a szőlő. 50-100 ezer mázsa a nyakukon maradhat ta: becslések szerint az idén hozzávetőleg 350 ezer mázsa szőlő teremhet, és bár ez csaknem ötödével kevesebb mint az elmúlt évben, a felvásárlók - miután a történelmi borvidéken kezdődött legkésőbb a szüret - ide már kevesebb pénzzel érkezhetnek, miután más borvidéken már bevásároltak. Ez akár azt is jelentheti, hogy 50-100 ezer mázsa szőlőnek nem lesz vevője. Nem kedvez a helyzetnek az sem, hogy még a tavalyi bor túlnyomó hányada is a pincékben van. Marcinkó Ferenc a lepárlási támogatás igénybevételében látja a megoldást, azzal ugyanis kivonhatnák a borfelesleget a piacról. ■ Bajnai: a romák nélkül nincs felzárkózás bajnai gordon szerint aki a szívével nem látja be, annak az eszével kell belátnia, nincs magyar felzárkózás a romák integrációja nélkül. A kormányfő a Népszabadságnak adott interjújában mondta: ha nem vagyunk képesek bevonni őket a munkavállalás, az adófizetés, az oktatás világába, akkor az ország menthetetlenül leszakad. A politika következő tíz évének ez a legkomolyabb ügye. Ketten is mondják: a vízvagyon nem préda az MSZP mindig azt vallotta, a nemzeti vízvagyonra, de a vasútra sem lehet privatizációs prédaként tekinteni, mert mindkettő közösségi érdekeket szolgál - reagált Gazda Tibor MSZP-s képviselő a Fónagy János fide- szes szakpolitikus által elmondottakra, amelyben ugyanezeket a szófordulatokat használta. Átláthatóvá kell tenni a nagyberuházásokat az állami számvevőszék elnöke a nagyberuházások átláthatóságát hiányolja. Kovács Árpád a közrádió Vasárnapi Újság műsorában elmondta: a beruházóknak nem csak az előírások betűinek kell megfelelniük, meg kell szerezniük a társadalmi támogatást is. Hozzátétte: a sukorói földcsereügyletet semmisnek kellett nyilvánítaniuk, mert azok a közérdekű célok, amelyre hivatkoznak, nem állnak fenn. Kovács: A közérdeket követni France Télécom: egyre több az öngyilkos Az elmúlt másfél évben 22-en haltak meg a 100 ezer dolgozót foglalkoztató francia távközlési cégnél. Az ok: elbocsátás vagy alacsonyabb munkakörbe való helyezés. A szakszervezet szerint a France Télécom a felelős a tragédiákért, mert nem segíti dolgozóit az óriáscég átalakításakor. Emiatt körülbelül 100 dolgozó tüntetett Párizsban és 50 Troyes-ban. Az egyik legnagyobb szakszervezeti szövetség, a CGT szerint a cég megígérte, felfüggesztenek minden „amerikai típusú” átszervezést október végégig, és bérelnek 100 humánerőforrás-szakembert, hogy ők kezeljék a dolgozók pszichés problémáit. ■
